Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán: Merre tart a Szigetköz élővilága? Hogyan állítható helyre a Szigetköz vízháztartása?

HANKÓ Z.: Merre tart a Szigetköz élővilága? 23 lyek kiépítési vízhozama 4 x 500 m 3/s és maximális nyelőképessége 4 x 700 m 3/s. Másrészt provizórium azért, mert a Dunacsiinyi Vízlépcsőből nem épült még meg a 2 turbinát magába foglaló kis vízerőtelep és a 4 nyílású fenékleeresztő zsilip, amiből egy nyílás kis­méretű hajózsilippé lesz kiépítve. A Duna medrébe beeresztett csekély vízhozam (ami a kisvízhozamnak kb. egy negyede) a kb. 2000 m /s éves közepes vízhozam levezetésére is alkalmas me­derben igen alacsonyan fekvő (víz-) felszíngörbe mel­lett folyik le, amely nemcsak a középvízhozam felszín­görbéjéhez hanem a kisvíz felszíngörbéje alatt is több méter mé­lyen van. Ez a rendkívül kicsi vízhozam, ami igen ala­csony felszíngörbe mellett folyik le, a jobb oldali hul­lámtér és mentett oldali ártér (a Duna medrétől a Mo­soni Duna-ágig terjedő Szigetköz) felszíni és felszín alatti vízkészletét vészesen leapasztotta a vízpótl(ód)ás radikális lecsökkenése miatt. A térség vízhiányát nö­velte az 1993. évi aszályos időjárás, amit súlyosbítottak a megelőző évek aszályai (inert ezek a talaj víztarta­lékait gyakorlatilag teljesen kimerítették). Ideiglenes megoldás a Szigetköz vízháztartási egyensúlyának helyreállítására Fentiek világossá teszik, hogy miért szükséges a víz­pótlás sürgős (még ha ideiglenes is) megoldása. Több­féle vízpótlási változatot megvizsgállak. Ezek egyik csoportja Dunakiliti és Dunacsúny között, valahol a Duna medrében fenékküszöb megépítését irányozza elő. A fenékküszöb célja a 300 m 3/s vízhozam olyan mér­tékű felduzzasztása, hogy a hullámtéri mellékág-rend­szerek és mentett ártéri vízpótló csatorna-rendszerek gravitációs úton legyenek a szükséges vízhozammal elláthatók. A Mosoni Duna-ág vízpótlásán felül 85­100 m 3/s vízpótlásra van szükség a hullámtéri és a mentett ártéri felszíni és felszín alatti vízhiány pótlá­sára. A fenékküszöb változatok közül az tűnik a leggaz­daságosabbnak, amelyiknél a fenékküszöb a Dunakiliti Vízlépcsőtől kissé felvíz felé eltolva úgy helyezkedik el a Duna medrében, hogy a felduzzasztott vizet nem­csak a hullámtéri mellékág-rendszerek főágába tereli be, hanem a Dunakiliti Vízlépcső átvágásába is. Ez lehetővé teszi a vízhozam szabályozását a Du­nakiliti Duzzasztómű tábláinak célszerű mozgatásával. Ez az elrendezési változat megoldja a mentett ártéri vízpótló csatornarendszerek vízellátását is a Dunakiliti és a Dunaremetei Vízkivételi Művek útján. A hullámtéri ágrendszerekből és a mentett ártéri csatornarendszerből a talajba beszivárgó víz megemeli a Duna tartósan alacsony vízszintje miatt lesüllyedt talajvíz szintjét. A megemelkedő talajvíz domborzata megközelíti a Dunacsúnyi Vízlépcső üzembehelyezése előtti időszakban volt közepes talajvízdomborzatot. így mind a felszíni, mind a felszín alatti vízháztartási egyensúly helyreállítható. A fenékküszöb fölötti kb. 8 km hosszú Duna-me­der a Dunacsúnyi Vízlépcsőig a szabad lefolyáshoz képest 2,5-3,0 m-rel felduzzasztott állapotba kerül. Ez egyrészt megnöveli a Duna medrén keresztüli beszi­várgást, másrészt lelassulva