Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁOÁS 1.: A Hidrológiai Közlöny 75 éve 283 természetes gázkiválás vizsgálata szolgál". (1982) "A rétegvizek gázosságával foglalkozó vízföldtani értékelés összegzése látszólag negatív, a közvetlen összefüggések hiányát jelzi. A vizek gázossága igen bonyolult kapcsolatrendszeren alapul. A gázmentesítés kevés közvetlen tapasztalattal rendelkezik, s alkalmazott megoldásait általában az ötletszerűség jellemzi". (1983). "A rétegvizekben - az 500 m-ig feltárható mélységközben - a metán biogén eredetű és helyben keletkezett. A nagyobb mélységben migrációval felhalmozódott, felszín közelbe vándorolt gázok alárendelten mutathatók ki". (1986). Karácsonyi Sándor - Öllős Géza: "A felszín alatti kitermelhető vízkészlet növelés esetén a víztisztítás egészét (pl. partiszűrés jellegű dúsítás), vagy egy részét (pl utótisztításos dúsítás) a természetes környezet biztosítja. A természetes szűrőközeg vízminőséget kondicionáló hatására a felszín alatti vízkészletet megközelítő tulajdonságú vízbázis érhető cl. Nemcsak a gazdaságosság, de a minőségi vízellátásnál rendkívül jelentős biztonság szempontjai is jól érvényesülnek". (1980). Karádi Gábor - Ilonnia Shigeo - V. Nagy Imre: "A telített-telítetlen talajban kialakuló nem-permanens szivárgást a talaj összenyomódásának figyelembe vételével vizsgálva látható, hogy a kis áteresztőképességű talaj telítetlen zónájában kialakuló szivárgás nem hanyagolható cl. és azokban a talajokban a drén árkok víztelenítésre alkalmazása csaknem hatástalan". (1986). Kardos Imre: "Szeged város tiszaparti védműveinek állékonysági viszonyai erre engedtek következtetni, hogy a partfal-rendszer jelentős részén a talaj a stabilitás és labilitás határán van. Az újjáépített partfal legfőbb része a meglévő téglafalakra ültetett, illetve az. új nyomvonalra telepített vasbeton szögtámfal". (1979). Kertai Ede: "Gondos mérlegelés tárgya volt. hogy a tervezett csongrádi vízlépcső mellé épüljön-e vízerőmű. A Víziterv azután úgy módosította a tervet, hogy a vízerőmű szivattyútelepként működve alkalmas legyen alulról felfelé vizet vezetni. A kis esésű vízerőművek gazdaságosabb kialakítására kifejlesztett Straflo-turbina alkalmazásával a költségek tov ábbi 15-20 %-kal lennének alacsonyabbak". (1982). Keve (iábor: "A gemenci erdő ártere mintaterülete lehet egy hollandiai, rajnai árterület újraélesztésének, mert a növényvilág jellege a domináns folvó változó vízszínének hidrológiai statisztikai tulajdonságaitól függ. s ennek átvitele számítással megadható". (1994). Kiss István: "A szikes talajok kialakulásában a víz kapilláris emelkedése mellett a vízfeltörés is szerepel". (1990). Kontúr István: "A vízgyűjtőkön a lefolvási idők exponenciális eloszlását feltételezve, gamma függvénnyel írható le az árhullám alakja". (1976). "A tározó modell kiszélesíthető és általánosítható. A visszaáramlást is megengedő modell a síkvidéki, visszaduzzasztásos esetekben is alkalmazható". (1977). Kornisné Akantisz Zsuzsa: "Homogén összetételű mederanyag esetén az inflexiós és tetőponti szelvények egyaránt mozognak.A 45-55°-os középponti szögű kanyarulatok meglehetősen állékonyak. Felmerül az a kérdés is. szükséges-e a homorú partokat inflexiótól inflexióig védeni?". (1979). Kovács György: "Egyenes tengelyű kapilláris csövekben létezik a gradiensnek olyan küszöbértéke, amelynél kisebb külső hatás még nem hoz létre folyadékáramlást a csőben A folyadéknak ezt a nem-newtoni viselkedését a dipól molekulák és a szilárd fal között fellépő tapadó erő okozza". ... "A különböző keresztmetszeti területű pónisok számának statisztikai elemzése alapján olyan statisztikai modellt határozhatunk meg. amely a laza szemcsés üledékek pórus méretének eloszlását írja le. A pónis eloszlás jól közelíthető gamma függvénnyel". (1977). "A jelző, vagy szennyező anyag keresztirányú terjedésének mértéket döntően megszabó tényezőnek a porózus közegben a mechanikai diszperziót tekinthetjük". (1980). "Az időben változó szennyezés porózus közegben való terjedése állapot-független: a vi/. permanens áramlására szuperponálódik a jelzőanyag terjedésének időben változó folyamata. Az egyenes csőszakaszokból alkotott szabályos rács alkalmas az időben változó folyamatok szimulálására". (1981). "Az azonos felületű és hosszúságú kapilláris csövekből kialakított fizikai modell alapján s/ámított koncentráció eloszlás a szerkezeti elemek véletlen kapcsolódása által befolyásolt tényleges koncentrációnak várható értékét megbízhatóan szolgáltatja". (1982). "A Dunántúli Középhegységben a karsztvízszint változásait feltűntető és évente kidolgozott térképek ismertanyagát felhasználva felül kell vizsgálnunk az éves vízmérlegeket és ezeknek az elemzéseknek alapján is becsülnünk kell a hidraulikai paraméterek v alószínű területi eloszlását". (1985). Kováts (iábor: "Az 197.3-78 közti szegedi partfal rekonstrukciónak jelenős és viszonylag önálló rcsze volt a folyószabályozási munka, mely elsősorban a stabilitási hivatott biztosítani. A korábbi éves kőmennyiségnek mintegy 5-szörösét kellett évente beépíteni Az eredeti elgondolás szerint az új tám- és köpeny falak deszka zsaluzatban. helyszíni betonból készültek volna. Az esztétikai igényeket is kielégítő elgondolások közül baj ka László mérnök tervét valósítottuk meg: a bent maradó zsaluzatként alkalmazott, bordákkal merevített, előregyártón vasbeton panel elemeket". (1979). Kozák Miklós - Bakonyi l'éter: "A folyók árterének bcgátolása vagy rendezése megnyugtató módon csak a nem-permanens áramlások elméletével számítható A hullámtér vagy ártér hosszmentén szeszélyesen változó sajátossága olyan döntő hatást gyakorol a/, árhullám általános alakváltozására, amelyet csak a szabatosabb számítási módszerrel tudunk figyelembe venni". (1979). Körösmezev László: "Sajnos, az iszapkezelés fejlődése - az. elméleti ismeretek ellenére - nem tudott lépést tartani a szennyvíztisztítás fejlődésével A/, anaerob rolhasztás ügye teljesen háttérbe szorult. Helyette, rosszul felfogott takarékosságra hivatkozással, az energiaválság miatt külföldön időszerűtlenné vált iszapégetési és iszapszárítási technológiái hoztak javaslatba, vagy pedig a nyers iszap kezelését, víztelenítését és tartós deponálását". (1983). "Az energiaválság következtében takarékoskodni lehet az eleveniszapos rendszernél az oxigén bevitel folyamatos mérésével, szabályozásával, a levegőztető szerkezet helyes megválasztásával. A legdöntőbb módon az anaerob rothasztás útján nyert biogázzal lehel jelentős energia megtakarítást elérni". (1987).