Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
4. szám - Molnár Béla–Fényes József–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei területének vízföldtana
224 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI szulfát és a nitrát mennyisége ugyancsak megnőtt. Az utóbbi növekedését a közeli üdülőtelep is negatívan befolyásolhatja. A talajvízszint és a talajvízkémiai változás megfigyelésére három vízmegfigyelő kutat telepítettünk (2. ábra). Ezek egy részét sajnos minden óvintézkedésünk ellenére már megrongálták és hasznavehetetlenné tették, pedig a hosszabb ideig tartó észlelési adatok a további természetvédelmi munkát segíthetnék. Irodalom Collinson, J. D. (1978): Alluvial Sediments. - In Reading, H. G. /szerk./: Sedimentary Hnvironments and Facies - Black»ell Sc. Publ. - Oxford, London, pp. 15-60. FolK R L. - Ward, W. C. (1957): Brazos River Bar: A Study in the Significance of CjTain Size Parametcrs - Journ. Sed. Petrology. 27. pp. 3-27. Kúti L. (1981): Az Alföld földtani aUasza, Kecskemét. - MA FI kiadása. Budapest. Molnár B. (1973): Az Alföld hannadidőszak végi és negyedkori feltöltődési ciklusai. - Földtani Közlöny 103. pp. 294-310. Molnár B. (1980): Iliperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. - Földtani Közlöny 110.1. pp. 43-64. Molnár B.- Csongor Gy. - Vágás I. (1987): Beszámoló a Tőserdő, Alpár és a Tisza HL leendő vízlépcső területérc szervezett tanulmányi kirándulásról. - Hidrológiai Tájékoztató, pp. 45-47. Rónai A. (1974): Az Alföld földtani atlasza, Csongrád. - MÁF1 kiadása, Budapest, p. 2. Tóht K. (1979): Bemutatjuk a Kiskunsági Nemzeti Parkot. - In Tóht K. /szerk/: Nemzeti Park a Kiskunságban. - Natura, Budapest pp 1562. Újvári Cs. (1990): Szentes és Lakitelek környéke negyedidőszaki üledékeinek szedimentológiai és paleoökológiai vizsgálata. - Szakdolgozat, JATE Földtani és Őslénytani Tanszék, p. 30. Hydrogeology of the Tőserdő area of the Kiskunság NaUonal Park Molnár, B., Fényes, J., KuU, L. Abstract: The Tőserdő oxbow of the River Tisza, the fringe forest flanking it and the Alpár meadow are protected parts of the Kiskunság National Park. With the aim of promoting active nature conservation, geological, hydrogeological, hydrochemical and hydrobiological studies were launched in the area. The sequence of waterbearing and impervious layers, their thickness and areal pattern were identified. The depth to the groundwater table and the chemical parameters of the various waters were determined. The geological history of the area towards the end of the Quaternary period was traced. Attention was called to somé major changes of nature conservation interest. Keywords: Geology, hydrogeology, hydrochemistry, nature conservation.