Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

276 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. i'iVI'. 5. SZÁM Degen Imre a Balaton vízgazdálkodásának fejlesztéséről írla: "Célunk, hogy a tó életét veszélyeztető folyamatot megállítsuk, kialakítsuk vízgazdálkodási feltételeinek tervszerű, szabályozott rendjét, és ezzel országunk nagy természeti kincsét, a Balatoni a távoli jövő számára is megőrizzük". Juhász József eljárást mutatott bc. amclv pusztán a kőzet és víz fizikai (kémiai) tulajdonságai alapján meghatározza a kitermelhető sztatikus vízkészlet maximumát. s lehetővé teszi, hogy ahol már van hosszabb ideje működő kút. a kitermelhető dinamikus vízkészletet, annak minimumát megismerhessük. A szerző másik cikkc a gát alatti szivárgás néhány esetét írta le. Petrasovits Imre mércsi adatokat közölt és számítási eljárást adott rizsnövény állományok evapotranszspirációjáról. Csekő Géza az esőztető szórófejek vízszolgáltatási kérdéseiben javasolt új megoldásokat. Lipták Ferenc is szórófejek vizsgáltáról írt cikket. Csorna János cs Végvári Rezsőné beszivárgási és víznyelő-képességi méréseket folytatott barázdákon. Winter János részletes vizsgálatai igazolták az alföldi talajvizek járásának valószínűségi jellegét. Karácsonyi Sándor és Scheuer Gyula cikke a dunaújvárosi löszpart 1964. évi suvadása nyomán tisztázta a mozgások közvetlen okait és a terület vízföldtani viszonyait. Krcmpels Tibor aszfaltbeton partburkolatok építésének kísérleti eredményeiről számolt bc Papp Szilárd összefüggéseket értelmezett a felszíni vizek szennyezettségére utaló egyes jellemzők. így pl. a coli-szám cs baktériumszám. az. oxigénfogyasztás és a biokémiai oxigénigény, a biokémiai oxigénigény cs az. oxigénhiány, valamint további jellegadatok között. Bulkai Lajos matematikai leírást adott a koagulációs folyamat jellemzésére, ezzel a víztisztítás számára dolgozott ki tervezési cs gyakorlati útmutatásokat. Különböző szennyvíztisztítási műtárgyak vizsgálatáról számoltak bc Szabó László, Csanády Mihály, Szabó Zoltán és Sz. Muhits Katalin cikkei Horváth Imre az eleveniszapos tisztítás reakció-kinetikai és reaktortechnikai kérdéseit a liasonlóság-elmclet segítségével eIcmczle. Kádár László rámutatott a turbulens diffúzió vízminőség szabályozási jelentősegére. 1970. Barna Aladár és Salamin Pál a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére dolgozott ki javaslatot, amelyben a műszaki és gazdasági tényezőket egységes rendszerbe foglalták. Déri József sztohasztikus programot adott a biztonsági vízkészlet meghatározására. Hock Béla a vízminőségi mérleg - a szennyvíz terhelés és terhelhetőség - kérdésében foglalt állást. Dcgen Imre a vízgazdálkodás közgazdasági vonatkozásait vázolta: "Kiindulva az. értéktörvényből és a vízgazdálkodás sajátosságaiból, a ráfordítások és hozamok viszonyában mindinkább az ertekösszefüggeseket kell alkalmazni, kivéve az. össztársadalmi célú vízgazdálkodási létesítményeket és folyamatokat. ... Az. Országos Vízügyi Hivatal és az egész vízügyi szolgálat nevében kifejezem köszönetemet a Magyar Hidrológiai Társaságnak a vízgazdálkodás fejlesztéséhez nyújtott kimagaslóan eredményes, sokoldalú támogatásáért". Talajvízjárás volt a tárgya Winter János, Szalay Miklós, Oelberg Gusztáv cikkeinek, karsztvízzel foglalkozott Aujeszky Géza és Scheuer Gyula, csapadékelemzést végzett Szász Gábor, Rétháti László és Winter János. Hidraulikai kisminta kísérleteiről számolt bc Starosolszky Ödön, Haszpra Ottó, Decsi Sándorné, Potoczky Ottó. A lebegtetett hordalékszállítás általános egyenleteiről Bogárdi János tanulmánya adott áttekintést. Homeriki Irakli j V. (Tbiliszi) rövid cikkc a víz- és hordalékjárás kapcsolatait sztohasztikus formában értelmezte. Vágás István két cikkében, analóg modellek felhasználásával valószínűségi jellemzést dolgozott ki az önszabályozó átfolvásos rendszerekre. Vitális György több éven át tartó cikksorozatban közölte földtani- és vízföldtani megfigyeléseinek eredményeit hazánk különböző tájait illetően. Karácsonyi Sándor és Laczkovics József a vízfeltárás mérnök-geofizikai tapasztatait összegezte. A vízellátási cikkek víztisztítással (Öllős Géza, Estók Bertalan Kőrfy Lóránd, Schiefner Kálmán, Karliczky Károly), vízminőségi elemzésekkel (Vásárhelyi Réka, Gulyás Pál), vagy vízkezeléssel (Hembach Kamill, Varró István) foglalkoztak. Az ipari igények kielégítését célzó márkói tározó komplex vizsgálatáról számolt bc Bukovszky György, Rádai Ödön, Erdélyi Mihály, Gálfi János és Főglein István cikkc Különböző szennyvíztisztítási módszereket értékelt Bertók László, Péchy László, Sági Mihály Karkas Péter, Rétine Palotai Emese, Toókos Ildikó, Horváth Imre cikke. Az. öntözési tárgyú cikkek az csőztctcs kérdéseivel (Lipták Ferenc. Rajkai Vilmos), vízminőségjavítással (Kilép György), talajtani vizsgálatokkal (Darab Katalin). összehasonlító növénytermesztési vizsgálatokkal (Mihályfalvy István), illetve evapotranszspirációs kutatásokkal (Balogh János és Petrasovits Imre) foglalkoztak. Az épülő kiskörei vízlépcsőről több ismertetés is megjelent Hankó Zoltán, Akantisz Zsuzsa, Dóra Tibor, Takács István tollából. A biotechnika vízépítési szerepét Szarvas Kerenc tanulmánya világította meg. 1971. A 70-es évek elejére válik észrevehetővé, hogy a szerzők alapkérdések iránti érdeklődése ugyan továbbra is clő. de inkább a részletkérdések irányába tolódik. A folyóirat ebben az évfolyamában több - hazai és nemzetközi - konferencia anyagát közölte A vízminőségi és víztechnológiai kongresszus cikkci angol nyelven jelentek meg. Oroszlány István az. öntözővíz egyenlőtlen eloszlásából fakadó károk kérdésében tartott ankét anyagát, kül- és belföldi korreferátumait foglalta össze. Dégen Imre a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának elvi kérdéseit részletezte a hasonló tárgyú konferenciát megnyitó előadásában.