Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁOÁS 1.: A Hidrológiai Közlöny 75 éve 281 feladat, a hasznosítás csak másodlagos lehet". (1979). "A víz. okozta egészségkárosodás elhárított járványainak költségeit nem. a kitört járványoknak csak a közvetlen kárait tudjuk becsülni. Jó volna, ha a javítást ott kezdhetnénk. ahol az egészségkockázat nagyobb". (1991). Csanády Mihály - Oláhné Dávid Éva: "Gyálon 1965-66-ban (galvánüzemi) kromátos passziválás öblítővize jutott a talajba. A sík területen az agyagos-görgeteges talajban a szennyezés lassan terjedt. 17 év után még 16 kútnak a vizében mutatható ki kromát. A gépi úton szivattyúzott kutak (házi vízvezetékek) vize erösebben szennyeződött". (1985). Csanády Mihály - Kárpáti Zoltán: "Műanyag (polietilén) cső használatakor az. ép csőfalon keresztül is szennyeződhet a víz. ha a cső szerves oldószerrel erősen szennyezett talajban fekszik". (1986). Csanády Mihály és munkatársai: "A Balaton eutrofizációjának lassítása érdekében a szennyvíztisztító telepeken sürgősen be kell avatkozni a legveszélyesebbnek tekinthető oldott foszforformák koncentrációjának csökkentésével. Sürgető a szennyvíz mennyiségével vezérelt arányos automatikus klóradagolók beállítása, mivel enélkül a hatásos fertőtlenítés csak időszakos túlklórozással oldható meg". (1981). "A szennyvizek egy részének más vízgyűjtőre való átvezetésével sikerült a Balaíon szennyvíz terhelését csökkenteni. Jelentős előrelépés a foszfor mentesítő fokozatok beindítása is". (1987). Császár József: "A Duna hazai szakaszán a szerves szennyezettség jelentősen csökkent, a biológiai mutató javult, a nitrát-ion igen mérsékelten változott, az ortofoszfát-ion csökkent. Ausztria papíriparának terhelés csökkcntésc teljes magvarországnyi nagyságú". (1995). Dávid László: "A két ágazat fejlesztését: az energia rendszerek bővítését és a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek kialakítását egységes rendszerként, kölcsönhatásaik teljes körében is szükséges vizsgálni, több tényezős rendszerelemzéssel". (1979). "A hetvenes évek elejétől megkezdődött az összhang megbomlása a vízgyűjtő fejlesztés igényelte és a gyakorlat alkalmazta módszerek között. A vízkészletgazdálkodás fejlesztésének alapvető célkitűzése olyan szabályozó rendszer, amely összhangot biztosít a vízgyűjtő fejlesztés követelményei és az egyensúly szabályozás lehetőségei közöli". (1982). Déri József: "A hidrometcorológiai és vízállási helyzet különösen a Duna Budapest alatti szakaszán továbbra is előidézője lehet jeges árvizeknek" (1989). Dohos Irma: "Az. országban ma már széles körűen elterjedt korszerű nagy átmérőjű fúrt kutak figyelemre méltó eredményt hoztak települések, ipari létesítmények vízellátásának megoldásában vagy megjavításában, s nem utolsó sorban egyes területek részletesebb földtani és vízföldtani megismerésében". (1977). "A legfontosabb ivó- cs hévizeink bromid-, jodid- cs fiuorid tartalmából a pleisztocén folyóvízi homokos képződményekben leginkább helyi adottságoktól függően halmozódik fel valamelyik. A fő feldúsulási szint a felsőpannon képződmények alsó része, amely a süllyedés mértékétől függően 1000-2000 m között tárható fel". (1979). Dóka Klára: A szegedi (1879-i) királyi biztosság sokoldalú tevékenységet fejlett ki. Munkája kiterjedt az elpusztult város lakosságának elhelyezésére, az. adományok kiosztására, a víz eltávolítására, a körtöltés megépítésére. a Tisza part-biztosítására és a város tervezésre. El kell ismernünk Tisza Lajos irányításának pozitív vonásait. Bánni tudott a rábízott hatalommal, és a várost életre keltve maradandót alkotott".(1979). Domokos Miklós - Nováky Béla: "A hidrológiai információk egy részét tömörítve - komprimálva igénylik. Fontos ennek hozzáférhetőségét biztosítani". (1994). Dóra Tibor: "A Bős-Nagymaros vízlépcső rendszerrel kapcsolatos mai magatartás, határozatok, döntések gazdaságilag abszurdok, megalapozatlanok és károsak". (1994). Dulovics Dezső: "A biológiai csepegtctőtest olyan biokémiai reaktor, amelyben biokémiai és fizikai folyamatok együttesen jelentkeznek. Az. átfolyási hullámokat és görbéket empirikus eloszlásfüggvényeknek fogtuk fel. s a lognormál eloszlásfüggvényt találtuk alkalmazhatónak az átfolyási folyamatok modellezésére". (1980). Erdélyi Mihály: "Az emberi beavatkozás előtt, tehát kb. a XIX. sz. elejéig a folyók behálózták az. egész Győri-medencét és körülötte a széles folyóvölgyeket. Meg a kisebb folyók medre is elérte a kavicsot, homokot, s kapcsolatban volt a talajvízzel. ... A Duna fő medrének sávjában a medrek általában még ma is elérik a kavicsot. ... A tervezett munkálatok következményeként a főmedernek erősen csökkenni fog a kaviccsal való kapcsolata, a mellékágaké pedig gyakorlatilag meg fog szűnni. A talajvíz utánpótlódása erősen csökkenni fog. szintje nagv területen leszáll.Sok mai növényi kultúra pusztulhat cl. vagy csak öntözéssel tartható fenn. Az öntözés kcnv s/.crc miatt a műtrágyák okozta vízszennyeződés növekedni fog. mert a Kisalföld egész durva szemcsés kitöltése teljesen védtelen s benne semleges nyomásállapot van. A nitrát szennyezés veszélye a legnagyobb A Kisalföld kavicsában van talán az. ország legnagyobb felszín alatti vízvagyona. 5.43 km

3 vizet tárol. A kavics alatti artézi víztartókban jelentős mennyiségű és kitűnő minőségű rétegvíz van. Az utóbbi években a s/.cr/.ő megfigyelése szerint az artézi víz nyomása helyenként rohamosan csökkent. A Kisalföld kavicsának vize ... ;i Duna mentén a komáromi, tatai és esztergomi iparvidékre könnyen elvezethető. A szerző véleménye szerint a Kisalföld közepének felszín alatti vize a főváros távlati vízellátásának is egyik fontos tényezője lehet. Idejében kell gondoskodni arról, hogy a megcsappanó természetes felszín alatti vízforgalom ellenére is megvédjük talán egyik legnagyobb természeti kincsünket". (1979). Fáy Csaba: "Az import szivattyúk lényegesen magasabb beszerzési ára ellenére a kisebb tartalékigény és a ritkább javítási igény, valamint jobb hatásfok miatti kisebb energia-felhasználás következtében üzemük kis mértekben gazdaságosabb, mint a hazaiaké. ... Eddig nem alkalmaztuk a motorok a motorok jó tömítéséi, ami meggátolja a homok bejutását a motorba, tov ábbá a folyadékcscrévcl cs hőhatással együtt járó vízkő kiválást is". (1979). "Az állami intézkedésektől azt várjuk, hogy a Duna vízminősége javulni fog. a Bős-Nagymaros rendszer megépítésé kikényszeríti a Duna menti települések szennyvíztisztítását. A nagymarosi duzzasztóműnél túl-