Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Dobos Imre: Néhány kiegészítő megjegyzés a 75 év történetéhez

288 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVI'. 5. SZÁM Zsufl'a István: "Egy tudományos egyesület munkájának eredménye az előadásokon bemutatott alkotó munka. Minden egvéb tevékenység vagy ezt szolgálja, vagy országunk állapotát jellemző, azt előidéző és egyre súlyosbító áltevékenység része". (1987). "A magyar nyelven kiadott művek összessége fokozatosan satnyuló irányt követ. Külföldi publikációs tevékenységünk esetleges. A korábbi Lászlóffy-félc biztató, átdolgozva lektoráló. céltudatos munkát felváltotta a szabályozott, lélektelen engedélyező-akadályozó tevékenység. A nyilvános szakmai kritika ismeretlen, folyóirat-szerkesztőink munkája konfliktusmcntességét biztosítják. A kritika hiánya nem ok. hanem már tünet: nincs hazai tudományos élet". (1988). Zsufl'a István - Goda László (ifj.): "Idősorok Szmirnov-Kolmogorov homogenitási vizsgálatában szubjektív elem a két részre bontás. Minden lehetséges elmetszési változat számítógépi előállítása és értékelése megszünteti ezt a hátrányt". (1994). * * * A Hidrológiai Közlöny 75 évéről készített hosszú, bár így is csak futólagos áttekintésünk a folyóirat minVÁGÁS ISTVÁN Nehéz feladatra vállalkozott a szerző, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság - illetve jogelődje - legrégebbi kiadványának 75 évet kívánta bemutatni. E nagy szakmai felkészültséget igénylő munka hidrogeológiai részéhez csupán néhány megjegyzést kívánok fűzni. A messzemenően alapozó jellegű, az 1921-1946 időszakból származó és a fővárossal foglalkozó Horusitzky Henrik két kötetes, és Papp Ferenc műve az. utókor elismerését is kivívta. Az. 1924-26. évi kötetben Schafarzik Ferenc megjelent szerény tanulmánya, s főként a hozzá csatolt ábra figyelemre méltó megállapításokat tartalmaz. A párizsi világkiállításra kiküldött anyagban megalkotta a Budai-hegység földtani felépítése, vízföldtani és geotermikus viszonyai alapján a hévizes áramlási rendszer modelljét, és felismerte az. emeletes áramlás lehetőségét is. Ezt fejlesztette tovább később a VendelKisházi féle "alááramlási" elmélet, majd legutóbb Alföldi László ugyancsak a Budai-hegység és a közvetlen környék áramlási rendszereinek típusát vázolta fel. Meghatározta az utánpótlódás mértékét és irányát, s mindehhez műszeres méréseket és vizsgálatokat használt fel Hatalmas munkáról tanúskodik Scherf Kmil (1922): "A hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális denkori tudományos műhelyébe kívánt némi bepillantást nyújtani. A szerző tudatában van. hogy a rendkívül értékes adatokat közlő, beszámoló, főként földtani, vízföldtani. vízkémiai, biológiai, történeti tárgyú tanulmányokat nem lehetett képes - már csak a terjedelmi lehetőségek miatt sem - kellő mértékben ismertetni, de a vízellátás. csatornázás, szennyvíztisztítás és -kezelés és más hidrológiai tudományág sem szerepelhetett jelentőségének megfelelően. Mindazonáltal, ez a 75 év nemzedékek munkájával bizonyította a magyar hidrológia hazánkban is. nemzetközileg is ismert és elismert alkotó értékeit Az összeállítás szerzőjének jóformán nem is kellett szólnia: beszélt helyette a folyóirat szerzőinek hosszú, azóta már jórészt örök pihenőre megtért, olykor talán halhatatlanná vált sora. A lap jövőjének sorsa szerzőinek, olvasóinak kezében van: ők azonban kevesen, nagyon kevesen vannak, s a magas színvonalú, elméletileg is alátámasztott szakmai gyakorlati tevékenység iránt is kicsiny a kereslet hazánkban. Ady Endrét idézve: "Lehet, hogy az Isten nem engedi vesztünk, De már ne rohanjunk és ne lelkendezzünk. " kőzet-metamorfózis) a Budai-hegységben" c. tanulmánya. A mintegy 70 oldal terjedelmű. 228 irodalmi adatot tartalmazó feldolgozás nemcsak földtani és bányászati, hanem hidrogeológiai szempontból is igen jelentős, amelvet 1969-ben Vitális György tovább fejlesztve adott közre. Az. 1949. évfolyamban a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben nemzetközileg is jelentős budai keserűvizekről Vendl Aladár adoll nemei nyelvű áttekintést. Csajághy Gábor a hévízi iszap kémiai. fizikai és termofizikai vizsgálatának eredményét közölte, amelyei az 1980-as" évek elejéig használtak a szakemberek. Sümeghv József a nemzetközi hidrológiai kongresszuson bemutatott tanulmányában a magyar medencét egységes víztároló rendszernek tekintette. Az 1960-as évektől a hévízkutak szaporodásával az. országban mind nagyobb problémát okozott az. üzemeltetőknek a CaC0

3 (vízkő-) kiválás. A számos utólagos főként vegyszeres - beavatkozást mellőzve. Dobos Irma (1971) a földtani- és vízföldtani viszonyok figyelembe vételével a szegedi példa alapján dolgozott ki a rétegvizekre - megelőző és utólagos beavatkozással - iicini vízhőmérséklet csökkenés révén módszert mérnök, a műszaki tudomány doktora, c. műszaki egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. Néhány kiegészítő megjegyzés a 75 év történetéhez Dr. Dobos Irma