Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

5. szám - Vágás István: A Hidrológiai Közlöny 75 éve

26(1 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVE 5. SZÁM annál a fels/.íni hőmérsékletnél cs lalajvízmélységnél pl októberben nagyobb lehet, mint áprilisban. A szennyvíztisztítás tárgyköre ebben az időszakban kap nagyobb lendületet. Finály Lajosnak a külföldi fejlődést és a hazai eredményekét bemutató cikkei mellett llartha István a trágyával való gazdálkodásról és a biogáz értékesítésről. Benedek Pál az. eleveniszapos intenzív szellőztető berendezésekről írt. Hasonlóan, a vízkémiai cikkek száma is ekkor kezdett megnövekedni. A balneológia szakterületén Ilerencsi György és Vecsey Zoltán szolgáltatott értékes adatokat a fürdés járványtanához. Egy kis részlet: A szikes tavaknak és kacsaúsztatóknak nemcsak nyári, hanem téli járványügyi szerepe is lehet. Télen ezek befagynak, a korcsolyázó gyerekek eleshetnek, s ki-ki a ruhájával felszedi a jég felszántott porát. A ruhára tapadó jég elolvad, szétkenődik az egész, ruhán, olyan állapot alakul ki, mintha a gyermek a vízben megfürdött volna. A tífusz, és paratífusz. kórokozói a hideget, fagyot nagyszerűen kiállják... Entz. Béla 1959. végén bemutatta a hidrobiológiái szak-világirodalom legfontosabb könyveit és referáló folyóiratait. Megállapította, hogy 200 körüli volt a világ akkori szakfolyóiratainak száma, s 1000 más folyóirat közölt még hidrobiológiái szakcikkeket is, amelyek száma kb. évi 5000. A vízgazdálkodás szemléletében, 1960-1975 Az 50-es évtized végére a Magyar Hidrológiai Társaság szakosztályai nemcsak szervezetileg terebélyesedtek, hanem az. általuk képviselt szakmai ágazatok is megerősödtek. A Hidrológiai Közlönyben is egyre kiegyenlítettebbe vált a szerzők érdeklődése az egyes részterületek iránt: fokozatosan oldódott az. addig kizárólagosabb ágazatok. módszerek, vagy szemléletek dominanciája. Bognár Győző jubileumi összefoglalója (1992, 50.o.) hivatkozott Bégen Imre orsz. vízügyi főigazgatónak a Társaság 1961. február 24-i közgyűlésén elmondott szavaira: "Az. egységes állami vízügyi szervezet létrejöttével, a vízgazdálkodás nemzetgazdasági (az idézet1 szó pontos!) jelentősegének növekedésével meg fontosabbá vált a társaság szerepe a vízgazdálkodás fejlődésében. A vízügyi egységet meg átfogóbb módon, meg szélesebb területen valósította meg. mint ahogyan azt az. állami vízügyi szervezet keretében célszerű volt megvalósítani." A mondottak jelentőségét az is kiemeli, hogy ezekben az. időkben bizonyos, túlbuzgó javaslattevők még a Társaság nevében a "Hidrológiai" szót is szerették volna a " Vízgazdálkodási" kifejezéssel felváltani. Elnökségi ülés is tárgyalta ezt. magam is jelen voltam azon. A javaslat, érthetően, nem aratott nagy tetszést, hiszen külföldön is. de meg idehaza is számosan érthették volna úgy, hogy a Társaság, a nevével együtt, amelyen jól ismerték, cl akar szakadni addigi múltjától. Amikor azonban a jelen lévő Dégen Imre mégis a javaslat megfontolását ajánlotta, néhányan kompromisszumot kerestek. így Lászlóffy Woldemár is. mondván, hogy a "Vízgazdálkodási és Hidrológiai Társaság" megoldás feltehetően kielégítheti mindkét álláspontot, bár az. nem szerencsés, ha idegen eredetű szó kerül a magyar mellé. "Például: Lászlóffy Woldemár" - szólt közbe ekkor váratlanul Schmidt Eligius Róbert, amit olyan derültség kísért, hogy a napirendet félbe kellett szakítani. Azóta sem folytatta senki... A 75 éves emlékezés írója eddig is nehéz helyzetben volt. s az ezt követő évek ismertetésénél még nehezebb lesz. a helyzete. Főszerkesztőként sem szeretne túllépni a megengedhető és olvasmányos terjedelmet, holott a folyóirat 1960-tól következő egyre gazdagabb évfolyamai erre nemcsak ösztönözhetnék, hanem késztethetnék is. Sajnos, már a régebbi évfolyamoknál is kénytelen volt a leíró, a fontos eredményeket, a mérési adatokat tartalmazó cikkek közül nem keveset elmellőzni, ami nem azt jelenti, mintha ezeknek fontosságával nem volna tisztában. hanem csak azt. hogy kénytelen volt csupán hézagosan. akkor is inkább csak a saját szűkebb szakmai adottságainak megfelelő egyoldalúsággal válogatni, és talán szubjektív szemlélete szerint meghatározni a későbbiek. és a szaktudományok számára is előre mutatónak látszó, említésre méltatandó részleteket. Hibáiért, hiányaiért már csak azért is kéri mind az olvasók, mind az esetleg érintettek elnézését, mert az 1960. utáni évfolyamokból nagyobb elhanyagolásokkal már nem is lehetne röviden beszámolni. Van a folyóiratnak az első 50. majd a következő 10 évről tartalomjegyzéke, ez is segítheti az. elmúlt 75 év megismerését. 1960. Az. öntözés körében Bozókv-Szeszich Károly a hagyományosnak számító, csörgedeztető technológia számára oldott meg elméleti hidraulikai kérdéseket. Petrasovits Imre különböző növénycsoportoknál és talajféleségeknél kísérletileg állapította meg a talajvíznek a termés mennyiségére optimális melységét. Tovább folynak a laboratóriumi méréstechnikára, a műszerfejlesztésre irányuló vizsgálatok. Öllős Géza szivárgási és kútkísérlctei is. Az ülepítő mcdencck hidraulikai vizsgálata nagyrészt véget cr. Vágás István összegező cikkében az ülcpítés mechanikai szemlélete helyett az. azt is magában foglaló, általa fizikokómiainak nevezett szemléletet ajánlva az. ideális cs a valóságos medence térfogatainak arányaiból értelmezte a "második" ülepítési hatásfok új mérőszámát. Kajczi Kálmán gazdasági jellemzők szerint állapította meg belvízelvezető képesség az idő szerinti országos optimális átlagértékét 16 l/s.km

2-ben. Kovács György a talajvíz, párolgásának törvényszerűségeiből a szikcscdés cs a talajvízháztartás szoros kapcsolatára következtetett. Salamin Pál a domborzat hóhalmozódásra és olvadásra gyakorolt hatását elemezte: "A különböző domborzati tényezők, valamint a növényzet együttesen hatnak. A víztartalom változásának mértéke (szélső esetben) clcrhcti. sőt túl is haladhatja a 100 mm-t. a térfogatsúly változása pedig a 0.20-at". A görgetett hordalék mozgására V. Nagy Imre cs Karádi Gábor újabb összefüggéseket dolgozott ki a szemcséket borító lamináris hártya helyzete szerint Károlyi Zoltán fontos megállapításokat tett a magyar Felső-Duna zátonyvándorlásaira ós gázlóalakulására: "A kotrás tapasztalataink sz.crinl csak átmeneti hatású tüneti kezelésnek mondható".