előmozdítja a mikro-, a mező- és a makrovegetáció intenzívebb gyarapodását, ha ennek a meteorológiai körülmények is kedveznek (késő tavasz - nyár - kora ősz). Ezen segít a provi­zórikus kiépítési állapot. A Bősi Vízerőmű maximális vízemésztése - mint említettük: csak négy turbina épül ki a nyolcból - 2800 m 3/s, a Duna-meder víz­hozama pedig tartósan 300 m 3/s, a Mosoni Duna-ág vízpótlása 20-30 m 3/s. Ha az érkező (pozsonyi) vízho­zam meghaladja a 3120 m 3ls-ot, akkor a Duna-meder vízhozamát növelni kell. A statisztikai feldolgozás ta­nulsága szerint 90 év átlagában évente átlagosan hat hétig haladja meg a vízhozam a 3120 m 3/s-ot (évente 2-4 alkalommal, főleg a vegetációs időszakban). így a kritikus időszakban a fenékküszöb által felduzzasz­tott víztér átöblíthető, és ez segít a leülepedett szerves iszap kiöblítésében (ami elhalt mikroorganizmus, gya­korlatilag vízfajsúlyú, nehezen ülepedő, könnyen fel­kavarodó), és ez az átöblítés korlátozza a vegetáció túlburjánzását is. A fenékküszöb - fentiek szerinti - megoldása a kishajózási nem akadályozza, mert az zavartalanul használhatja a Dunakiliti Hajózsilipet (ha egyébként a 300 m 3/s vízhozam a kishajózás feltételeit megterem­ti). Akadályt a Dunacsúnyi Vízlépcső jelent, mert (a provizórikus kiépítés miatt) itt még nem épült meg a hajózsilip. Felmerült a fenékküszöbbel való vízpótlási megol­dási változat helyett szivornyákkal történő víz-kiemelés a Dunacsúnyi Tározóból, a tározó gátja fölött, a szi­várgó csatornába. Csakhogy a szivárgó csatorna ma­ximális vízszállító képessége 50 m 3/s körüli, amiből 20-20 tn 3/s a Mosoni Duna-ág vízpótlására átadott vízhozam és a szivárgó vízből összegyűjtött hányad, így a szivornyás megoldás - azon túlmenően, hogy csak szlovák felségterületen valósítható meg - az igé­nyeket mennyiségileg sem elégíti ki. Többször felvetődött az ideiglenes vízpótlás szi­vattyúzással történő megoldása. Sajnos ez a változat sem gazdasági, sem környezetvédelmi okokból nem jár­ható. Hordozható szivattyúból a vízpótlás céljára ren­delkezésre bocsátható kapacitás kb. 57 m 3/s, ebből 40 m 3/s dízel üzemű, a többi villamos hajtású. Ha csak villamos hajtást tervezünk (17 m 3/s; ele­nyésző töredéke a szükségletnek), az Dunakiliti és Du­naremete térségében telepíthető, mert csak itt van meg­felelő elektromos kapacitás. Két vegetációs időszakra tervezett vízpótlás költsége majdnem hatszorosa a fe­nékküszöb építési költségének, pedig a vízemelés egy­ségköltsége kisebb, mint 1,5 Ft/m 3. Ha a teljes hordozható szivattyúkapacitást igénybe vesszük (57 m 3/s), akkor is csak a vízpótlási szükséglet 60-70 %-át biztosítottuk. De ennek már horribilis a költsége, 2 vegetációs időszakot számításba véve a fe­nékküszöb építési költségének kb. 25-szöröse, pedig a vízemelés egységköltsége nem éri el a 2 Ft/m 3 értéket (a dízel üzem drágább, mint a villamos hajtás). Ez utóbbi esetben a környezeti hatások rendkívül súlyosak (zaj, olajszállítás, óhatatlan szennyezés stb.). Mindezek miatt a szivattyús vízpótlás még kisegítés­ként is irreálisnak tűnik. Az 1993. június 29-i megállapodás alapján a víz­pótlás megoldására egy kísérlet megindítását határoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom