Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

HÍREK 125 folyamat rohamosan megy végbe, katasztrófa elhárítás a vá­rosi területeken a hosszú távú fejlődés egyik legfontosabb tényezője. A társadalmi és gazdasági zűrzavar, a népesség növekedése, a szegénység, a természetes környezet átalaku­lása és más faktorok súlyosbítják a természeti katasztrófák hatásait, összetett károkat eredményezve. Különösen a fejlődő országokban a népesség és a tőke egyre inkább a városokban koncentrálódik. Ennek figyelembevételével kimutatták, hogy a „komplex vészhelyzet" egyre komolyabbá válik. A konferencia résztvevői ezen tények ismeretében tartot­ták meg előadásaikat és cserélték ki nézeteiket a következő témákban: — a természeti katasztrófa kockázata és a kár nagysága a nagyvárosi térségben, — katasztrófa ellenintézkedések, — életmentési lehetőségek kommunális létesíményeknél (iskolák, kórházak), — a helyi önkormányzatok reakciója, — polgárok részvétele az önkéntes tevékenységekben, ka­tasztrófakutatás és elhárítás fejlődése és egyéb témák. A konferencia bevezető előadásában felhívták a figyelmet, hogy a katasztrófák hatása egy gazdasági infrastruktúra le­rombolódásának mértéke függ a térség etnikai, kultúrális és gazdasági helyzetétől. Az 1993. évi indiai és japán földrengés összehasonlítása a következő: bár a japán földrengés körül­belül tízszer erösebb energiájú volt, a halottak száma az in­diai földrengésnél volt tízszeres. Ezt a kedvező arányt a több évtizedes munka eredményének könyvelhetjük el a szigetor­szágban. Továbbá azt is hangsúlyozták, hogy a katasztrófa veszélyeztette területeken a szükségintézkedések mellett fel kell készülni a katasztrófa előrejelzési módszerek javításával és a vészhelyzeteknek a legújabb tudományos módszerekkel történő előbecslésével. A konferencián elhangzott beszámolók és viták alapján külön témákat és ajánlásokat fogalmaztak meg a központi és helyi kormányzatoknak, kutatóknak és más illetékeseknek. A következő főbb javaslatokat adták ki: 1. Kockázat becslést kell végezni városi területeken, ahol a népesség, a tőke és erőforrások koncentrálódnak. Minden országban a követelményeknek és lehetőségenek megfelelő módszereket kell kifejleszteni és elterjeszteni. 2. A fejlesztési projektek tervezőinek számításba kell ven­niük a katasztrófa kockázatot terveik elkészítésénél. A lako­sok, a politikusok és a médiák tudatába kell ültetni a ka­tasztrófaelhárítás fontosságát, pontos adatokat kell szolgáltatni hatékony bemutatási módszerekkel. (Például vizuális adatfel­dolgozási rendszert kell kifejleszteni és széles körűen hasz­nálni. 3. A vészhelyzet esetén az életmentési rendszerek műkö­désének minimális szintjét és helyzetét a katasztrófa elhárítási tervekben tisztázni kell, figyelembe véve a nemzet vagy tér­ség jellegzetességeit. Szükséges az életmentő rendszerek stra­tégiai szerkezetének megerősítése. 4. A magán jelentkezők (önkéntesek) katasztrófa elhárítási tevékenysége nagyon fontos. Az önkéntes katasztrófa elhárító szervezeteket és tevékenységüket bátorítani kell és hatéko­nyan kihasználni. Ezen tevékenységet övező feltételeket javí­tani kell. Különösen a szükséges közerőt kell rendszeresen összegyűjteni és képezni a hírközlésben, elsősegélyben és más speciális területeken, hogy ezáltal erősítsék szervezeti tevékenységüket. Elsőbbségüket tisztázni kell a katasztrófa el­hárítási tervben. Más közszervezetekkel való kapcsolatukat meg kell szilárdítani. 5. A kórházak, iskolák és más fontos középületek bizton­ságának biztosítása, és vészhelyzetben való működésüknek fenntartása érdekében hatékony szabályozást kell bevezetni és elterjeszteni az épületek tervezésénél. Az ilyen épületekben dolgozóknál és a polgárokban oktatással tudatosítani kell, milyen fontos a kritikus épületek biztonságának megőrzése. 