Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből

VÁSÁRHELYI P.; Előleges javaslat 339 átvágása által eszközöltessék s miután az átvágások jó foganatja sikerült, a nagyob vizek áradásai ellen a partok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál a volna a nyereség, hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, kevesebb tér hagyathatnék az áradások torkában s a töltések mértékei is kissebbedhetnének, mivel az átvágások által a víztükör alább szállítása eszközöltetett. Vannak azonban esetek, mellyekben ezen rendszeres bánásmódtól eltérni nemcsak tanácsos, hanem mint a Tisza folyó jelen elhagyott állapotjában szükséges is: mert a szorosan rendszeres szabályozás nem pillanatnyi időt kívánó munka, több évekbe kerül néha, még az átvágások foganatjokat mutatják, s azok által a vízmedrének czélzott kimélyítése s színének alább szállítása bekövetkeznék. Ha tehát a hosszabb időre nyúló rendezés folyamatjában messzeterjedő, s termékeny vidékeket árözön borítana, s minden áradás több száz ezerekre menő kárt tenne, mint az a Tiszának mostani viszonyaiban csaknem minden évben megtörténik, a partok feltöltése által azonban mind ezen kártételeknek elejét lehetne venni, ekkor már az intő szükség és okosan számoló gazdálkodás javalja. hogy inkább a rögtönös. noha a rendszeres szabályozás szerint nem épen természetes sorban álló eszközökhöz nyúljunk előbb, mintsem a czélhoz ugyan bizonyosan vivő. de hosszabb időt igénylő rendet kövessük. A szabályozás tehát: \

ö

r Az átvágások tervezetével és a munkaerő kimutatásával kezdetik meg. s azután: 2

o

r A töltések a munkaerővel együtt hozatnak javaslatba. Hogy pedig a szabályozást kivánt siker kisérje, ezen munkálatoknak, a mint feljebb is érintém, nem részenként. hanem nagyobb szakaszokban kelletvén történni a szabályozás köze úgy osztatik fel. hogy a.) Tisza-Újlaktól-Tokajig, melly a folyóra nézve sarkalatos pont és változhatatlan, egy szakaszba jön, és b.) Tokajtól-Füredig, mint legalsóbb pontig, hol a vizek még a Hortobágy felé szakadnak, külön szakaszban marad. Az átvágásokról Minthogy az átvágások által a folyó ágyát mélyíteni s a víz tükrét alább szállítani fogja és a Tisza útja mintegy 7-ed részben rövidül meg. s e miatt s azon egyenesebb menet miatt, mellyet nyer. sebessége is növekedik, azon kérdés ötlik fel, váljon ezek által nem szereztetik-e a hajózást gátló vagy felette nehezítő vízsebesség ? Ezen kérdés főképen a Tisza-Újlak közelében fekvő tájat illetheti, hol jelenleg is a sebesség nagyobb vizeknél annyira ragadó, hogy akkoriban példáúl Naménynél az átjárás megszűnik, hajózásról akkor annál kevésbé lehetne szó, mennél bizonyosabb, hogy ezen nehézség az átvágások létrehozása után szaporodni fog. Azonban ha figyelembe és fontolóra vétetik, hogy a Duna, Száva és Kulpa vizeknél, hol a hajózás sokkal élénkebb, hasonló esetek kerülnek elő, ezen ellenvetés a Tiszánál a Naményon alul eső részekre elenyészik, sőt az átvágások haszna egészen haszon fényben tűnik fel. mivel az árvizek csökkentésére, mind a hajózásra nézve, mert csak ezek által tétethetik a vontató út fentarthatóvá, mi a Tisza mostani állapotjában, mikor számtalan görbületeket keringve a partot mindenhol megtámadja és aláássa, teljes lehetetlen. De ha a már létrehozott átvágásoknál azon nézettől és ezer tapasztalás igazolta lett dologtól eltérnénk is. hogy tudniillik általok a Tisza medre magát mélyíteni vagy hason arányban magát kiképezni fogja, s az által a víztükre alább száll, mégis annyi bizonyos, hogy a víztükör sülyedésnek víztani tekinteteknél és elméleteknél fogva bc kell következni, minthogy a vízemésztés e három tényezőnek. szélesség, mélység, sebesség tevetje (?) lévén, ezt egyenlő vízállásnál változhatatlannak kell tekintem, mind a mellett, hogy a tényezők egymás arányában változhatnak. Tegyük fel. hogy azon három tényezők közül az egyik, példáúl a folyó normális szélessége állandó maradjon, és mivel a sebesség tényező az átvágások után nyert ráviteles eset miatt nő, szemmel látható, hogy a harmadik tényezőnek, mely a folyó mélysége, kissebbedni kell. A mélység ezen csökkenése a feljebbi tétel szerint csupán a víztükre alábbszállásából eredhet. De ha egy úttal még a meder mélyítése is be következik, általa csak a siker lesz kedvezőbb, s azon várakozás mind inkább igazoltatik, hogy a víz tükre még mélyebben száll alá. Mindezekből világos, hogy valamint minden folyónál, melynek görbületeiben a víz befolyása gátoltatik. vagy a Tiszánál is a víztükör esete s következőleg az árvíz magaságának csökkentése csupán átvágások által lévén eszközölhető, ezeknek a térkép útmutatása és helyszínén tett vizsgálat után következőleg a helybeli viszonyokhoz tervezett száma Váritól-Aroktőig összesen 63. ezeknél a legkissebb vízszinig kiásandó földtömeg köbölekben 389 716 tészen, s minden köbölre mélység szerben 7 embert számítván 2 728 002 napszám jön ki. Ezen átvágások, ha szabályszerííleg nyittatnak meg. annál bizonyosabb foganatot ígérnek, minthogy különösen a Tokaj feletti Tisza vidék földjének könnyű és puha volta a sikert elősegíti. A Bodrogh átvágások pedig még azon kedvező helyezésben is részesülnek, hogy egészen Zemplén vármegye kebelében feküvén. minden szomszéd megyei kérdés feletti vita nélkül eszközöltethetnek.: az itt kiásandó földtömeg 59 076 köbölet teszen s minden ölre 5 1/2 napszámot számítva 324 918 napszám kívántatik. A Takta árkon nyitandó átvágások 6 018 köbölre mennek, minden köbölre 2 1/2 napszámot számítva, kell 15 047. A töltésekről Az átvágások által egyenesebb irányt s nagyobb sebességet nyert folyó kiöntéseitől, inellynek vize nagyterű. magas hegyekről tápláltatik. a környék még nem lehet eléggé biztosítva, mert a nagyobb mennyiségű esőzések, különösen pedig a havazásoknak egyszerre bekövetkezett meleg mérséklet általi felolvadások által annyi víz tódulhat alá, hogy azt a legrendesebb meder se bírja meg; szükséges úgy intézkedni, hogy a nagyobb vízár is korlátok közé szoríttassék: mielőtt azonban ezen mód e-