Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán: Merre tart a Szigetköz élővilága? Hogyan állítható helyre a Szigetköz vízháztartása?

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 1. SZÁM ták el. Ennek megfelelően 1993. július 7-étől — kísér­leti jelleggel - megosztották a Mosoni Duna-ág vízpót­lására átengedett 20-30 ir^/s vízhozamot (kb. egyne­gyede a Mosoni Duna-ágba, egy negyede a mentett ártér vízpótló csatoniáiba és kb. fele a hullámtéri mel­lékágrendszer vízpótlására). E látszatcselekvésként mi­nősíthető kísérlet fiaskóját látványosan tanúsította az a halpusztulás, ami augusztus utolsó hétvégéjén követke­zett be a Mosoni Duna-ág Győr alatti szakaszán Bács és Vének között. A Mosoni Duna-ág lecsökkentett víz­pótlása ugyanis nem tudta a győri szennyvízből kiala­kult dugót kiszorítani a Duna-ágból és így a kisméretű dunai árhullám elől a Duna-ágba bemenekülő halak az oxigénszegény (szennyvíz-dús) vízben elpusztultak. A Duna-ág vízpótlására átengedett vízhozam meg­oszlása tehát kritikus helyzetbe hozta a Duna-ágat, ugyanakkor a hullámtér és a mentett ártér vízpótlási igényeit tekintve „egy csepp a tengerben", tehát sem­mit nem old meg. Az ideiglenes megoldások közül reális változatként tehát alig képzelhető el más, mint valamilyen fenék­küszöbös megoldás, inert ez közelítőleg azt a vízház­tartási egyensúlyt állítja helyre, ami az eddigiekben is meghatározó volt az élővilág fennmaradása szempont­jából; és ez az a változat, ami a legkisebb költségvon­zattal is jár. A Dunakiliti térségében telepíthető fenék­küszöb a vízháztartási feltételeknek (a közelmúlthoz ké­pesti) javítását is lehetővé teszi. Hogyan tovább? A Szigetköz településének lakói - képviselőik, polgár­mestereik útján - legutóbbi, Győrben megtartott ülésü­kön 1993. október végi határidőre kérték a végrehajtó — és/vagy a törvényhozó hatalom döntését az ideiglenes vízpótlás ügyében. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz a kormányjavaslathoz, amely a „csomagterv" törvény­hozási előterjesztési határidejeként a 1993. december 15-i határidőt irányozza elő. Teljesen kizárt ugyanis, hogy a jelenleg folyó, az Európai Közösség szakér­tőivel is megtámogatott magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások a mostani 300 m 3/s vízhozam helyett olyan nagy vízhozam átengedését eredményeznék, amely a szigetközi vízháztartási egyensúly helyreállását lehető­vé tenné. Nem jelent pl. megoldást a korábbi EK ja­vaslat sem: kétharmad részben a Dunába, egyharmad részben az üzemvízcsa tornába vezetendő vízhozam. Ez ugyanis évente (90 év átlagában) átlagosan csak két­három napig eredményezne olyan vízhozamot és vízál­lást a Duna medrében, hogy pl. a hullámtéri mellék­ágrendszerek és ezen keresztül a mentett ártér vízpótló csatornarendszere is vizet kapjon. Miután ez már év­tizedek óta gond, ezért épült ki a Dunakiliti Vízlépcső­ben egy olyan vízkivételi mű, amellyel 200 m 3/s víz­hozamig lehet vízpótlási célú vizet juttatni a hullámtéri mellékág rendszerekbe és a mentett ártér vízpótló csa­tornáiba. A provizórikusan megépített Dunacsúnyi Vízlépcső üzembe helyezésével és végleges kiépítésére vonatkozó bejelentés nyomán közeli a veszély, hogy a befolyáso­lás minden tárgyi eszköze kicsúszik a kezünkből, ha a „csap" is és így az egész rendszer északi szomszé­dunk kezébe kerül. Ma még talán nem késő, a buda­pesti Szlovák Nagykövetség 1993. szeptember 23-i tá­jékoztatója nem zárta ki a megegyezés lehetőségét! Kérdés, ez a lehetőség meddig áll fenn?! A Szigetköz vízháztartási egyensúlya ideiglenes helyreállításának kérdése viszont sürgős döntést igényel (a kormányjavaslat elkészítési határidejeként megjelölt 1993. december 15-e kerek egy év késést jelent ahhoz képest, amit tenni kellett volna). A kormányzatnak és törvényhozásnak sürgős politi­kai döntést kell hozni a tekintetben, hogy a Dunacsúnyi Vízlépcső üzembe helyezésével a Szigetköfi>ti\ rendkí­vüli módon leromlott vízháztartási egyensúlyt (ami a megelőző időszakban sem volt kifogástalan) akarja-e helyreállítani, feljavítani, vagy sem!?! Ha a döntés — nemleges, akkor semmit sem kell csinálni, a ter­mészet majd (hosszabb-rövidebb idő alatt) hozzá­igazodik a megváltozott feltételekhez; ha a döntés viszont - igen, akkor sürgős döntést keli hozni a Dunaki­litihez közeli fenékküszöb megépítésére a Duna medrében (amihez mind a magyar, mind a szlo­vák építési vízjogi engedély már rendelkezésre áll). Bármi legyen is a döntés, az további mozgásterün­ket nagymértékben meghatározza. A kézirat kelte: 1993. szeptember 24. Evolution of Biology and Restoration of the Water Balance in the Szigetköz Area Hankó, Z. Abstract: The paper is an annex to the memorandum addressed to the Prime Minister Mr. Joseph Antall, of which copies werepostedto the Speaker of the Hungárián Parliament and the headsof the party fractions in the Parliament. The autor is the President of the organizing committee of the Pál Vásárhelyi Society, the objective of which i is to provideunbiassed, professiomally correct informál ion to the public. The society has warn ed the Government from the very beginning against assuming the significant drawbacks , environmental detriments of interrupting construction work on the Bős-Nagymaros River Dam Project, indicating alsó the probable counter-measures on the Slovak side. The proposal made here takes into account the commissioned barrage at Dunacsuny to restore temporarily the water balance in the Szigetköz area. Keywords: Water balance in the Szigetköz area. groundwater budget, groundwater recharging. HANKO ZOLI AN A vízgazdálkodási tudományos kulalás ny.tud.tanácsadója, a hidraulikai laboratórium ny.vezetője. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1991. évi 1. számának36. oldalán közöltük. 1963-ban avattákmérnök doktorrá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom