Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

120 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM sítmények műszaki és gazdasági integritása összhangjának megtartásával biztosítja a szolgáltatás minőségének emelkedő színvonalát. Fontos, hogy a hálózatok rekonstrukciója so1 rán kiváló minőségű anyagokat és technológiákat alkalmaz-j zunk, amelyek hosszútávú, biztonságos és alacsony költségszintű üzemet eredményeznek. 11. A vízellátási kormányprogram még hátralévő maradéktalan megvalósítása túlnyomóan a hátrányos adottságokkal rendelkező dombvidéki kistelepüléseket érinti. Az ellátás fejlesztése, a megvalósult művek üzemeltetése során az itt jelentkező speciális követelmények megalapozott szakmai felkészültséget igényelnek, amelynek feltétlenül érvényt kell szerezni. 12. A vízdíjak növekedésével arányosan kellő gondot kell fordítani az ivóvíz azon minőségi tényezőjére (pl. keménység, pH stb.) is, amelyek a korábbiakban nem kaptak kellő figyelmet. A minőségjavítás érdekében a már jól bevált technológiákat kell elterjeszteni, valamint egyszerű üzembiztos, gazdaságos eljárások kimunkálását kell szorgalmazni az üzemeltetők egy részének még korlátozott hozzáértése miatt. 13. Á kistelepülések vízellátási rendszerei a gazdaság vállalkozási szemléletének élénkülésével új mennyiségi és minőségi vízigényekkel találkoznak (pl. fürdők, vendéglátás, élelmiszeripari felhasználás stb.), melyek kielégítésére jól képzett szakemberekkel, körültekintő üzemeltetési rendszer kialakításával, valamint koordinatív együttműködési készséggel kell felkészülni. 14. A közüzemi ivóvízszolgáltatás díjainak állami kontrollja továbbra is szükséges, mert a szociális méltányosság és az elviselhetőség határain túllépő vízdíjak a közműszolgáltatások igénybevételét akadályozzák, a művek leromlását okozzák, s ezért egészségügyi kockázatot jelentenek. C) A kistelepülések szennyvíztisztítása, szennyvízelhelyezése és környezeti hatása témakörben 15. A települések szennyvíztisztítóinak fejlesztésével, az alkalmazott technológiák kiválasztásával, a befogadók terhelhetőségével kapcsolatban célszerű kialakítani egy olyan országos szakmai politikai koncepciót - azt lebontva egy-egy régióra mely rögzíti a prioritásokat mind a vízgyűjtők, mind a befogadók, mind a települések tekintetében. Ezek a beruházások a vízműolló zárása, a szennyvízelvezetés- és tisztítás fokozottabb fejlesztése érdekében az önkormányzatok részére biztosított céltámogatások elbírálásánál a lehető legkedvezőbb referenciát kapjanak. — Vízgazdálkodási célú állami támogatást csak olyan beruházás nyerjen el, amely eleget tesz a hosszútávú műszaki és gazdasági követelményeknek, valamint illeszkedik az adott fejlesztési koncepcióba. Az érintett tárcáknak létre kell hozni az ehhez szükséges szakmai és társadalmi kontrollt. — A közcélú vízi létesítményi beruházásokat térségi vízgazdálkodási és környezetvédelmi előkészítő munkálatokkal alapozzák meg. Ki kell munkálni az egész országra a regionális csatornázási - szennyvízelvezetési koncepciót, mely alapjául szolgál az egyes elemek célszerű és egymásba illő megvalósításának. A koncepciónak tisztázni kell többek között a csatornába bocsátás, illetve az előtisztítás követelményeit is. Ahol a feltételek megengedik, szorgalmazni kell a költség takarékos technológiák alkalmazását. 16. Települések csatornázási rendszerének választását sokoldalú gondos szakmai és gazdasági vizsgálat előzze meg. A településeken keletkezett szennyvizek és csapadékvizek szennyezés mértékének megfelelő egységes szemléletű elvezetését és környezeti ártalmakat nem okozó elhelyezését azonos rendszerszemlélettel kell megoldani. 17. Az ágazati szabályozásokat módosítani kell. Ennek keretében fokozott figyelmet kell fordítani a domb- és hegyvidéki települések csatornázása terén az adottságokat figyelembe vevő korszerű kialakítású rendszerek műszaki irányelveinek kidolgozására. Ennek során felül kell vizsgálni a korábban alkalmazott hidraulikai méretezési eljárásokat, kiindulási tervezési paramétereket. 18. A nyomás alatti szennyvízelvezetés terjedésével a szivattyút és a nyomócső rendszert össze kell hangolni. Ennek biztosítására minden esetben el kell végezni az adott helyzetre vonatkozó elemző vizsgálatokat, hogy olyan műszakilag optimális megoldás kerüljön megvalósításra, amely a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés és szennyvízkezelés követelményeit is kielégítse. 19. Az alkalmazható vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák, berendezések országosan rendelkezzenek olyan alkalmazási engedéllyel, amelyeket megfelelő üzemi tapasztalatok, valamint eredmény garanciák ismeretében a hatáskörrel rendelkező intézmények éves gyakorisággal adnak közzé. 20. Az önkormányzatok döntéselőkészítési és döntéshozatali munkáját segítsék erre a célra feljogosított és minősített mérnöki konzultáns szervezetek. 21. A Felsőoktatási és Szakoktatási törvény végrehajtási utasításának előkészítésében az érdekelt tárcák vonják be a közép- és felsőoktatási intézmények érintett oktatóit, valamint a felhasználókat, hogy azok a végrehajtási utasítás koncepciójának kialakításában tevőlegesen részt vehessenek. — Az ismeretek gyors elavulása szükségessé teszi a rendszeres szintentartó és szakmai továbbképzés erőteljesebb anyagi, illetve erkölcsi támogatását. Ki kell alakítani a továbbképzés és szakkönyv-ellátás új anyagi támogatási rendszerét pl. mecenatúra pályázatot, környezetvédelmi tudatformálásra fordítható pénzalapok stb. mozgósításával. — MHT fiatal szakemberek szakmai társasági életre való rendszeres és módszeres bekapcsolása érdekében teremtse meg a szükséges anyagi támogatási rendszerét az érintett tárcák bevonásával. TÁJÉKOZTATÓ A Beregi tájegység vízháztartásának változásai, ezek ökológiai hatása című vitaülésről Vásárosnaményban a Beregi térség központjában az MHT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi szervezetének, az Országos Erdészeti Egyesület Szabocs-Szatmár-Bereg megyei területi csoportjának és a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának közös rendezésében a Bereg vízgazdálkodási és ökológiai helyzetének megvitatására került sor. A Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet hazánk egyik legérintetlenebb területén található, ahol a térség viszonylagos elmaradottsága miatt az ipari szennyezőforrások káros mértékben nem jelentek meg. Éppen ezért úgy tűnt, hogy a páratlan természeti értékek védelme, megóvása, hosszú távon biztosítható lesz. Az utóbbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy nem az ember közvetlen környezetkárosító hatása, hanem a víz mint éltető elem időszakos hiánya az a tényező, amely az itteni értékel: fennmaradását komolyan veszélyezteti, nagy gondot okozva az itt élő lakosságnak, a természetvédő, az erdész és vízügyi szakembereknek egyaránt. A vízgyűjtőterület jellemzője, hogy országhatárral osztott és 579 km -nyi nagyságából 378 km esik magyar területre.