Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve
/ÁOÁS 1.: A Hidrológiai Közlöny 75 éve 279 szágon minden olyan tározónkban, ahol vízminőségi problémák vannak, biológiai jelenségek okozzák azt" Illés György a vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolatát elemezte cikkében: "A lecsapolt és árvízvédelmi művekkel biztosított területeken napjainkban új, emberibb, gazdaságilag hasznosabb környezet alakult ki. Már maga víz jelenléte is meghatározó az. emberi környezet szempontjából. Talán az elsők között kellett volna említeni a vízi közművek szerepét". Petrasovits Imre a vízgazdálkodás és a növénytermesztés közös környezetvédelmi problémáit vázolta. Szakváry Jenő a felszín alatti vizek minőségvédelmére tett javaslatokat. 19^5. "Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásbon" címmel 1974. október 16-18 közt volt vándorgyűlés Keszthelyen, amelynek anyagából az alábbi szerzőktől jelent meg tanulmány: Dávid László, Oroszlány István, Iritz László, Szöllősi Nagy András. A Mélyépítési Ter\'ező 1 állalat szakgárdája külön számban közölt víztisztítási és -kezelési tárgyú tanulmányokat Péter Gábor, Kolin László, Pálhidy Attila, Sátorhelyi Tamás, Nagy Gcza, Kerese János cs Tóth István tollából A kockázat szerepével, a vízgazdálkodási elemzések matematikai módszereivel Dégen Imre foglalkozott cikkében. A hidrológiai körfolyamat egy sztohasztikus modelljét Kontúr István állította elő. A vízigény kielégítés mértekének hagyományos módszerrel és sztohasztikus szimulációval történő becslését Iritz László és Szöllősi Nagy András tanulmánya mutatta bc. Reimann József az. árvizek jellemző adatainak jellemzésére alkalmazott matematikai statisztikai módszereket. Meghatározta itt egy adott időszak adott vízállási szintet túllépő árhullám csúcsai számának, a túllépések nagyságának és időtartamának összefüggéseit a Tisza folyóra. Békcs megye vízgazdálkodásának helyzetét cs fejlesztésének irányait l akács Lajos cikkc mutatta be. Kónai András tanulmánya az. Alföld talaj- és rétegvizeinek kapcsolatáról: "A (vízkémiai) tarkaság a felszín közelben alakul ki. Ha a talajvíz az. Alföldön döntően a helyi csapadékból származna, a legfelső vízadó réteg vizének kellene a legkevesebb sót tartalmaznia és egységes típusúnak lennie. Lefelé haladva oldhatna ki a csapadékvíz. mind több sót az. átjárt rétegekből. Dc. nem ez a helyzet. ... A felszín alatt lebonyolódó vízkörzést a rétegvíz figyelő kutakban ma már ki tudjuk mutatni. A vízjáték trendjének nagyvonalú egyezése az. Alföld különböző tájain a néhány száz. m-es mélységektől a legfelső vízadó szintig, a talajvízig, szintén bizonyítást nyert. Sem a számítások, sem az előrejelzés nem hagyhatják figyelmen kívül a fels/.ín közeitől a néhány száz m mélységig megfigyelhető összefüggő vízmozgási jelenségeket". Rétháti László az évi közepes talajvízállások elsőrendű autokorrclációs együtthatóinak sajátosságait elemezve megállapította: a felszín közeli talajvíznek saját szórása és autokorrclációs együtthatója gyakorlatilag a csapadék megfelelő értékével azonos". Erdélyi Mihály a magyar medence hidrodinamikáját rajzolta meg tanulmányában: "A természetes megcsapolás (pozitív függőleges gradiens) területén a víz kettős eredetű. Egy része a mély regionális (hévizes) és köztes áramlási régióból tart a felszín felé. Másik rcszc az. iilcdck tömörödésével szonil ki és szivárog felfelé.Mindkét eredetű ví/. növeli ezzel az. egyirányú sós/állítással a felszín közeli vízben a sótartalmat". Rákóczi László két cikkében adott eljárást a vegyes szemcseösszetételű hordalék kritikus sebességének meghatározására. Galli László a mély- és vízépítés talajvizsgálatainak módszereit kétrészes tanulmányában összcge/tc. Vitális György és Vitálisné Zilahy Lídia Pest megye vízföldtani tömbszelvényét készítette cl axonometrikus térképes ábrázolásban. Halász Béla a rétegzett hidrogeológiai rendszerek sajátosságait jellemezte matematikai módszerekkel. Karácsonyi Sándor a kutak gázosság vizsgálatának tapasztalatait ismertette. Andó Mihály cikke értékelést adott a dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságairól, morfológiai viszonyairól A vízminőségvédelem eredményeit és feladatait Pásztó Péter cikkc összcge/lc. Szabó László lemezes olajogókkal végzett üzemi és félüzemi kísérleteit a lap már csak poszthumusz cikkben közölhette. Körösmezey László a szennyvíz, iszapok kezelésének hazai terv ezésben alkalmazott módszereit foglalta össze. Bolberitz Károly a biokémiai oxigénigény meghatározás gyakorlatának ismeretében jelenthette ki cikkében: "A BOI meghatározás elméletileg helyes és igen fontos eredményeket szolgáltatna, a gyakorlatban azonban olyan sok hibalehetősége van. hogy cz az. értékelési bizonytalanná teszi". Borsányi Mátyással közös cikkében ő javasolt azután új eljárást a BOI megállapítására, ('sanády Mihály cs Deák Zsuzsanna cikkc a biológiai szennyvíztisztítók hatásfokát értékelte. lakács Sándor és Andrik Péter a talajvíz dúsításnak a kutak bakteriológiai állapotára gyakorolt hatását elemezte: "A dúsító víz változó, előre nem számítolt bakteriológiai minősege a fertőzés lehetőségeit rejti, czért a termelt víz folyamatos fertőtlenítése szükséges" Ugyanez, a két szerző a Tisza borsodi mellékvizeinek bakteriológiai állapotát is felmérte: "A Sajó eges/, hazai szakasza ivóvízellátásra, fürdésre, vízi sportokra, öntözésre sem hasznosítható. A Hernád. Bodrog cs Bódva vize csak feltételesen és meghatározott cclra alkalmas előzetes kezelés után. Különösen aggályos a Bódva alsó szakaszának szennyezettsége". Bozzay Józsel'né és Ilomonnay Andrásné szerves mikroszennyező anyagokat vizsgált parti szűrésű kutak vi/.ebcn: "Elengedhetetlenül szükséges a Duna eddigieknél hathatósabb védelme. Korszerűsíteni kell vizsgálati adottságainkat megfelelő műszerek beállításával" * * * "A mi munkánk a vízgazdálkodás, a termeszd, a technika és az ember olyan kölcsönhatásán alapul, amit csak magas fokú társadalmi, erkölcsi cs szakmai felelősségtudattal lehet folytatni. Ennek az. örökségnek a tovább folytatása, ápolása és alkotó tettekre váltása a mi nemzedékünk felemelő, nemes kötelessége és felelős hivatása".