Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)
3. szám - Preluschek Ervin: Az árhullámgörbe számítási módszereiről
180 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZ^JVI 1. táblázat. A klasszikus Szokolovszkij - módszer alkalmazási eredményei. NR Folyó mé röál! omfls Ismert adatok Számított adatok lUbák NR Folyó mé röál! omfls O™. 1% (m'/s) Wl» (lO'm') T t <ór.) T, (ór«) 1 w_ t (10 6m >) t-w AW (10'm 5) iW (%) ilr (%) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 Timis Lugoj 1250 209 179 45 0,26 218,27200 0,27098 +9,27299 4,43683 4,22241 2 Timis Caransebes 520 81 166 36 0,26 83,31527 0,26811 +2,31528 2,85837 3,11868 3 Ncra Moccris 520 74 164 28 0,24 81,13310 0,26427 +7,153311 9,63933 10,11260 4 Caras Varadia 320 73 210 48 0,302 65,09321 0,26907 -7,90678 10,83120 10,90420 5 Gladna Surducul mic 105 10,5 87 19 0,32 8,82416 0,26833 -1,67584 15,96030 16,14810 6 Mures Porocsti 610 116 196 35 0,27 114,02100 0,26491 -1,97860 1,70568 1,88527 7 Mures TG. Mures 1060 214 181 51 0,31 188,91000 0,27351 -25,08951 11,72400 11,77140 8 Aries Gmpeni 390 40 118 25 0,24 44,35490 0,26773 +4,35491 10,88720 11,55300 9 Aries Baia de Aries 510 77,6 176 36 0,24 86,30277 0,26708 +8,70278 11,21490 11,28280 10 Tírnava Mare Odorhei 300 30,2 127 25 0,22 96,54587 0,26647 +6,34887 21,02270 21,12220 11 Georagiu Geoagiu 280 16 69 13 0,23 18,49440 0,26591 +2,49441 15,59000 15,61190 12 Riul Mare Padesel 460 42,5 107 20 0,24 47,07434 0,26567 +4,57435 10,76510 10,69520 2. A Szokolovszkij-módszer javítására tett javaslatok. Tetszőlegesen változtatva a P és R hatványkitevőket a (12) és (13) egyenletekben, ugyanazon árhullám paraméterek felhasználásával (Q ma x, T, T c r, W, y ), a számítási hibák változóak lesznek, amiből az következik, hogy a P és R hatványkitevők nem állandó (konstans) értékűek. mint azt Szokolovszkij javasolta, tehát az árhullámgörbe kiszámítása előtt meg kell állapítani P és R azon értékeit, amelyek mellett az adott árhullámgörbe adott hibaértéken belül számítható. Kísérleteket tett a szerző a P = f(y ) és R = f(y ) függvények számítógépes megállapítására, és ezek során arra jutott, hogy ugyanzon árhullámgörbe számítására végtelen sok P-R értékpárt lehet választani ugyanazon y érték elérésére. Ez azt jelentette, hogy az öt fő paraméter nem jellemzi egyértelműen az árhullámgörbét (3.b. ábra). Ezért javasolta (Preluschek, 1990.) a következők bevezetését (4. ábra)\ - a Yi alakegyütthatót az áradó ág jellemzésére: Wi rr — ( 1 ?) ' 3600.0 .T c r iimix 1 c r - a y 2 alakegyütthatót az apadó ág jellemzésére: Y 2 = £ (18) 2 3600.0 ,T d ümax ' t - és ezek arányát: y a=— (19) Y 2 Ezek már jellemzik a víztérfogat megoszlását a két ág között, és meghatározásuk csak a W, érték ismeretét igényli, amelyet a hidrológiai mérések feldolgozásából nyerhetünk, akárcsak a W értéket. A román szakirodalomban Cadariu tett hasonló javaslatot, és feldolgozási eredmények is találhatók. Annak érdekében, hogy a Szokolovszkij-módszert változó értékű hatványkitevőkkel fel lehessen használni az árhullámok számítására, a minimális, 0,1%-nál kisebb hibával, a szerző grafikont állított össze (5. ábra), amelyben a y alakegyüttható változását ábrázolta P és R függvényében, különböző értékekre (y = 0,20-0,35). A grafikont a szerző BASlC-program segítségével számította: - Kiválasztott egy árhullámgörbét, amelynek ismertek voltak a Q ma x, T, T c r, és W paraméterei - a Resicán átfolyó Berzava folyó 1%-os árhulláma volt erre alkalmas, amelynél Q ma x = 124 m 3/s, W = 15 millió m 3, T = 112 óra, T c r = 28 óra. - Több kísérlet után meghatározta a P és R hatványkitevők változási határait (a P = 0,50-6,00 és az R =
