Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM folyó víz várhatóan magasabb oxigéntartalmú lesz. és c/. a parti szűrésű kutak vízminőségét javítja". (1987). Fehcr Ferenc - Szalai György A meliorációban részesült mezőgazdasági termőterületet másképpen kell kezelni, mint a beavatkozás előtti állapotban. Ezek létesítményeit. beavatkozásait egyaránt fenn kell tartani. Megengedhetetlen, hogy az üzemi meliorációs rendszerek fenntartása nincs megtervezve, sem a fenntartó gépek nem állnak rendelkezésre, sőt helyenként feleslegesnek tartják a rendszerek fenntartását és a kiadásokat". (1986). Gál Nóra - Ó. Kovács Lajos: "Lehetségesnek tűnik a magyarországi vízkémiai adatok egységes koncepciójú, feldolgozása matematikai módszerekkel. Sokoldalú jellemzést kapunk vízáramlási rendszerekre, víztípusokra, s kialakul egy matematikai apparátus". (1991). Gáspár Csaba: "A konvekciós-diffúziós egyenlet peremintegrál-egyenlct módszerrel, illetőleg diffúziós és konvekciós operátorok értelmezésével és alkalmazásával oldható meg". (1988). "A Darcy-f. szivárgási problémák numerikus megoldásában a többhálós - multigrid - eljárással kapcsolt perem-integrálegyenlct módszer kisebb műveletigényt jelent az addigiaknál". (1991). Gáspár Csaba - Szél Sándor: "A Saint-Venant egyenletek linearizálása útján konvektív diszperziós egycnlct nyerhető az impulzus transzportra, amely formailag hasonló a szennyező anyag terhelést leíró egyenlethez". (1973). Halász Héla - Szőke Sándor: "A parti szűrés és párolgáscsökkcnés kö/.lil az utóbbi nem-lineáris jelenség. A kapcsolódó nem-lineáris parciális differenciál cgycnlct rendszer numerikusan megoldható". (1992). Ilankó Zoltán: "A turbulens fluktuáció kinetikai cnergia tartalma a fő vízáramlásnak ugyan csak néhány ezreléke, százaléka, szerepe mégis igen jelentős pl. a hordalék szállításban, vagy a szennyező anyagok elkevcredéseben". (1991). "A nyílt felszínű, nem-permanens v ízmozgás egydimenziós számítása elsősorban folyócsatornázás esetén alkalmazható". (1994). "Ha háromdimenziós hullámmozgás szuperponálódik permanens, cgvenlctcs nyílt felszínű vízmozgás felszínére, a folyásirányú hullámszámok a hullámterjedés azzal megegyező. vagy ellentétes értelmétől függnek". (1994). Haszpra Ottó: "Tévhit, hogy a nehézségi erő hatása alatt álló áramlási jelenségeket a szabad felszínű áramlások jelenségével azonosítják, míg a nehézségi erő clhanyagolhatóságát kölcsönösen egyértelműen a nyomás alatti áramlásokhoz kötik". (1980). Hegedűs János: "A Duna budapesti szakaszán a víz toxikológiai minősége 1979-88. közt gyakorlatilag nem változott". (1989). Ilerodek Sándor - Tamás Gizella "A Balatont fenyegető legközvetlenebb veszély az algák túlszaporodása. Védekezni csak a tápanyagok vízbe jutásának megakadályozásával lehet. A Keszthelyi-öböl esetében azonnali intézkedésekre van szükség". (1976). "A szigligeti medencében az algásodás okozta fényhiány miatt a mélyebb v ízből kiszorult a hínár. Az algák fotoszintézise a felső két méteres vízrétegre korlátozódik. A mélyebb vízrétegekben nincs oxigéntermelcs. ezért a fenékre hulló plankton-eső bomlása anaerob viszonyokhoz és mérgező anyagok keletkezéséhez vezethet. Feltehető, hogy ez okozta az 1975. évi halpusztulást". (1978). Hortobágyi Tibor: "Az algák - és más káros szervezetek - leküzdésének legeredményesebb módja (a vízműveknél) a rendszeres biológiai ellenőrzés" (1976). "Már a legelső összejöveteleinken féltőn, aggódva szóltunk vizeink, elsősorban a Balaton szennyeződéséről, s e témakörben igen szenvedélyes viták alakultak ki. A mai állapot nem tükrözi, hogy kellő időben meghallották, elfogadták véleményeinket, javaslatainkat". (1984). Horváth Zsolt: "A szilárd települési hulladékok lerakóhelyeit általában vízzáró földtani képződményekre jelölik ki. Amennyiben a csapadék beszivárgását nem tudjuk megakadályozni, a depónia alján összegyűlik a víz, tehát a fokozott kilúgozás és az anaerob bomlás feltételeit mesterségesen hozzuk létre". (1985). "Ha azt akarjuk, hogy időben ne változzanak a hulladéklerakó helyek alatti rétegek szivárgási tényezői, törekedni kell. hogy a csurgalékvíz ne jusson a hulladékból a rétegbe" (1991). Jaskó Sándor: "A síkságok vízhálózatának jelenlegi alakja csupán rövid (földtörténeti) idő óta tartó átmeneti állapotnak felel meg. A fluviatilis rétegsorok ciklusos szerkezetének - tektonikai, vagy. klimatikus - okai még tisztázatlanok". (1993). Juhász Endre: "A szennyvíziszap alkalmas arra. hogy különböző hulladékokkal komposzttá alakítsák, s a természeti körfolyamatba visszajuttatva hasznosítsák, amivel csökken a környezeti ártalmak, a potenciális fertőzési gócok száma". (1987). "Az ezredforduló körül a közüzemi vízművek kapacitása 6.5-7 millió m

3/d. a tárolóké 1.9-2 millió m

3. a hálózati hossz 63-65 c/.cr km lesz". (1989): Juhász József: "A kitermelhető hévizek hőtartalmának kinyerése után azok elfolyatása olyan mértékű vízés hőpazarló eljárás, amit hatásfokát tekintve, aligha engedhetünk meg magunknak" (1977). "A vízgazdálkodás és az ésszerű us/.oda- és strandlclcpílcs árán cl lehet crni. hogy a jelenleginél kevesebb. 14-15 c/.cr l/min hévízhozammal a balneoterápia cs az üdülés feltétlenül szükséges kettéválasztásával mindenki számára lakóhelyéhez közel, egészséges környezetben lehessen üdülési igényeit korszerű színvonalon megoldani". (1984). "A kcszlclck védelme érdekében földtani testei - vedőidomol - kell kijelölni. s ezen bcliil védelmi intézkedéseket foganatosítani a keszletek meghatározásával egy időben". (1987). "Csak tiszta vizű folyót lehet úgy szabályozni, hogy az tiszta is maradjon. A több száz európai vízlépcső sok évtizedes működése megmutattá. hogy ezek nem okoznak vissza nem fordítható károsodásokat". (1994). Józsa János: "Elkeveredcsi folyamatok leírására a részecske szemléletű megközelítési mód szerint lineáris transzport folyamatokat szimulálunk. A finomabb modellezésnek értelme akkor van. ha a/, mérési eredményekre támaszkodik". (1988). Kaliczka László: "A vízfolyások rendezéséi csak a táj értékeit - élővilág: növények, erdők, madarak stb figyelembe véve szabad végrehajtani, kerülve a mesterséges csatorna jellegű mederrendezéseket". (1989). Karácsonyi Sándor: "A mélységi vizek gázmcntcsítése hatékonyságának javításához a részfolyamatok clcmzéséből célszerű kiindulni. Kiinduló fcltctclkénl a