Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

/ÁOÁS 1.: A Hidrológiai Közlöny 75 éve 275 A Balaton vízszintjének történelmi változásait Bendefv László írta le. Az állóvizek vízkészlet-gazdálkodásának hidrológiai alapjairól Szesztay Károly írt. Hankó Zoltán tovább folytatta közléseit nagymarosi. Akantisz Zsuzsa a kiskörei hajózsilip kialakítását célzó kisminta kísérleteiről. Haszpra Ottó a vízépítési szerkezeteket, Szolnoky Csaba és Mészáros Gábor a talajnedvesség-mérési módszereket. Varrók Endre az árvízi nyomásvonalak alakulását. Bocz Károly és Muszkalav László tározó medence vízbevezetőjének megoldását. Dávid László a légbuborékos vízhozam mérési módszert ellenőrizte laboratóriumban. Elméleti hidraulikai kérdéseket fejtegetett Bogárdi János, Kozák Miklós, V ágás István, Juhász József Fazekas Zoltán, Hörcher Ferenc és Szigyártó Zoltán cikke. Öntözési tárgyúak voltak Salamin András, Szalai György, Szigyártó Zoltán és Lipták Ferenc cikkei Rónai András a mélységi vízfigyelő kutak telepítésének földtani feltételeit tisztázta cikkében: "A rétegvizekre telepítendő észlelő kúthálózat régi követelése a magyar hidrogeológusoknak és mérnököknek. Olyan figyelő kutakat kell telepíteni, amelyek a természetes viszonyokat mérik" Orlóci István a felszín alatti vízkészlet debreceni igénybevételét a terepszint süllyedésével hozta kapcsolatba. Hasonló tárgyú Bendeffv László cikke is. A Fővárosi Vízmüvek száz éves. Ezzel kapcsolatosak Hajdú György, Pusztay Gyula, Abos Brúnó, Selényi Pál, Madarász Géza, Pálhídi Attila és Telekes György cikkei. A talajvízdúsítással történő felszínivíz-tisztítás kérdéseit Fázold Ádám, a nehézfém és cián szennyezés talajvízben való terjedését Csanády Mihály, a műtrágyázás víz-egészségügyi vonatkozásait Molnár Miklós cikke írta le. A szennyvíztisztítás hazánkban akkor elterjedt megoldásával. az oxidációs árkokkal, illetve medencékkel Takács Sándor, Schiefner Kálmán, Fázold Ádám, Bíró Zsigmond, Csanády Mihály cikkei, a levegőztető, vagy a légbefúvásos berendezésekkel Horváth Imre és Sallav Katalin cikke foglalkozott. A limnológia tárgykörében l herkovich Gábor évek óta folyó sorozatát említhetjük: "Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez". A balneológia szakterületén Cziráky József és Hegyessy László a hévízi gyógyító és artézi kutak vizét vizsgálta. Jeney Kndre pedig a fürdővizek regenerálásának kérdéseit 1969. Az 1968. november 27-29-i - Orlóci István és Kiss György kezdeményezésére - Pécsett megrendezett "Hidrológia a területi vízgazdálkodás gyakorlatában" c. ankét azokat a tudományos újdonságokat igyekezett feltárni. amelyek a hidrológiában a vízgazdálkodási gyakorlat korszerűsítését lehettek hívatva szolgálni. Kiss György: "A területi szervek vízgazdálkodási tevékenysége - különösen az utóbbi években - mennyiségi és minőségi értelemben fokozódott. Ma már elkerülhetetlenül s/.ükségcs a korszerű tudományos módszerek alkalmazása" V. Nagy Imre: "A matematikai statisztika a számítógépi módszerek nagyarányú fejlődésével párhuzamosan már elérte nagykorúságát, s a tudományos igényesség kritériumaként már a sztohasztikus modellek alkalmazását kell tekintenünk". Lászlóffy Woldemár: "A hidrológusnak az a feladata, hogy a fizikai jelenségek tninél mélyrehatóbb ismeretében biztosítsa minden statisztikai vizsgálat alapját, az adatok megbízhatóságát és homogenitását". Szigyártó Zoltán: "Minden olyan módszer, amely nem veszi figyelembe a véletlen ingadozás törvényszerűségeit, a hidrológiai adatok feldolgozásával kapcsolatosan szükségképpen hibás eredményre vezethet". Vágás István: "A hidrológiában a determinisztikus és az egyoldalúan kauzális gondolkodásmódot fel kell váltania az összefogó, az átmeneteket, fejlődésmeneteket, egymásra hatásokat figyelembe vevőnek". Zsuffa István: "A korábban többnyire gyanakodva, de legalább is óvatosan kezelt valószínűség fogalma ma már matematikailag egzakt és nélkülözhetetlen fogalom, és a természetfilozófia is tisztázta az ezzel kapcsolatos problémákat". Orlóci István: "A területi szerveinknél fokozódik a tudományos tevékenységekben való részvétel szándéka. A hidrológiai tudomány - a szaktudományok eredményeinek figyelembe vételével - a vízgazdálkodási gyakorlat legjelentősebb bázisa". Szesztay Károly: "A számítógépek nemcsak az ismert megoldások megkönnyítését és kiterjesztését ígérik a hidrológia számára. Új szemléletre, új probléma felvetésre, és ismert problémák új megoldási lehetőségeire is ösztönöznek". Kollár Ferenc és Pachner Csaba "Mértékadó meteorológiai helyzetek ismeretében létrehoztunk egy olyan megfigyelő rendszert, amely rendkívül olcsón több napos (árvíz előrejelzési) időelőnyt biztosít számunkra". Csorna János: "Az elmúlt években módszert dolgoztunk ki a vízállás adatok egyöntetűvé tételére. aminek segítségével számítható a mcdcrváltozások vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke". Bukovszkv György: "Vizsgálataink alapján meg lehet határozni tetszés szerinti tározó árhullámképét. A s/ámított és a megfigyelt árhullámok illeszkedéséhez számos módosítást lehet a számítás során végrehajtani" Krempels Tibor: "Abban minden elemzés megegyezik, hogy a völgyzárógátas tározókon a túlfolyó műtárgy hibás hidrológiai, illetve hidraulikai méretezése, továbbá helytelen üzemelése a katasztrófa okok közül az első". Salamin Pál: "A fizikai folyamat egyszerű felismerése már jelentős módszertani eredményre vezethet. A szintézis. vagy analízis a vizsgálat egymást kiegészítő módszerei". Török László: "Az ismertetett vízháztartási vizsgálati módszerek egyaránt alkalmasak elmúlt időszakok lefolyási viszonyainak rekonstruálására és a kapott értékek statisztikai feldolgozása után a mértékadó lefolyás meghatározására". Kicnitz Gábor: "Ami belvíz, azt cl kell vezetni, a tározással való megtakarítások cs vízhasznosítások szempontjai csak azután következnek, amikor a/, illető ví/. megszűnt belvíz lenni". Dohnalik József: "Nem rendelkezünk kellő számú hidrológussal cs a még meglevőket sem mindig a nekik megfelelő területen foglalkoztatjuk A hidrológiai adatgyűjtés- ás feldolgozás következő lcpése a regionális hidrológiai észlelő hálózatok tervének elkészítése". Karászi Kálmán: "Korszerű vízkészletgazdálkodási tevékenységet folytatni korszerű hidrológia nélkül nem lehetséges".