Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása
326 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 1995. 75. ÉVF. 6. SZÁM ból kivehető, mellyből holdját 1200 négyszög öllel számítván esik: Beregh megyére 289 258 hold Szathinár megyére 456 950 " Ungh megyére 105 123 " Zemplén megyére 313 435 " Szabolcs megyére 426 775 " Borsod megyére 46 097 " A Hajdú városokra 41451 " A N. Kunságra 40 450 " A Jászságra 27 588 " Heves megyére 300 756 " Pest megyére 15 975 " Csongrád megyére 177 359 " Kis Kunság 85 " Csanád megyére 23 147 " Bács megyére 34 089 " Csajkások földére 57 845 " (Ugocsa és Torontál megyékben az ártér kimutatása jelenleg számítás alatt van) Öszvesen: 2357151 hold. Természetes az. hogy olly nagy kiterjedésben ki nem kerülhető, mikép a számításban hibák ne csúszhatnának be. mivel több helységeknél megtörténhetett, hogy a határvonalak nem elég pontossággal mutattatván ki a szomszéd határokban egyiknek nagyobb vagy kevesebb terület juttatott, de ezen felesleg vagy hiány az által, ha a határ szorosan kimutattatik, könnyen kijavítható. A vizsgálódások eredménye a víz emésztésére nézve következő: T. Újlaknál a legmagasabb vízállásra a víz folyás egy másod percben 28 000 köbláb Naménynál 40 000 " Tokajnál 51000 " Fürednél 60 500 " Csongrádnál 71 500 " Szegednél 85 000 " Ezen leírásból és a vízmüvi adatoknak rövid kivonatából kitűnik, hogy a Tisza Mármarosban a nagy eset miatt ragadó sebességgel rohan alá. mellyet Ugocsa megyének a folyó által hordott porond, kavics és fövény vegyületü és sok ágakban feldúlt térén is egész T.Újlakig megtart, alább pedig esetét elvesztvén kéntelen felduzzadni. és kiönteni: ebből önként következik azon szabályozási elv, hogy ott mindenek előtt sebességet kell megszerezni, mely czél nagyobb eset, egyenesebb és rövidebb lefolyás által azaz átvágások által eszközölhető; sőt még a hajózás is igényli ezen rendelkezést, a mennyiben a vontató út fenntarthatása csak átvágások által eszközölhető, mely a folyó jelen helyheztetésében. midőn az ide-oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út. jókarban tarthatása csaknem lehetetlen. Ezen leírásból egyszersmind az is látható, hogy a vízözönt oly számos ereken és lapályokon elárasztó Tiszánál részletes szabályozásnak helye nem lehet, a czél csak nagyobb szakaszokban eszközlendő általános szabályozás által egyelőre kiszabott terv szerint sikerülhet. Már az előleges javaslatban megemlíttetett, hogy miután a folyónak minden szükséges vízmérési adatokkal felkészített térképéből, s helybeli vizsgálódásokból annak hibái kiismerszenek. a rendszeres szabályozás menete és sora az volna, hogy annak legelébb is minél egyenesebb és rövidebb útja, görbületeinek átvágása által eszközöltessék, s miután az átvágások jófoganatja sikerűit, a nagyobb vizek áradása ellen a partok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál azon nyereség lenne, hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, az áradások torkában kevesebb földtér maradna, ezen kívül a töltések mértékei is kissebbedhetvén. nem csekély költség kímélés érethetnék el. mivel az átvágások által a víztükör alább szálitása eszközöltetett. Vannak azonban esetek, mint az előleges jelentésben már előadatott, mellyekben ezen rendszeres bánás módtól eltérni nemcsak tanácsos, hanem mint a Tisza jelen elhagyott állapotjában szükséges is lehet, mivel a víztani elvek rendjében eszközlendő szabályozás nem pillanatnyi inunka. ugyanis több évekbe kerül, néha még az álvágások foganatjokat mutatják, és azok által a víz medrének czélzott kimélyítése, s színének alább szállítása bekövetkeznék. Ha tehát a hosszabb időre nyúló rendezés folyamában messze terjedő, s termékeny vidékeket vízözön borítana, s minden áradás több százezrekre menő kárt okozna, mint az a Tiszának mostani viszonyaiban csaknem minden évben megtörténik, a partok feltöltése által azonban mindezen kártételeknek, vagy legalább a károk nagyobb részének elejét lehetne venni, ekkor már az intő szükség és okosan számoló gazdálkodás javallja, hogy inkább a rögtönüs, noha rendszeres szabályozás szerént nem épen természetes sorban álló eszközökhöz nyúljunk előbb, mintsem a czélhoz ugyan bizonyosan vivő. de hosszabb időt igénylő rendet kövessük. A szabályozás tervezetében tehát: l o r Az átvágások a munkaerő kimutatásával adatnak elő. 2°' A töltések és munkaerő hozatnak javaslatba. 3°' Sikert eszközlő építmények költségeikkel együtt. és A e r A szabályozással kapcsolatban álló javaslatok, u. m. vontató utak nyitása, medertisztítás, és akadálytalan hajózás igényei soroltatnak elő. Az átvágásokról Ha a görbületek mentében és közelében töltések emeltetnek. azoknak fenntartása és biztosítása okvctetlen megkívánja, hogy a partok szakadásoktól megvédessenek; ezen czél védépítmenyek által, melyek rözséből. vagy kövekből állanak, érctik el. Azonban alig lehetne költségcsb eszközt oly partok védésére választani, melyek nagyobb görbületekben esnek. Itt a folyó, cllentállhatlan erőkkel a homorú part felé nyomul, s azt szakadásba hozza, miáltal a görbület szakadatlanul és folytonosan növekedő sebességgel öregbedik. Ovó építmények ily helyen már azon körülménynél fogva is tömérdek
