Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

3. szám - Preluschek Ervin: Az árhullámgörbe számítási módszereiről

PRELUSCHEK E.: Az árhulláragörbe számítási módszereiről 181 1,00-6,50 sávokat választva), valamint a y értékeinek határait is. A y értékeit 0,20-0,35 között választotta, ugyanis a román szakirodalomban feltalált 154 használható mérőszelvény közül mindössze kettő esetében ugrott ki a y értéke ebből a sávból (egy 0,18-as, és egy 0,37-es érték fordult elő). qA R = a.'P + b (20) a. típusú parabolák, azzal a megjegyzéssel, hogy a (20) egyenletben az a és b együtthatók változóak y függvényében. - megkeresve az ábrázolt görbéken azokat a pontokat, amelyek esetében a-nak ugyanazon értéke van, ezek összekötése egyenescsaládot ad. Az egyenesek összefütnak aP = -l ésR = -l koordinátájú pontban, és bármely egyenes által az OP vízszintes tengellyel bezárt szögének tangense az egyeneshez tartozó a értéket adja. b. • 3. ábra. Szokolovszkij módszerével számított árhullámgörbe, a.) Paraméterek, b.) Alakváltozások P és R függvényében. - Az így nyert négyzetet - 0,01 méretű lépésközt választva - vízszintes és függőleges egyenesek kijelölésével egy rácsháló metszőpontjaira bontotta fel. Kiválasztva egy ye (0,20-0,35) értéktartományt, a program végigszaladt az említett rácsháló metszéspontjain, és a megfelelő P cs R értékek (a metszéspontok koordinátái) segítségével kiszámította az árhullámgörbét, integrálta a W, Wi, és W

2 térfogatokat, kiszámította a y

c, y

ci, y

c

2 alakegyütthatókat, az a arányt, valamint a számított y

c alakegyüttható számítási hibáját az eredeti y értékhez viszonyítva. - Azon pontok segítségével, amelyek esetében az sy hiba 0,1% alatt maradt, felrajzolható a választott y értékhez tartozó y = f(P,R) görbe. Elvégezve ezeket a számításokat minden e (0,20-0.35) értékre, egy függvénycsalád ábrája lett az eredmény. Ezek 4. ábra. Rész térjogatok és alakegyütthatók Az ábrázolt 5. grafikont egyszerű felhasználni az árhullámgörbe számítására. Ehhez a jellemző öt paraméteren kívül (Q

ma

x, W, T, T

c

r„ y ) ismerni kell az áradó ághoz tartozó W] víztérfogatot is. Ennek függvényében kiszámítható: 7, 7

2 w.' =fV-fV, w, 3600. Q .T

Cr ^ max 1 c

r W

2 3600.Q •T

d ü-max ' a a = 7: (21) (22) (23) (24) Az ismert y és a értékhez tartozó görbék metszéspontjának koordinátái a P és R hatványkitevők, amelyek segítségével a (12)-ből és (13)-ból számítható az árhullámgörbe. A módszert az 1. táblázatban feldolgozott árhullámokra alkalmazva a számított árhullámok számítási hibái az eredeti 1,70-21,13 %-ról 0,005-3,75 %-rá csökkentek. amint az a 2. táblázatból kitűnik. Még ezt a hibatartományt is nagynak tartva, s okait keresve a szerző a következő megállapításokra jutott: a