Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Csanády Mihály–Kádár Mihály–Schiefner Kálmán: A Duna vízminőségének higiénés értékelése

CSANÁDY M. et. al.: A Duna vízminőségének higiénés értékelése 297 A szennyezettség folyásiránybeli eloszlása a Duna magyarországi szakaszán meglehetősen jellegzetes képet mutat. Rajkánál viszonylag kedvező a III-IV. osztály határára jellemző a bakteriológiai vízminőség. Lejjebb egyértelmű minőségromlás tapasztalható (pl. Szőny, Dunaalmás szelvényében, amiben döntő Győr város szennyvize). Az öntisztulás hatására ezt követően javul a vízminőség Budapestig. A következő markáns változás Budapest szennyvizeinek hatására a Budapest alatti mintákban tapasztalható: ez a folyó hazai szakaszán a legegyértelműbb és legállandóbb minőségváltozás. Az öntisztulás hatására ez a szennyezettség csökken, de a Duna utolsó hazai mérési szelvényében (Hercegszántó, illetve Mohács) ismét minőségromlás észlelhető. A bakteriológiai szennyezettség azt jelenti, hogy a Duna fürdés vagy evezés esetén fertőzés-kockázatot jelent. A Győr alatti szakaszon (Lábatlan, Esztergomig) és még inkább a főváros alatti szakaszon a szennyezettség igen erős, a fertőzés kockázata nagy. A Dunakanyarban a helyzet valamivel jobb, de a vizsgálati eredmények szerint bizonyos kockázattal itt is kell számolni (korábbi vizsgálatok szerint legkevésbé a Szentendrei-sziget partján). Győr város szennyvíztisztítója épül. Üzembe helyezése jelentősen javítani fogja a felső Duna-szakasz bakteriológiai minőségét. Budapest szennyvíztisztításának megoldása a legközelebbi jövőben még nem várható, pedig ennek megoldása nélkül a Duna terhelése (és így a főváros alatti szakasz súlyos bakteriológiai szennyezettsége) nem csökkenthető. Nagyon indokolt volna e beruházás megkezdése (Budán főcsatorna sincs!), hiszen az Európai Közösség direktívája 2000 főnél nagyobb településeknél egyértelműen előírja a biológiai tisztítást, így nem nevezhető tűrt állapotnak, hogy a 2 milliós főváros szennyvizének 80%-a tisztítatlanul jut a Dunába! Irodalom Deák Zs., Pénzes M.: (1973) A Duna egyes szakaszainak vízbakteriológiai jellemzése, különös tekintettel a szabad strandok higiénés megítélésére. Egészségtudomány 17. 336-349. Deák Zs., Csanády M., Schiefner K: (1982) A Duna és mellékvizei, valamint a Dunántúl jelentősebb vízfolyásainak vízminősége az 1973-1974. években végzett komplex higiénés vizsgálatok eredményei alapján. Budapesti Közegészségügy 14. 7-15. Gregács M., Sz. Muhits K., Páter J., Tóth l: (1959) A budapesti Duna-szakasz szennyeződése. Hidrológiai Közlöny 39. 347-356. Lesenyei 1., Papp A., Török P.: (1954) A budapesti Dunaszakasz vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 34. 414-423; 517-527. Némedi L., Bobvos J., Ladányi S., Pietraskó G., Roszmusz A-né: (1992) Bakteriológiai trend-analízis és egyéb értékelési lehetőségek a Duna budapesti szakaszán. Budapesti Közegészségügy 24. 197-208. MSZ 12749 (1993) Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. Papp Sz.: (1961) Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny 41. 188-209. Papp Sz.: (1965) Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny 45. 30-36. Schiefner K., Maár l-né, Rakó l-né: (1974) Tájékoztató a felszíni vizek higiénés minősítésének jelenlegi gyakorlatáról. Egészségtudomány 18. 58-63. Schiefner K.: (1993) Felszíni vizeink higiénés ellenőrző vizsgálati eredményei 1990. Egészségtudomány 37. 54-65. Schiefner K.: (1993) Felszíni vizeink higiénés ellenőrző vizsgálati eredényei 1991. Egészségtudomány 37. 389-399. Schiefner K.: (1994) Felszíni vizeink higiénés ellenőrző vizsgálati eredményei 1992. Egészségtudomány 38. 178-190. The Hygienic Quality of Danube Water Csanády, M. - Kádár, M. - Schiefner, K. Abstract: Regular monitoring of the Quality of Danube water wasstertedat the National Public Health Institute in 1951 and continued since. Up to the end of 1993. by inciuding ihe network of Public Health and Epidemic Control Stations and the medicalofficer service. These have run parallel to the monitoring started in the 1960ies in the water service and subsequently by the envronmental inspectorates. The main chemical and bacterial data of the period starting with 1977 are reviewed, illustrating in greater detail the data on somé parameters over the last two years (1992, 1993). The organicscontent expressed in termsof theCODhaschanged but littleover the past 15 years. Increases have been registered in the nitráté content and in the concentration of chlorophyll-a, regarded a measure of eutrophication. Bacterial pollution (in termsof faecalindicators) has increased perceptibly in the early partsof the period. The data of the recent years show sowe improvement, but the effects of the large volumes of untreated sewage (Győr, Budapest) are pronounced. Diversion of the Danube in October, 1992 has not resulted in any deterioration of microbiological Quality, which according to the results for 1993 was appreciably better than in tbe previous year. Keywords: Danube, bacterial pollution, faecal indicator bacteria, chemical oxygen demand phosphate. nitráté, chlorophyll-a.