Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

HÍREK 119 A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XI. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATAI A) Az I. és II. rendű vízfolyások hasznosítása és védelme, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás témakörben 1. Az elkövetkező időszak társadalmi felemelkedését szolgáló vízgazdálkodási feladatok megoldása csak megfelelően megalapozott térségi fejlesztési tanulmányok alapján lehetséges. Ezért is szükséges a társadalmi, gazdasági, ökológiai pillérekre alapozott vízgyűjtő fejlesztési tervek elkészítésére intézkedni, majd azokat az érdekeltekkel, társhatóságokkal, társulatokkal programokká fejleszteni, illetve megvalósításukat elősegíteni. 2. A vízrendezési és vízhasznosítási feladatok hatékony megoldása érdekében meg kell vizsgálni a külföldön alkalmazott igazgatási, technikai szabályozásokat, eljárási módszereket, majd értékelni kell azokat. A kedvező tapasztalatok honosítására és hazai elterjesztésére célszerű intézkedni. Különösen vonatkozik ez a nyilvánosság bevonására és az érdekeltség demokratikus fórumrendszerének kialakítására. 3. A dombvidéki vízbeszivárgások nem csak a karsztvíz készletek, hanem az alföld peremterületein a rétegvíz tározókat is táplálják. Azok mennyiségi és minőségi károsodása néhány évtized múlva akár évszázados tartóssággal is jelentkezhet a síkvidéki víztározó rétegekben. Mindkét régió vízgazdálkodásának védelme érdekében el kell végezni: — A dombvidéki vízelvonások, vízátadások mennyiségi és minőségi hatásvizsgálatát; — A karsztos vízgyűjtő területek vízrajzi, vízforgalmi vízkészlet és vízminőségi vizsgálatát, a változások prognosztizációját és a vízgazdálkodás szabály rendjét; — A veszélyeztetés felszámolását biztosító települési szennyvíztisztítási program kialakítását, valamint a veszélyeztetettség mértéke alapján szükséges gondoskodni azok megvalósítására. 4. A nagy tavak - Balaton, Fertő tó, Velencei-tó - és a nagy víztározók - Kiskörei tározó - védelme érdekében: — Vízgazdálkodási egységenként értékelni kell az elmúlt aszályos időszak vízkészlet és vízminőségi hatásait. Gondoskodni szükséges a meglévő programok aszályos tapasztalatokkal történő kiegészítéséről; — A programok meghatározott időn belüli megvalósítását, illetve megvalósíthatóságát azok egyszeri — prognosztizált áron történő - jóváhagyásával szükséges elősegíteni; — Az újbóli vízminőségromlás megakadályozását a vízgyűjtő területeken a kapcsolódó védelmi beavatkozásokkal, az előzőekhez hasonlóan indokolt programozni, illetve megvalósítani. 5. A dombvidéki területeken a vízgazdálkodási, azon belül a vízkár elhárítási feladatokat: — a társadalmi igények, — a gazdasági lehetőségek, — az ökológiai követelmények alapján kell vizsgálni és programozni; — A területhasználati formákat a vízgazdálkodási adottságokkal szükséges összevetni és összehangolni. Azokhoz, illetve a gazdaság működéséhez és fejlesztéséhez szükséges beavatkozásokat normatív támogatások mellett érdekeltségi alapon célszerű előirányozni; — Az ökológiai követelmények kielégítése érdekében a jogkör szerinti társhatóságok, tudományos intézmények, területhasználók, társulatok és társadalmi szervezetek bevonásával gondoskodni szükséges az ökológiai, és a tájalkotó értékek pontosításáról, számbavételéről, valamint azoknak a vízgazdálkodás kutatási, tervezési, beruházási, üzemeltetési ellenőrzési folyamatába történő integrálásáról; — Mindezeket az érintett térségek lakóinak, érdekeltjeinek bevonása és cselekvő közreműködése - elsősorban társulati szervezeti - keretekben célszerű megvalósítani. 6. Az elmúlt évtized hidrometeorológiai adatai, valamint az elmúlt fél évszázad társadalmi hatásai elengedhetetlenné teszik, hogy a dombvidéki területeken a vízgazdálkodási és környezetfejlesztési kutatások: — a hidrometeorológia, — a teljes körű vízrajz (mennyiségi, minőségi felszíni, felszín alatti) és hidrológia, — a vízgazdálkodási ökológia és tájrendezés, a területhasználat vízgazdálkodási kölcsönhatásai, a társadalom vízgazdálkodási igényeinek kielégítési, valamint a térségek vízgazdálkodási eltartó képességének meghatározása folytatásra, illetve vizsgálatra kerüljenek, a több, mint egy évtizede tartó szárazság folytatódása esetén ki kell dolgt.zni a vízgazdálkodási stratégia új típusú feladatait. — Annak során a társadalmi igények kielégítése érdekében szükséges hasznosítható vízkészletek növekedését a korábban már feltárt sokfeladatú tározási lehetőségek kihasználásával kell biztosítani. A tározók hasznosításánál a jóléti, az ökológiai, a tájalkotó vízigények kielégítéséről is szükséges gondoskodni. — A korszerű tervezési módszerek kialakítása során szükséges annak a szemléletnek az erősítése, amely nem a számítógépek adottságait és lehetőségeit helyezi a kutatások előterébe, hanem a megoldandó problémát, illetve annak kétutas megoldását: — a programozás matematikáját, — a program számítástechnikai eszközeinek alkalmazását oldja meg. Különös tekintettel a térinformatikai rendszerkapcsolatokra. — Foglalkozni kell a speciális adottságú vízgyűjtő területek adottságaival az ott lévő néhány tíz fős települések, üdülőkörzetek vízellátásával is. 7. A települési vízgazdálkodásban a vízvezetékek meghibásodása, csőtörések hatására súlyos mennyiségi és minőségi katasztrófák alakulnak ki. Gyakoriságuk, az általuk okozott káresemények nagysága, az élet- és vagyonbiztonság kockázata szükségessé teszi, hogy azokat helyi vízkár eseményekként kezeljük. Káros következményeik megszüntetéséről a kárelhárítási előírásoknak megfelelően gondoskodjunk. 8. Ki kell dolgozni a közcélú vízfolyások állapotfeltárásának és értékelésének módszerét. Azt is felhasználva el kell készíteni a vízrendszerek állapotkataszterét. Annak, valamint a térségi adottságok, igények és teherviselő szándékok figyelembevételével kell a kiépítési mértékeket felülvizsgálni, illetve azok forrásrendszerét (állami, érdekeltségi, egyéb) kialakítani. 9. Ki kell dolgozni a megváltozott tulajdonviszonyokhoz igazodó üzemi és magán vízi létesítmények optimális hálózati rendszerét, különös figyelemmel a társulati kezelésű közcélú művek rendkívüli jelentőségére. Annak során a vízvisszatartás, a lefolyásszabályozás és a vízkár elhárítás feladatait a hármas tulajdonosi funkció összehangolásával kell biztosítani. B) A kistelepülések vízművel és üzemeltetése témakörben 10. A magas vagyonértékű tőkeigényes vízellátási ágazat alapvető feladata az önkormányzatok tulajdonába jutott vagyon megőrzése, jó színvonalú hasznosítása. A fokozódó fogyasztói igények folyamatos kielégítése érdekében szükséges olyan hosszútávú stratégia kialakítása, amely az ellátás szervezeti stabilitásával, szakmai felkészültségével és a léte-