Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Javaslat a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban

339 Javaslat a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban (A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottsága) Bizottságunk 1978 óta foglalkozik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer szakmai kérdéseivel és az elmúlt hat évben is igyekezett az illetékeseknek szakmai javaslatokat előterjeszteni. Sajnálatosan az illetékesek szakmai véleménynek csak egyes ellenzők érzelmi indíttatású, tudományosan megalapozatlan, illetve felelőtlen kijelentéseit fogadták el, s többször kifejtett véleményünket nem vették figyelembe. Az évek óta folyó vita nyomán a Szlovák Fél rövidesen egy olyan objektumot fejez be, amelynek révén a közeljövőben már nem lesz érdeke bármiféle tárgyalásos rendezés és ezért a magyar tárgyalási pozíciók rohamosan romlanak. A csunyi vízlépcső teljes kiépítésével ugyanis a rendszer felső elemének egyeduralkodó tulajdonosává és üzemeltetőjévé válik. Ezért lényeges, hogy a Magyar Fél sürgősen, a csunyi vízlépcső teljes megépítését megelőzően tegyen kétoldalú megállapodásra vezető lépéseket. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Felső-Duna, illetve a Szigetköz már néhány évtizede, alapos tanulmányok szerint eleve degradációs (kiszáradási) állapotban van és így műszaki beavatkozásokra akkor is sürgősen szükség lenne, ha a vízlépcsőrendszer nem létesült volna. Ennek a kibontakozásnak első számú feltétele, hogy a magyar törvényhozás hatalmazza fel a kormányt egy kölcsönösen elfogadható műszaki-gazdasági és ökológiai megállapodás szakértői kimunkálására, amelynek alapfeladata a kérdéses, Pozsony-Budapest közötti Duna-szakasz hasznosításában érdekeltek igényeinek figyelembevételével a rendszer működési rendjének kialakítása, tekintetbe véve a már elkészült műveket, és a még megépítendő művek üzembe helyezéséből származó hasznokat, illetve a nemzetközi érdekeket (pl. transzkontinentális hajózás). Minthogy az új Magyar Kormány előítélet-mentesen akarja megközelíteni Bős ügyét és szakértői szinten, majd ezt követően politikai szinten keresni óhajtja a megegyezés lehetőségét, bizottságunk az új helyzetben lehetséges lépésekre a következő javaslatokat terjeszti elő. 1) A kormány a dunakiliti duzzasztómű felhasználásával haladéktalanul kezdje el a szigetközi mellékágak és a vízpótló rendszer vízellátását a környezetre káros és költséges szivattyúzás megszüntetésével. 2) Függessze fel a nagymarosi körgát elbontásáról szóló határozat végrehajtását. Ezzel a két lépéssel a magyar fél kinyilvánítja a tárgyalókészsége komolyságát és megfelelő légkört teremt a kétoldalú tárgyalások eredményes lefolytatására. 3) A Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszára vonatkozó műszaki-gazdasági és ökológiai megállapodás tervezetének kidolgozására megfelelő igazolható referenciával rendelkező külföldi intézményt, vagy szakértői csoportot kérjenek fel, amelyre javaslatot készségesen teszünk, illetve amelynek kiválasztásában készek vagyunk közreműködni. 4) Az elkészült művek ily módon kidolgozott és egyeztetett üzemeltetési rendjének betartását, illetve a környezeti hatások megfigyelését lehetővé tevő monitoring rendszer működtetését ugyancsak a két kormány által felkért külföldi intézmény, illetve szakértői csoport ellenőrzése mellett célszerű végrehajtani. A mű végleges üzemrendjéről ennek tapasztalatai alapján később lehet majd dönteni. Ha a kétoldalú tárgyalások nem vezetnének elfogadható eredményre, a hágai nemzetközi bíróságnál kezdeményezett eljárás, bár a magyar fél részére aligha sikeresen, még mindig tovább folytatható. Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottsága továbbra is a Kormányzat rendelkezésére áll. Budapest, 1994. július 13. Zsuffa István titkár Starosolszky Ödön elnök Mosonyi Emil tiszteletbeli elnök Haszpra Ottó előző elnök