Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁOÁS 1.: A Hidrológiai Közlöny 75 éve 279 szágon minden olyan tározónkban, ahol vízminőségi problémák vannak, biológiai jelenségek okozzák azt" Illés György a vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolatát elemezte cikkében: "A lecsapolt és árvízvé­delmi művekkel biztosított területeken napjainkban új, emberibb, gazdaságilag hasznosabb környezet alakult ki. Már maga víz jelenléte is meghatározó az. emberi kör­nyezet szempontjából. Talán az elsők között kellett vol­na említeni a vízi közművek szerepét". Petrasovits Im­re a vízgazdálkodás és a növénytermesztés közös kör­nyezetvédelmi problémáit vázolta. Szakváry Jenő a fel­szín alatti vizek minőségvédelmére tett javaslatokat. 19^5. "Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgaz­dálkodásbon" címmel 1974. október 16-18 közt volt vándorgyűlés Keszthelyen, amelynek anyagából az alábbi szerzőktől jelent meg tanulmány: Dávid László, Oroszlány István, Iritz László, Szöllősi Nagy András. A Mélyépítési Ter\'ező 1 állalat szakgárdája külön számban közölt víztisztítási és -kezelési tárgyú tanulmá­nyokat Péter Gábor, Kolin László, Pálhidy Attila, Sá­torhelyi Tamás, Nagy Gcza, Kerese János cs Tóth István tollából A kockázat szerepével, a vízgazdálkodási elemzések matematikai módszereivel Dégen Imre foglalkozott cik­kében. A hidrológiai körfolyamat egy sztohasztikus mo­delljét Kontúr István állította elő. A vízigény kielégítés mértekének hagyományos módszerrel és sztohasztikus szimulációval történő becslését Iritz László és Szöllősi Nagy András tanulmánya mutatta bc. Reimann József az. árvizek jellemző adatainak jellemzésére alkalmazott matematikai statisztikai módszereket. Meghatározta itt egy adott időszak adott vízállási szintet túllépő árhullám csúcsai számának, a túllépések nagyságának és időtar­tamának összefüggéseit a Tisza folyóra. Békcs megye vízgazdálkodásának helyzetét cs fejlesztésének irányait l akács Lajos cikkc mutatta be. Kónai András tanulmánya az. Alföld talaj- és rétegvi­zeinek kapcsolatáról: "A (vízkémiai) tarkaság a felszín közelben alakul ki. Ha a talajvíz az. Alföldön döntően a helyi csapadékból származna, a legfelső vízadó réteg vi­zének kellene a legkevesebb sót tartalmaznia és egységes típusúnak lennie. Lefelé haladva oldhatna ki a csapa­dékvíz. mind több sót az. átjárt rétegekből. Dc. nem ez a helyzet. ... A felszín alatt lebonyolódó vízkörzést a ré­tegvíz figyelő kutakban ma már ki tudjuk mutatni. A vízjáték trendjének nagyvonalú egyezése az. Alföld kü­lönböző tájain a néhány száz. m-es mélységektől a legfel­ső vízadó szintig, a talajvízig, szintén bizonyítást nyert. Sem a számítások, sem az előrejelzés nem hagyhatják fi­gyelmen kívül a fels/.ín közeitől a néhány száz m mély­ségig megfigyelhető összefüggő vízmozgási jelensége­ket". Rétháti László az évi közepes talajvízállások első­rendű autokorrclációs együtthatóinak sajátosságait ele­mezve megállapította: a felszín közeli talajvíznek saját szórása és autokorrclációs együtthatója gyakorlatilag a csapadék megfelelő értékével azonos". Erdélyi Mihály a magyar medence hidrodinamikáját rajzolta meg tanul­mányában: "A természetes megcsapolás (pozitív függő­leges gradiens) területén a víz kettős eredetű. Egy része a mély regionális (hévizes) és köztes áramlási régióból tart a felszín felé. Másik rcszc az. iilcdck tömörödésével szonil ki és szivárog felfelé.Mindkét eredetű ví/. növeli ezzel az. egyirányú sós/állítással a felszín közeli vízben a sótartalmat". Rákóczi László két cikkében adott eljárást a vegyes szemcseösszetételű hordalék kritikus sebességének meg­határozására. Galli László a mély- és vízépítés talajvizsgálatainak módszereit kétrészes tanulmányában összcge/tc. Vitális György és Vitálisné Zilahy Lídia Pest megye vízföldta­ni tömbszelvényét készítette cl axonometrikus térképes ábrázolásban. Halász Béla a rétegzett hidrogeológiai rendszerek sajátosságait jellemezte matematikai mód­szerekkel. Karácsonyi Sándor a kutak gázosság vizsgá­latának tapasztalatait ismertette. Andó Mihály cikke értékelést adott a dél-alföldi szikes tavak természeti földrajzi adottságairól, morfológiai viszonyairól A vízminőségvédelem eredményeit és feladatait Pász­tó Péter cikkc összcge/lc. Szabó László lemezes olajo­gókkal végzett üzemi és félüzemi kísérleteit a lap már csak poszthumusz cikkben közölhette. Körösmezey László a szennyvíz, iszapok kezelésének hazai terv ezés­ben alkalmazott módszereit foglalta össze. Bolberitz Károly a biokémiai oxigénigény meghatározás gyakor­latának ismeretében jelenthette ki cikkében: "A BOI meghatározás elméletileg helyes és igen fontos eredmé­nyeket szolgáltatna, a gyakorlatban azonban olyan sok hibalehetősége van. hogy cz az. értékelési bizonytalanná teszi". Borsányi Mátyással közös cikkében ő javasolt azután új eljárást a BOI megállapítására, ('sanády Mi­hály cs Deák Zsuzsanna cikkc a biológiai szennyvíz­tisztítók hatásfokát értékelte. lakács Sándor és Andrik Péter a talajvíz dúsítás­nak a kutak bakteriológiai állapotára gyakorolt hatását elemezte: "A dúsító víz változó, előre nem számítolt bakteriológiai minősege a fertőzés lehetőségeit rejti, c­zért a termelt víz folyamatos fertőtlenítése szükséges" Ugyanez, a két szerző a Tisza borsodi mellékvizeinek bakteriológiai állapotát is felmérte: "A Sajó eges/, hazai szakasza ivóvízellátásra, fürdésre, vízi sportokra, öntö­zésre sem hasznosítható. A Hernád. Bodrog cs Bódva vi­ze csak feltételesen és meghatározott cclra alkalmas elő­zetes kezelés után. Különösen aggályos a Bódva alsó szakaszának szennyezettsége". Bozzay Józsel'né és Ilo­monnay Andrásné szerves mikroszennyező anyagokat vizsgált parti szűrésű kutak vi/.ebcn: "Elengedhetetlenül szükséges a Duna eddigieknél hathatósabb védelme. Korszerűsíteni kell vizsgálati adottságainkat megfelelő műszerek beállításával" * * * "A mi munkánk a vízgazdálkodás, a termeszd, a technika és az ember olyan kölcsönhatásán alapul, amit csak magas fokú társadalmi, erkölcsi cs szakmai felelős­ségtudattal lehet folytatni. Ennek az. örökségnek a to­vább folytatása, ápolása és alkotó tettekre váltása a mi nemzedékünk felemelő, nemes kötelessége és felelős hi­vatása".

Next

/
Oldalképek
Tartalom