6. Az információ terjesztésének és a hírközlés fenntartá­sának jelentőségét kimutatott vészhelyzet esetén. A meteo­rológiai, hidrológiai, vulkán és más jelenségek információ előrejelző rendszereit fejleszteni kell és elő kell segíteni az ilyen információknak a polgárokhoz való eljuttatását. 7. Katasztrófa megfigyeléssel, előrejelzéssel és megelőző technológiákkal kapcsolatos átfogó hálózatokat és terveket kell létrehozni a nemzetközi együttműködés hangsúlyozásá­val. 8. A katasztrófák előrejelzésére megfelelő technológiákat kell kidolgozni. Ezeknek a technológiáknak tükrözniük kell a természeti jelenség tulajdonságait, valamint az adott térség és város földrajzi és társadalmi jellemzőit. A természeti katasztrófák csökkentése nemzetközi évtized 1990-ben kezdődött. Az előző 4 év tevékenységeinek átte­kintése és a következő programok megalkotása céljából a INemzetközi Katasztrófa Csökkentés világkonferenciáját 1994. május 23-27 között Yokohamában rendezik meg. En­nek a világkonferenciának nagy a jelentősége, mert várha­tóan felgyorsítja az IDNDR jövőbeli tevékenységét. Az IDNDR Aichi/Nagoya Nemzetközi Konferencia 1993 Japán résztvevői a rendezők javaslatára a következő felhí­vásokat teszik közzé a következő világkonferencia sikerének biztosítására: 1. A támogató fejlett országok és nemzetközi szervezetek szisztematikusan fokozzák segítségüket a katasztrófa elhárí­tásában, mert a fejlődő országok nem hídnak kellő mérték­ben részt venni a katasztrófa elhárítási tevékenységben. 2. Segítsék az IDNDR nemzetközi bemutató terveket és más katasztrófa elhárítási terveket, melyek az IDNDR kere­tében készülnek és várhatóan jelentős sikerre számíthatnak. 3. A nemzeti kormányokból, nemzetközi szervezetekből, egyetemekből és más intézményekből hozzanak létre egy hálózatot, hogy a katasztrófa csökketés becsléséhez és a ter­vezéséhez szükséges információk és adatok cseréje létrejö­hessen. Egy központot kell felállítani a hálózat magjának. 4. A vészhelyzetben lévők megsegítésének az önsegítség erőforrásainak támogatását kell megcélozni, ezért egy rend­szert kell létrehozni, mely a katasztrófa szükségállapotra gyorsan reagál humanitárius segítséggel. A kongresszus záródokumentumában hangsúlyozzák: „A természeti katasztrófák előfordulását megakadályozni nem lehet, de a károkat csökkenteni lehet ésszel és tettekkel. Reméljük, hogy minden nemzet, helyi kormányzat, nem­zetközi szervezet és mások további erőfeszítéseket tesznek, hogy együttműködjenek az IDNDR tevékenységeiben azzal a céllal, hogy megoldják a problémákat és az ezen a kon­ferencián megfogalmazott javaslatokat végrehajtsák. A siker elérése érdekében mindnyájunknak fel kell ismernie a ka­tasztrófa elhárítás fontosságát. Reméljük, hogy a nagyvárosokban a katasztrófa elleni intézkedések gyorsan és hatékonyan fognak fejlődni, ennek a fejlődésnek egyik lépcsőfoka volt ez a konferencia. Re­méljük, hogy a természeti katasztrófák okozta kár, ha nem is szűnik meg teljesen, de fokozatosan csökken." A kongresszussal párhuzamosan két kiállítást rendeztek: - A nagyközönség számára Nagoya város legforgalma­sabb utcájában egy népszerű felvilágosító jellegűt „Ka­tasztrófa megelőzési fesztivál" címmel. — a döntéshozók, politikusok és az önkormányzati appa­rátus dolgozói részére egy komolyabb szakmai igé­nyűt, a megelőzési és mentési lehetőségek bemutatá­sára, „Változó földünk" címmel. A kiállítások rendezésénél ki kell emelni azt, hogy a Japán katasztrófa elhárító szervezeteknek több évtizedes gya­korlatuk van a nyilvánosság tájékoztatásában és a döntésho­zóknak a szakmai munkába történő bevonásában. A prog­ramokat egy olyan talk-show tette színesebbé, ahol kataszt­rófa elhárítás szakemberei kaptak szót televíziós közvetítés mellett. A kongresszus jelentőségét a koronaherceg jelenléte is tükrözte. Nagy László az ÁBKSZ Védelmi Szakfelügyelet helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom