Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

330 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM A Tisza melleit létező töltések részenként, és a folyó sajátságaira kelő figyelem nélkül rendetlenül emeltettek, minélfogva a fenék emelkedését meg nem szűntethetik, sőt azt inkább elősegítik. Való, hogy ekkoráig lehetetlen vala a töltéseket a sok görbületek miatt teljes rendszerben építeni, és pedig annál kevésbbé. minthogy a lakosok a közbeeső földet használni igyekeztek, minek következése, hogy főleg a víz erősebb nyomulásának kitett töltések áttöret­tek. és hogy a Tisza kígyózó meneténél fogva a parthoz közel fekvő töltések alá ásatnak, és a hullámok martalé­kai lesznek. Ezúttal is valamíg a Tisza átvágások által rendezett folyásba nem hozatik, egészen párhuzamos töltések emeléséről szó sem lehet, s ha a fő feladat jelenleg csu­pán arra szoritkozhatik. hogy a mennyiben helybéli vi­szonyok megengedik, a szabályos töltés építése megkö­zelíttessék. minthogy legfelsőbb és határozott utasításnál fogva nem kellett igyekezni, mikép a Tisza kiöntései le­hető legrövidebb idő alatl megszüntessenek. Az első kérdés hát a töltés kellő helyét keresi, mely a part vidék vizsgálatából és ismeretéből tűnik ki, mert. ha azoknak az átvágások létrehozása és sikerűlések előtt feltöltetniük szükség, és a parthoz közel hagyatnak, azok a Tisza mostani kígyózó meneténél fogva a pusztulás ve­szedelmének tétetnek ki. Ha pedig a parttól túlságos tá­volban húzatnak, akkor azon kéntelenség áll elő, hogy a vízár előtt nagyobb, s talán épen termékenyebb terűlet maradna nyitva, az. okból a töltésvonal meghatározásá­nál a parttér fekvése és a föld gazdasági használata te­kintetbe vétettek, mert a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet a szinmérési ada­tok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő (old többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér. melly gyakran 5-6-7 lábbal is alább esik a partiénál, így semmi kétséget nem szenved, mikép a parttól ren­den túli távolságban húzandó töltések 3, sőt sok he­lyeken 4 annyi munkába is kerülnének. De a folyóval, annak mostani állapotjában, a mint már említtetett, párhuzamba tervezni ismét nem vala tanácsos, mert ez. által a magas víznek igen kanyaros és jégdugúlásokat nemző menet képeztetnék, mi által a befelé görbült töltések a víz erejének nem bírnának el­lenállni és áttörnének: ennélfogva azon kellett lenni, hogy a töltések a görbületek torkánál egyenesebb vonal­ban nyújtassanak el. és e miatt a területnek az ártér a­rányban nem nagy része az áradásoknak kitéve hagya­tott. És erre még azon indok is elhatározó mikép nagy ke­rületű töltéssel csak egy szűk tér záratnék el, melynek becsára a védő töltések költségénél kissebb értékű lenne. Ezeknél fogva a töltés helyzete, a hol azt a körülmé­nyek engedték a szerént hozatott javallatba, mikép a töl­tés tövénél egy darab előtér maradjon, honnan a szük­séges föld vétessék, s a töltéseknek egyszersmind biztos­ságot nyújtson, nehogy ezek az átvágások sikerülte előtt a partok megrongáltatásakor a folyóba szakadjanak, mert ezen veszedelemtől csupán költséges partvédő épít­mények által mentethetnének meg. Olly helyeken pedig, hol a töltéseket elkerűlhetlen a parton kellett húzni, a partok biztosítása végett partvédő építmények alkalmaztatnak. A töltés helye elhatározva lévén, második kérdés a­zoknak keresztszelvénye körűi forog: azaz ki kell a helv fekvéséhez képest számitni, millyen magasan, koronája minő szélességben, és mekkora lejtővel építtessék, mert a töltéseknek nem annyira a víz nyomását kell feltartani, hanem a hullámok lökéseinek, a habok csapadásainak és a jég tódúlásának ellent kell állniok: egy szóval a megtá­madásokhoz mért szilárdsággal kell bírniok. A sztlárd töltés távolságának és magasságának meg­szabása függ legfőképen azon víztömegtől, mellyet a fo­lyó legnagyobb árjában megemészt: igen. dc a folyónak külön szakaszaiban a víz emésztést kiszámítani, a víz­mérési adatok összeállításánál ez a legnehezebb feladat. Mert ha a térképet némi figyelemmel megszemléljük, azt találjuk, hogy Szigettől le egész a Dunáig az egész. Tiszán egy pont sincs, hol a folyó medre a rendkívüli nagyvizet magába tartani képes lenne, vagy a nagvvíz változást vizsgálni, és a vízemésztést leszármaztató se­bességet megmérni lehetett volna, pedig ezeknek isme­rete nélkül csaknem lehetetlen a védtöltések magasságát kellőleg meghatározni, mert az: iszor közönséges mód szerént és rendesen a töltések közé nem szőrűit folyónál, midőn az partjain által a la­pályokra kiönt, helyszíni vizsgálat után határoztatik meg; ugy de látni való, hogy a magasság kelletmél kis­sebb. mert a töltések elkészülte után a megszorított folyó eleinte, kivált még ágyát a nagyobb víztömeg arányában kiképezhetné, természetesen magasabbra fog emelked­ni, minthogy mindazon vizet mellyet az előtt a lapá­lyokra szétöntött, a kétfelőli töltések közt szűkebb térbe kell befogadni és elszállítani, és mivel a helyen­kénti legmagasabb vízállásnak a tapasztalás nyomán letl feljegyzése, a folyónak nem azon állapotjában történt, mellybe az utóbb töltések közé vétetése által tétetett, kö­vetkezik. hogy ha a tapasztálás a folyó újabb állapotjára alkalmazhatónak tekintetik, a számítás hibás, s e körül­ményből értelmezhető a töltéseknek utóbb rendesen be­következő áttörése: azért tanácsos és szükséges a tölté­sek magasságát a lefolyás mennyiségéhez képest meghatározni, s azt inkább nagyobbra venni, mint a mennyi a talált legmagasabb vízálláshoz képest ele­gendőnek látszik. 2 o r Egyinástóli távolságokra nézve czélszerű. hogy a­zok egymás irányában a partoktól akkora közben he­lyeztessenek, melyben nyert tapasztalás szerént a le­folyás gyengébb voltánál fogva rongáltatásoktól félni ne lehessen; minél távulabb van t i. valamely kereszt­szelvény pontja a víz-sodrától, annál csekélyebb e helyen a víz sebessége, de ezen távolság se legyen mértéken túli, mert különben a töltések a folyó mélysége és irá­nya megtartására, valamint a jég hajtásra kellő ere­jűket elvesztik. Van tehát egy határ, hol a víz. ereje annyira meggyengül, hogy az olt emelt töltéseknek töb­bé nem árthatván, azok czéljoknak teljesen megfelelhet­nek. 3 o r Mindazon helyeken, melyek a folyó irányánál fog­va nagyobb ostromnak és megtámadásnak kitevék. a töl­tések erősebbre építtessenek, mit az által lehet elérni, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom