Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

4. szám - Molnár Béla–Fényes József–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei területének vízföldtana

MOLNÁR B. et a!.: A Kiskunsági Nemzeti Park 223 8. ábra. A Duna Tisza közi Hátság és a Tisza-völgy negyedidőszak végi fejlődéstörténetének elvi vázlata. (Molnár B. 1987., in Molnár B. - Csongor Gy. - Vágási. 1987.) I. Lencsés településű kiékelődő folyóvízi képződmények (homok. dur\>a- és finomkőzetliszt), 2. Lösz. 3. Futóhomok, 4. A legnagyobb ár\>izek szintje, 5. A futóhomok haladási iránya. oldalazó eróziójával a löszt is erodálta. Ezt az időszakot jelzi a második folyóvízi ciklus. Közben az uralkodó széllel a futóhomok is eljutott a Hátság K-i pereméig. A Tisza e képződményeket is alámosva alakította ki a Hátság mai peremét (8. ábra ('.). A Tisza-völgyi területen az alsó durvább szemcseösszetételű ciklus felszíne a későbbi folyóbevágódások miatt nem sík, hanem hullámos felület. A legmagasabban maradt részei 79-80 m tszf.-i magasságban vannak. E felett települ a finomabb szemcseösszetételű második ciklus, amelynek a felszíne 81-85 m tengerszint feletti magasságú. A Hátságon a perem közelében az eolikus üledék alatti pleisztocén végi tiszai folyóvízi üledékösszlet felszíne viszont 83-89 m tszf.-i magasságban van. A Tisza-völgyben az ennek megfelelő azonos korú lerakódásokból tehát mintegy 3-8 m vastagságú rész hiányzik. Ezt a pleisztocén végi és holocén korú Tisza oldalazó és bevágódó mélyítő eróziója tarolta le. A holocén korú Tisza a Tisza-völgyet a fő folyóágon kívül számos, a mai Dög-Tiszához hasonló, mellékág bevágódásával, illetve a mellékágak finom üledékkitöltéseivel alakította ki. Ezt a folyamatot a földtani szelvények második ciklusának holocén lencsés, gyorsan kiékelődő sorozatai mutatják. Természetvédelmi jellegű megfigyelések és javaslatok A talajvíz nyugalmi szintje a MAFI 1968 - 1973. évi megfigyeléseihez képest 1988 -ra 1,00-1,50 m-t sülylyedt, amely az utóbbi évtized száraz időszakában nyilván még tovább folytatódott (Rónai A. 1977., Kuti L. 1981). A Kiskunsági Nemzeti Park védett növénytársulása szempontjából ez fontos változás. A talajvízszint csökkenésével a vízben oldott összsómennyiség is a korábbi átlag 1000 mg/l- ről 1500 mg/lre növekedett. A különböző oldott komponensek közül a