Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
2. szám - Hírek - Rendezvények a Víz Világnapja alkalmából 1996. márciusában - Török Imre György: Emlékbeszéd Vedres István mellszobrának leleplezésén - Emlékezés Vásárhelyi Pál sírjánál 1996. április 5-én - Fejér László: Ismét emléktábla jelöli Vásárhelyi Pál szülőházát
122 Hírek Híre k Rendezvények a Víz Világnapja alkalmából 1996. márciusában 1996-ban az ENSZ felhívása nyomán harmadszor emlékeztünk meg a Víz Világnapjáról. A hazai megemlékezések különleges figyelemmel voltak a városi vízgazdálkodásra., rámutattak, hogy a víz mással nem helyettesíthető természeti kincs, amelynek mennyiségét és minőségét védeni kell, s egyúttal megvilágították a vízügyi szolgálat tevékenységét és jelentőségét a társadalom vízszükségletének biztosításában. A Víz Világnapja főbb megemlékezéseit a Vízügyi Szolgálat és a Magyar Hidrológiai Társaság különböző szervei rendezték. Ezek közül kiemelkedett a Magyar Hidrológiai Társaság március 21-én, Budapesten, a Néprajzi Múzeum dísztermében rendezett, valamint a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság által március 22-én, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban rendezett millecentenáriumi összejövetele. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a következő levelet intézte a Víz Világnapjáról és a Tisza szabályozásának 150. éves évfordulójáról megemlékező március 22-i ünnepség résztvevőinek Opusztaszerre: Kedves Barátaim! Szívemből köszöntöm Önöket mai ünnepükön, a többszörös évforduló napján. Az öröm a hajdan volt vízügyes lelkéből fakad, őszintén sajnálom, hogy nem lehetek Önökkel Ismerem a vizrendező munka szépségét, embert próbáló erejét, gazdasági hasznát - a Tisza szabályozásának végtelen nagy jelentőségét. Széchenyi István nagy felismerése és aktív példája mögé hajdan egy nemzet sorakozott fel, s a mindennapok tisztes munkásai védik immár 150 éve a megteremtett kincset, a gátat, amely ugyan műszakilag folytonos korszerűsítést kíván, de eszmei és emberi értékét tekintve változatlan. A Víz Világnapja nekünk ezért nem szólamos ünnep, hanem tisztelgés múltunk és jelenünk munkásai előtt. Tartsa meg Isten továbbra is Önökben a szakma szeretetét, a közért való szolgálat és az összetartozás rendíthetetlen hitét. Baráti kézszorítással: Budapest, 1996. március 19. Göncz Árpád s. k. Az ópusztaszeri ünnepség az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság által épített skanzen-gátőrtelep átadásával kezdődött. A Történelmi Emlékpark területén már megépült több régi mesterség műhely-épülete, tájháza, korhű környezeti és belső elrendezéssel. A szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából sikerült beszerezni egy Tisza-menti gátőrház és melléképülete 1893-ban készült eredeti tervét, amelynek alapján Takács Lajos, az ATIVIZIG mérnöke készítette el a skanzen-őrtelep tervét, amellyel az Országos Műemléki Felügyelőség és a Móra Ferenc Múzeum is egyetértett. Az építési terület előtt a dísz-tó partján árvízvédelmi töltésszakasz, és a régi idők típusát megjelenítő vízmérce is létesült. A főépületben szolgálati szoba, konyha, kamra és az őr lakószobája található, benne a század első felében használatos tárgyakkal, eszközökkel, valamint az állandó kiállításként szereplő tablókon és tárlókban a vízügyi szolgálatot bemutató dokumentumokkal (Kaján Imre, Ágoston István, Bajnóczy Ferenc és Somoskövi János munkája nyomán) A melléképületben szertár, istálló, kocsiszín van, a szertárban az árvízvédekezés korhű eszközei és anyagai (Kemény László gyűjtése alapján). Az építést Sági János mérnök építésvezetői irányításával az ATIVIZIG Műszaki Biztonsági Szolgálatának Szabó János vezette építő brigádja végezte. A skanzen-őrtelepet Lotz Károly közlekedési-, hírközlési- és vízügyi miniszter avató beszéd keretében adta át, amelyben megemlékezett a Tisza-szabályozás megkezdésének 150. évfordulójáról, az ország verejtékkel végrehajtott "második honfoglalás"-król, majd kitért a vízügyi ágazat gondjaira, a vízkár-elhárítás és a vízgazdálkodás feladataira, nem feledkezve meg a decemberjanuári, a Felső-Tisza és a Körösök menti árvízvédekezésről, amellyel kapcsolatosan ugyanezen ünnepségen még kitüntetéseket és jutalmakat is kiosztott A Magyar Hidrológiai Társaságnak március 21-én a Néprajzi Múzeumban rendezett konferenciáján Kovács Kálmán, a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára tartotta a megnyitó előadást "Vízkészlet-politika a városi vízgazdálkodásban" címmel. Elmondta, hogy az egészséges ivóvíz biztosításában a települési szennyvíz-elvezetés és -tisztítás hiányosságai miatt elszennyeződő vízkészletek védelmében az állam kiemelt szerepet vállalt, s ma már hazánk 10,4 millió lakosából 9,8 millió el van látva vezetékes vízzel. Egyszersmind azonban szükséges, hogy a településeken keletkező szennyvizeket minél nagyobb mennyiségben vezessék el és tisztítsák meg. A mai nemzedékek vízigényeit úgy kell kielégíteni, hogy a jövő nemzedékek esélye ne romoljon. Amint Kardos Máriának, Társaságunk főtitkár helyettesének összefoglalójából is kitűnik, a területi szervezetek is gazdag programokat valósítottak meg a Víz Világnapjának megünneplésére, kiállítások, bemutatók, filmvetítésekkel összekapcsolt előadó ülések, kerekasztal beszélgetések rendezésével, ingyenes vízvizsgálatokkal, nyílt napokkal, pályázatok meghirdetésével. Külön is kiemelte a Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, HadúBihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyei, a Közép-Dunántúli, és a Szegedi Területi Szervezetek rendezvényeit és tevékenységét. A pályázatok elbírálására alakult 6 tagú országos bizottság 29 díjat ítélt oda és 7 pályázatot részesített dicséretben. Ezeket a Fővárosi Vízművek dísztermében Társaságunk elnöke adta át a Föld Napján rendezett ünnepi ülésen. A Víz Világnapja ünnepségei sorában leplezte le Szegeden, a Vízügyi Igazgatóság épületében az 1879. évi árvíz 117. évfordulóján Vedres István mellszobrát dr. Kováts Gábor igazgató.
