Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: A Tisza folyó általános szabályozása

VÁSÁRHELYI !'.: A Tisza szabályozása 327 költséget igényelnek, mivel mindig a legnagyobb mélységben. s annál sűrűbben építtetnek egymáshoz, minél kissebb a görbületnek, mely a folyót képzi, félátmérője (rádiusa). Annál költségesebbek továbbá azok helyheztetésöknél fogva, oly helyeken, hol a magas vízár, s a jégmenet megtámadásának kitétetnék. Ezek kikerülésére átvágások lesznek alkalmazandók. Minthogy az átvágások által a Tisza, medrét és tükrét alább fogja szállítani és útja Újlak és Tokaj között mintegy 1/7 részben. Tokaj és Csongrád közt 1/3 részben, Csongrád és Tittel 1/4 részben, egészben több, mint 1/3 részben rövidül, s az által, főleg pedig egyenesebb menetével. mellyet nyer. sebessége is növekedik, az átvágások haszna mind az. árvizek csökkentésére, mind a hajózásra nézve tiszta haszon fényben tűnik fel. sőt még a vontató út is csak azok által tétethetik fenntarthatóvá, mi a Tisza mostani állapotjában. mikor számtalan görbületeket keringve a partot mindenhol megtámadja, s aláássa, teljes lehetetlen. De ha a már létrehozott átvágásoknál azon nézettől és számtalan tapasztalás igazolta lett dologtól eltérnénk is, hogy tudniillik általok a Tisza medre magát mélyíteni fogja, és az által a víztükre alább száll, mégis annyi bizonyos. hogy a víztükör siilycdésnek víztani tekinteteknél fogva be kell következni, minthogy a víz emésztés c három tényezőnek, szélesség, mélység, sebesség tevetje (?) lévén, ezt egyenlő vízállásnál változhatatlannak kell venni mind a mellett, hogy a tényezők egymás arányában változhatnak. Tegyük fel, hogy azon három tényezők közül az egyik, például a folyó szélessége állandó maradjon, és mivel a sebesség tényező az átvágások által nyert ráviteles eset miatt nő, eltagadhatatlan, hogy a harmadik tényezőnek, mely a folyó mélysége, kissebbedni kell. A mélységnek ezen csökkenése a feljcbbi tétel szerént csupán a víztükör siiljedéséből eredhet. de ha egyúttal még a meder mélyítése is bekövetkezik. általa csak a siker lesz kedvezőbb, s azon várakozás mind jobban igazoltatik, hogy a víztükör még mélyebben száll alá. De ha a görbületek a víz sebjét nemcsak az által tartóztatják fel. hogy a ráviteles eset. melly a sebességet nemzi. kevesedik. hanem az által is, mivel a görbület okozta szabad lefolyás legyőzésérc az eveinek egy része igényeltetik. mellyet mint nem létezőt, ugy kell tekintenünk. Legyen pcldáúl 10 000 ölnyi közön az eset 3 -4" ebből azon részt, mely a folyó görbületeiből származott akadályok legyőzésére kívántatik, le kell vonni, mire a következő formula szolgál: k = (n. c

2. sin s

2) / 3000 mellybcn k az eset vesztést lábakban, c a szelvény közép sebességét, sin s- az ütköző szegletek négyzetét és p az ütköző szegletek számát fejezik ki. Tegyük fel. hogy az ütköző szeglet 30 fok. a közép sebesség 4 láb és p = 10. adni fog k = (12. 10. 4

2 . sin 30

2) / 3000 k = (120 . 16. (2/4)

2) 13000 = 480/3000 közel k = 48/300 közel 12/75 részét egy lábnak vagy 2 hüvelyket. Minthogy a Tiszánál 10 000 ölnyi közön itt-ott. 50-60 ütköző szeglet, nagyon szembeötlő, hogy ott az e.íefnek nevezetes része hasztalan vész el. Mindezekből önként újra foly. mikép valamint minden folyónál, melynek görbületeiben a vízlefolyás gátoltatik, ugy a Tiszánál is a víztükör sülyedése. s következőleg az árvíz magasságának csökkentése csupán átvágások által eszközölhető. Mielőtt azonban az átvágások száma és helye kimutattatnék. azoknak alkalmazása körűi némely általános tudnivalók adatnak elő: kérdés támad legelőbb is. milyen szélesre és méllyre vájassanak az átvágások, mivel a sikert főleg azoknak mélysége mozdítja elő: ugyanis mentől méllyebbre ásatnak, annál könnyebben és hamarább éretik a czél el; hanem ritkán lehet azt a legkissebb vízszinig ásni. és ezen főkép pedig azon okból is. mivel az alsó Tisza vidéken néhány átvágás vonalain, keményebb földrétegek találhatók, gőzkotrógépek szerzése, a czél eszközlése tekintetéből, nagy fontossággal bírván egy-egy gépre teendő költség 40 000 pengő forintra számíttatik. Az átvágásoknál gyakran kerül oly eset elő. mikor a felső torkolat a folyó biztos betérítésére nézve nem egészen kedvező helyzetben nyittathatik meg. s ekkor azon képtelenség áll elő, segéd építményeket alkalmazni. Ilyen e.vt'/eknél még eddig az ismeretes vízfogó gátak haszonnal alkalmaztattak; hatásuk abban áll. hogy a folyást felfogják, felduzzasztják, mely által azt az új átvágás mélyítésére és szélesbítésére térítik. Szokásban van az átvágás torkát töltsér alakban kiásni Ha az átvágás felső torkolata kellő helyre esik. akkor töltsér alakú széles torok szükségtelen, azonban a helyzet nem mindenhol és mindig ily kedvező, mert habár az átvágás iránya a felül fekvő folyó görbületre érintő gyanánt illesztetik is. mégis nem ritkán megtörténik, hogy idővel a folyó változást szenvedvén, menete az érintő irányból kiesik, mely esetben hasznos lehet a torkolatot töltsérkép kiszélesíteni. Egy vízfogó gát vagy sarkantyú az átvágás töltsér alakú torkolatát pótolja ki, mely ámbár több víz mérnökök által hasztalannak, sőt károsnak nyilváníttatott legyen, mégis mint mindjárt meginutattatik. sok e.sríekben jó sikerrel alkalmazható. Némelyek a töltsér alakú torkolatokat az. átvágásoknál elméleti okoknál fogva vetik el. Mindezek ellenérc mások tapasztalásból állítják ezeknek hasznát s állításukat példákkal támogatják. Mikép és honnan lehet az, hogy elmélet és tapasztalás ellenkezésbe jöjjenek, ezt kifejteni legyen itt feladat. Az elméleti tétel helyességét, igazságát elvitázni nem lehet, hanem az felteszi, hogy az átvágás torkolata meghatározásánál a tudomány szorosan követtessék. és hogy a torkolat mathematicai szorossággal ép azon helyre alkalmaztassák. hová az a folyó viszonyaihoz illik: ez azonban a gyakorlatban nem oly könnyen kivihető, sőt ha kivihető lenne is. megfontolandó, mikép a munkálat fo-