Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - A vízlépcső történetének kronológiája

A vízlépcső történetének kronológiája 337 kozva - javaslatot tesz a beruházás megvalósítási ütemének módosítására. 1982. Az akadémia újabb bizottságot szervez a vízlépcsőrendszer létesítésével összefüggő kérdések vizsgálatára. 1983. Az MTA főtitkára egy operatív csoporttal további anyagot készít "A GNV adott műszaki megvalósulása esetén várható ökológiai hatások prognózisa" címmel. 1983. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács az MTA főtitkára előteijesztésében foglalkozik a vízlépcsőrendszer adott műszaki megvalósulása esetén várható környezeti hatások előrejelzésével. A tanács környezeti hatástanulmány kidolgozását írta elő. 1983. Az MTA elnöksége belső állásfoglalást alakít ki a vízlépcsőrendszer megvalósításáról. 1983. Az MTA Elnökségi Interdiszciplináris Probléma Bizottsága foglalkozik a Dunával. Az MTA elnökének és az OMFB elnökének megállapodása alapján közös tanulmányt készítenek "A Duna távlati komplex hasznosítása" címmel. 1983. A két ország miniszterelnöke megállapodik a közös beruházás megvalósításának új ütemezéséről. A megállapodást az Elnöki Tanács ratifkálja és törvényerejű rendelettel a Magyar Közönyben kihirdeti. Magyar oldalon Dunakiliti térségében folytatódnak az építési munkák és megkezdődnek a tárgyalások az osztrák részvételről a nagymarosi vízlépcső építésében. 1985. Elkészül a vízlépcsőrendszer Környezeti Hatástanulmánya. Az MTA elnökének vezetésével a hatástanulmányt zártkörű kerekasztal konferencia vitatta meg. A hatástanulmány következtetéseit a tervekben érvényesítik. 1986. Májusban aláírják a nagymarosi vízlépcső osztrák fővállalkozásban történő megvalósításáról, valamint a magyar villamos energia szállításáról és a két országot összekötő távvezeték létesítéséről szóló szerződéseket. 1988. okt. A magyar országgyűlés nagy szavazattöbbséggel elfogadja a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló határozatot. 1989. febr. A magyar fél javaslatára megállapodást írnak alá a vízlépcsőrendszer gyorsított ütemű kivitelezéséről. 1989. márc. A magyar miniszterelnök cáfolja a nagymarosi vízlépcső építési munkáinak leállításáról szóló külföldi híradásokat. 1989. máj. A magyar kormány az aláírásra kitűzött időpont előtt egy nappal lemondja a Duna vízminőségvédelméről, annak ellenőrzéséről, valamint a környezet- és természetvédelem követelményeinek fokozott figyelembevételéről szóló kormányközi egyezmény aláírását. 1989. máj. A magyar kormány határozatot hoz a nagymarosi vízlépcső építkezésének ideiglenes felfüggesztéséről. Indok az „ökológiai szükséghelyzet". 1989. jún. A magyar kormány felfüggeszti a dunakiliti duzzasztómű építési munkáit. 1989. okt. A magyar parlament határozatot hoz a nagymarosi vízlépcső építésének teljes leállításáról. A döntés előkészítése során a magyar parlament nem kapott tájékoztatást a szakbizottságok állásfoglalásairól, a leállítás következményeiről. 1990. szept. Csehszlovákia környezetvédelmi minisztere Budapesten hét terv-változatot teijeszt a magyar partnere elé, köztük a „C" változatot is. A magyar kormány nem foglal állást a javaslatokról. 1990. nov. Magyar-orsztrák megegyezés a nagymarosi vízlépcső leállítása miatt fizetendő költségekről. Az összeg 2,65 milliárd schilling + kamatainak villamos energia szállítással történő törlesztése. 1991. jan. A szlovák kormány dönt a bősi erőmű ideiglenes üzembe helyezéséről és az ehhez szükséges „C" változat megépítéséről. 1991. ápr. A magyar parlament határozatot hoz arról, hogy kormány tárgyaljon a szlovák féllel az államközi szerződés felbontásáról és a térség eredeti állapotának visszaállításáról. 1991. ápr. Kormányküldöttségé tárgyalás Budapesten. A magyar fél az 1977-ben megkötött szerződés felbontását kéri, a szlovák fél kétoldalú, szakértők bevonásával tartandó tárgyalást javasol. Megállapodás nem jön lére. 1991. júl. Konnányküldöttségi tárgyalás Pozsonyban. A szlovák fél javasolja, hogy a vitás kérdések tárgyalásába vonják be az Európai Közösség szakértőit. A magyar fél csak a szerződés felbontásáról kész tárgyalni. Kétoldalú tárgyalásokra csak akkor hajlandó, ha a szlovák fél leállítja a "C" változat építésének előkészítését. 1991. júl. A szlovák kormány elfogadja a bősi vízerőmű üzembe helyezésére és a "C" változat építésére kidolgozott terveket. 1991. júl. A Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya jóváhagyja a "C" változat megépítését. 1991. nov. A szlovák fél - külföldi vállalkozók bevonásával - megkezdi a "C" változat építését. 1991. dee. Magyar-szlovák kormányközi tárgyalás Budapesten, eredmény nélkül 1991. dee. A csehszlovák fél közös szakértő bizottság felállítását javasolja és kijelenti, hogy aláveti magát az EK bizottság határozatának. A magyar kormány tiltakozik az építkezés miatt, a csehszlovák javaslatra nem tér ki. 1992. máj. A magyar pariament határozatot hoz a vízlépcsőrendszer megvalósítására és üzemeltetésére kötött államközi szerződés egyoldalú "megszüntetéséről ". 1992. okt. A szlovák fél üzembe helyezi a "C" változatot. 1993. A magyar és a szlovák kormány a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul és aláírják az ún. alávetési nyilatkozatot. 1994. Szlovákia megkezdi a "C" változat létesítményeinek végleges kiépítését. A magyar fél elkezdi a nagymarosi munkatér elbontását. Néhány gondolat a kronológiához - Egy folyó vízlépcsőzése elsősorban nem politikai kérdés, az egész világon, így Magyarországon is, a