Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

5. szám - Halupa Lajos–Csókáné Szabados Ildikó: A Kisalföld erdői

HALUPA L. -CSÓKÁNÉ SZABADOS I.: A Kisalföld erdői 279 The Forests in Kisalföld Region Halupa, L. - Csókáné Szabados, I. Abstract: The soil conditions and the present forest pattern in the Hanság Wetlands and in the Szigetköz Region are described. In the Hanság Wetlands the shallow and médium deep marsh andmeadow topsoilspermanently moisl to he terrain predominate. Minor areas are covered by skeleton soils, humified alluvial soils and chernosem soils. Themajority (85-90%) of the Hanság forests are plantations made possible by reclamation-drainage works. They depend on irTigation for their further existence and continued growth. The famous alder stands in the Hanság Wetlands were alsó planted, but in the wake of changes in the ecological and economic environment they were replaced by poplar plantations. Soil fertility in the Szigetköz area is determined by the variations in elevation and the depth to the gravel layer. Prior to comissioning the „C" Alternative the proportion of thesites at medium-high and medium-low elevations was highest. The flood-plain forests comprise 65 % poplar stands. These are the poplar stands of highest yiled and value in Hungary. The forests on the protected part of the flood plain show a wider diversity of species with ahigher proportion of deciduos hardwoods. The forest observations since 1986 have revealed that the main factor controlling tree growth is not the climate, but the Danube and the changes of the groundwater table induced by the river. Diversion had different, but invariably negatíve effects on tree growth in the different forest parts. The adverse hydrological changes must be compensated by completing and operating in a controlled manner the network of recharging canals, Icarning alsó the lessons gained on the Slovak side. Keywords: Forests in the Hanság and Szigetköz area, reclamation, predominant tree species, tree growth, hydrologic effects, recharging HALUPA LAJOS 1957-ben végzett Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen. Ugyanitt 1969-ben doktorált. 1964-től az Erdészeti Tudományos Intézetben dolgozott különböző beosztásban. 1994-ben ment nyugdíjba, mint tudományos osztályvezető. Kutatási témái: erdészeti ökológia, nyárak és füzek nemesítése, termesztése, fatermésének vizsgálata, szennyvíz elhelyezése és biológiai tisztítása erdőkben, különös tekintettel a nyárültetvényekre, energiaerdők létesítése és fatermésének vizsgálata. 1978-tól részt vesz a BNV erdészeti kérdéseinek a vizsgálatában, kidolgozza az erdészet vízigényét, közreműködik a vízpótló rendszer kialakításában. Közel 100 cikk, jelentés szerzője. Több könyv társszerzője. Társszerkesztőként jelent meg 1985-ben "Az '1-214' nyár" és 1988-ban "A nyár termesztése és hasznosítása" című könyv. CSÓKÁNÉ SZABADOS 1985-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen erdőmérnöki, 1990-ben a budapesti Műszaki Egyetemen .. |.|j,/, környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. 1992-től az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója. Kutatási területe: évgyűrű elemzés és dendrokronológia, valamint a szigetközi erdészeti hatásvizsgálat.