Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM Dégen Imre 1975. szeptember 9-én Kvassay Jenőről és Sajó Elemérről tartott emlékbeszcde befejezéseként, s egyúttal saját megbízatásának befejezéseként mondta az idézetteket. Véget ért az. a korszak, amely a Hidrológiai Közlöny életében is a vízgazdálkodás korszaka volt. Korszak, jelzők nélkül: 1976-tól napjainkig A Hidrológiai Közlöny történetének 1995-ig számítva az. utolsó két évtizedéhez értünk, szinte a mába. Az ekkor megjelent tanulmányok tartalmáról leginkább a jövő lesz. hivatott vélekedni, hiszen ehhez elegendő időtávlatunk ma még nem lehet. Volt szerző, aki még a megkezdett úton. addigi, esetleg tartalomvesztett formái közt próbált haladni Mások új irányokba kezdtek fordulni. Néhány bátrabb pályakezdő eddig még nem művelt területeken indította tevékenységét. A hazai hidrológiai tudomány, a folyóirat szerzőinek érdeklődési területe a szakmai egység szakadozásával azonban kétségkívül tovább individualizálódott. Áttekintésünk mindezek tudatában a továbbiakban már nem az időrendiséghez, hanem egyes meghatározó személyek munkásságához és tárgyához kíván alkalmazkodni. Alföldi László: "A felszín alatti vizekben önálló fázisként mozgó olaj áramlása, vagyis a szennyeződés terjedése mesterséges beszivárogtatással. vagy víztermeléssel létrehozott hidrodinamikai gát segítségével megállítható. Döntő jelentőségűek a csallóközi olajszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatok, ahol több tízezer tonna olaj került a dunakavicsba Az. olaj terjedését folyamatosan üzemelő kútsor által létrehozott hidraulikai gát segítségével megállították, a centrumában löbb métert is elérő olajtakaró vastagságát speciális kutakon való termeléssel csökkentették". (1981) "Amennyire bő ismeretanyaggal rendelkezünk a kőolajtclcpck. érctclcpck mikrobiológiai vonatkozásairól, annyira hiányosak és szegényesek ismereteink az. ivóvizet szolgáltató v izadókról". (1988). Andó Mihály: "Szeged 1879. utáni mesterséges feltöltése 16.1 millió in

3 urbanit helyszínre szállításával valósult meg. I.echner Lajos városépítési koncepciójának végrehajtása lényeges és igen tanulságos változásokai hozott létre Szeged v áros térszínében". (1979). Yujcszky Géza: "Kedvező vízminőség esetén előnyös vízszerzési lehetőség a felszín közeli vizek igénybe vétele. A víztükör süllyedésével a csapadékbeszivárgás cs a felszín alatti víz. párolgásának különbségéből adódó éves függőleges v ízforgalom a beszivárgás javára tolódik cl Kapcsolatban lévő vízfolyások betápláló hatása fokozódik. megcsapoló hatása csökken, megszűnik, vagy bctáplálóvá változik". (1985). Aujeszky Géza - Karácsonyi Sándor: "Bár a folyóból a rétegbe belépő nyersvíz, minőségének meghatározó jellege van a partiszűrésű vízből termelhető víz minőségére. a természetes szűrési folyamat eredményességének is döntő szerepe van. Lényeges, hogy a szűrőközegben milyen sebességgel mozogva mennyi ideig tartózkodik a víz. Bizonyos lényeges tisztulási folyamatok éppen a víznek a rétegbe való belépésénél mennek végbe, a víz. belépési sebességétől is függő hatékonysággal". (1980). "A dúsítás sokféle módja közül figyelmet érdemel a háromfázisú szivárgás kialakítása. Itt az oxigén utánpótlás biztosított. s cz elősegítheti az. ízletes ivóvíz előállítását". (1983). Bartha István: "Szennyvíziszapok, elkülönített hulladékok. hígtrágyák kétütemű acrob és anaerob félszáraz, metodikájú erjesztésével a település energia- és a mezőgazdaság szerves trágya igénye biztosítható". (1995). Benedek Pál: "Célunkat az. ivóvízellátás követelményei határozzák meg. Olyan nemzetközi folyam, mint a Duna, amely nyolc államban szolgál jelentős nyersvíz készletként az ivóvíz termeléshez, nem tűr meg átmeneti vízminőség romlást sem. Mivel ez igen súlyos gazdasági konzekvenciákkal jár. szükséges, hogy az. előírt minőséget biztosító beavatkozásokat igen hatékonyan és nemzetközi összefogással oldjuk meg". (1986). "Az energiaéhség és az árrobbanás új szennyvíztisztítási irányzat, a fixfilmes anaerob rendszernek adott impulzust". (1990). Benedek Pál - Licskó István "A mikroszennyezök ivóvízből v aló eltávolításának egyik fontos lépése a mikroszennyezőket tartalmazó szennyvizek megfelelő tisztítása a keletkezés helyén, általában a befogadóra alkalmazott vízminőség szabályozás keretében. Sajnos a diffúz vízszennyezések (lég-, talajszennyezés) révén még így is számolnunk kell a vízellátásra szolgáló vízkészletekben a mikroszennyezőkkcl". (1980). Boda László - Lázár Csaba - Tóbiás Sándor "A nagyobb szennyvíztisztító lelépek üzemeltetési költsége a növekvő energiaárak mellett - csak az anaerob iszap stabilizálással és a keletkező biogáz, hasznosításával csökkenthető". (1992). Bogárdi János: "Az. elméleti hidraulikánál, mivel a műszaki tudományok egyik ágazatáról van szó. szükséges valamilyen közös nyelv használata: Ennek a fizika bizonyított és megdönthetetlen tételein kell nyugodnia A sokoldalú fizikai szemlélet módszerei közül mi legcélszerűbbnek a transzport elméletet tartjuk". (1976). Bognár Győző - Vermes László: "Gazdasági érdek, hogy a szennyvizek, iszapok, hígtrágyák mezőgazdasági elhelyezést nyerjenek. Az. is érdek, hogy cz a mezőgazdasági termelést segítse és ne akadályozza. Elengedhetetlen. hogy a kiöntözött víz. toxikus és fertőző anyag tartalma ne okozzon kán se az. emberre, se a befogadó ökoszisztémában". (1980). Bolheritz Károly: "Századunk első felében hivatalosan alig foglalkoztak a vizek minőségével. Az OKI-nak azért volt döntő szerepe a vízvizsgálatok tcrcn. mert az. első világháború után Magyarország lakos sűrűsége a v ilágon Belgium után a második helyet jelentette, cs ugyanakkor a 9 millió lakosból 7 millió kutak vizet íogyasztotta" (1980).. Böcker Tivadar - Hőris/.t György "A Dunántúliközéphegység főkarsztvíz rendszerében az 1950-cs állapotok visszatérése csupán ábránd A 2010-ben várható összes forráshozam az. eredetinek 28 %-a. a hévízi tóforrásoknál is csak 80-85 %-a. Rétegvíz kiáramlás helyett beáramlás jelezhető". (1992). Csanády Mihály: "A szennyvíziszap ártalmatlanítása a szennyvíztisztításhoz szorosan kapcsolódó, annak részét képező feladat. A különböző iszapkezelési eljárások az iszap veszélyességét többc-kcvcsbc csökkentik, dc általában nem szűntetik meg. Az ártalmatlanítás az. első