Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

VASA1UIK1A1 P.: A Tisza szabályozása 329 csakugyan a felsőbbnek mindenekelőtt munkába véte­le javallható, mivel annak foganatja által nagyobb ha­szonsiker érethetik cl, mi a szabályozás végczélja De vannak meg más esetek is. midőn vízművi tekin­tetek ajánlják a felsőbb átvágások elébbi megnyitását, ez akkor van. ha az alsóbb átvágás sikere a felsőbbnek jó foganatja által fcltételeztetik. Ezekből érthető, hogy a­zon elvet, miszerént az átvágások alulról felfelé léte­síttessenek, mily nagy vigyázattal és óvatossággal szükség alkalmazni. Továbbá még az is értekezés tárgya: valljon azon ag­godalmak. mellyek a kinyitott számos átvágásokon a víz sebesebb lefolyása miatt az alsó vidékre támadhatnak. ­alaposak-e? Nem lehet elvitázni, hogy a folyó sajátsága a megvál­tozott viszonyok után ne változnék, hanem minden ab­ból eredő ártalom nélkül A nagy vízár nyomulása an­nak első támadásakor sokkal sebesebb lesz ugyan, és kétségen kívül 24 óra közön hirlelen több lábnyi magas­ra nő. hanem emelkedéséből ép oly sebesen vissza fog esni. ugy hogy a magas víz ritkábban lesz veszélyes: és az okok elenyészlévcl ép oly sebesen ártalmatlan vízál­lásra siilyed le. Ez onnan értelmezhető, minthogy az átvágások létesí­tése után rendkívüli víztömeg első tódúlása alkalmával szabadabban és gyorsabb sebességgel fog a folyó völgyén lemenni, a nélkül, hogy nagyobb magasságra emelked­ne. miáltal a víz egymásra halmozásának, a felső vidé­ken csökkenésbe kell jönni: ezeknek tartózkodási helye jelenleg a kanyarulatokban van. mellyek a nagyvizet csak akkor vezetik az alsóbb vidékre, miután az rajtuk elkeringett, s minden görbület könyökén kiöntött. Hogy ezen okoskodás áll. bizonyítja az egyenesebbre vett Rhenus folyó, minthogy kétségbe hozhatlan tudósí­tások szerint ott most a nagyvíz már akkor el is ment, mikor azt várják. Mikor például a Rhénusnak azon környékén lakók, hol a folyó egyenesítése már sükerrel megtörtént, az e­lőbbi tapasztalás szerint a Rhenus vize sebessége növe­kedésével igen nagy vizet várnak, az már sikkor ártal­matlan lefolyt, s ők mindannyiszor hiában várnak a vészteljes vízárra Ezen tapasztalás annál inkább megnyugtató lehet a Tisza alsó vidékére, mivel a szabályozási tervezetben, ott is mind a víz lefolyás elősegítése, mind a folyó állapotja lényeges javítása tekintetéből több kitűnő átvágások ja­valltainak. Egyébaránt az. átvágások osztályozására és számára nézve még megjegyzendő, hogy mivel a szabályozás ide­je alatt a folyó változásoknak vagyon kitéve, clőkeríílend az osztályozás módosításának, s talán újabb átvágások tervezésének szüksége, a szabályozás ideje alatt támadt vagv érettségre jutott görbületeknél fogva. Továbbá már azon körülmény is, mikép a kifejlett viszonyokhoz ké­pest számosb szakaszban egyszerre megkezdethetnek és folytattathatnak a szabályozási munkálatok, az osztályo­zás modosítását szükségkép vonja maga után. Azon földterület is. melyre az átvágások a Tisza med­rét vezetik O. mellékletben tekintettel a folyó szélességé­re számíttatott ki. s egy holdnak kisajátítási ára egyre másra 40 forintra becsűltetett. Ezen kisajátítandó föld területe teszen: Bercgh megyében Szathmár Szabolcs Ungh Zemplén a Tiszán Zemplén a Bodrogon Borsod Heves Pest Csongrád Torontál Bács Csajkások Summa A töltések Az átvágások által egyenesebb irányt és nagyobb se­bességet nyert folyó árjaitól, melynek vize nagyterű, ma­gos hegyekről tápláltatik, a környék még nincs eléggé biztosítva, mert nagyobb mennyiségű esőzések különö­sen pedig a havazásoknak egyszerre bekövetkezett felol­vadások által annyi víz tódulhat alá. hogy azt a legren­desebb meder sem képes megbírni; ennélfogva a szabá­lyozás egy másik főfeladata azon intézkedést követi, mi­kép a nagyobb és rendkívüli vízár is korlátok közé szoríttassék. Mielőtt azonban ezen mód előadatnék, helyen van itt a különböző magasságban növekedő vizek gyorsabb le­folyása sebességéről és tömegéről némi elméleteket előre bocsátani, s azokból a töltés emelésénél követendő elvet meghatározni. A tapasztalás mutatja, hogy a Tiszának középsebessé­ge vize tömegével együtt nő. és medre teljében a legna­gyobb sebességre erősödik: mihelyt pedig olvan vízállás következik be. mikor a víz természetes saját partjain ki­tör és a szomszéd földet legnagyobb magasságban elönti, az áradás egészen más és megváltozott alakot kap. A víz sebje a fő mederben a lehető legnagyobb egyforma fo­lyásra jut ugyan, hanem az említett vízmagasság és tö­megszerben aránylag csekélyebb lesz annál, mellyel a víz partjai közt maradó állapotjában bír. a part hátán pe­dig s átaljában a kitört áradásban a víz sebje jóval gyen­gébb. mint az anya folyóban, minek oka a földszin válto­zékonyságában fekszik, mivel az elöntött föld nem egy szín arányú, hanem vagy emelkedik, s ismét hajlik, vagy szélesedik s viszont szorul, miáltal a folyó sebje és sza­bad lefolyása különböző irányokban rendetlen ingerlések által zavarba hozatik. és a vízemésztés csökkenésben marad, melyekből önként következik, hogy a vízárt le­hetőleg összetartani kell a lehető legsebesebb lefolyás eszközlése végett. A töltéseknek azonban nemcsak az áradásokat kel­lene megóvni, hanem helyeztetésük által arra kell tö­rekedni, hogy általok maga a folyó is jobb karba té­tessék. úgy hogy ágya emelése meggátoltatván, ép an­nak mélyítése eszközöltessék. E tekintetből a töltés parttóli távolságának meghatá­rozása nagy fontossággal bír 8 498 frt 5 116 32 018 " 20 kr 2 168 3 749 " 40 " 10 392 13 629 " 20 " 35 736 3 096 " 40 " 20 194 " 20 " 18 610 11 723 " 20 " 8 500 " - " 183 431 frt 40kr

Next

/
Oldalképek
Tartalom