Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
6. szám - Bruckner Ildikó: A budapesti Merzse-mocsár vízháztartásának helyreállítása
363 A budapesti Merzse-mocsár vízháztartásának helyreállítása Bruckner Ildikó 1046 Budapest, Intarzia u. 9. Kivonat: Kulcsszavak: A részben időjárási okokból, részben emberi beavatkozások következtében 1992-re időlegesen kiszáradt Merzsemocsár (Budapest egyik természetvédelmi területe) vízháztartásának helyreállításával ,jehabilitáció"-ra szorul. Javasolt megoldás a vízpótlás felszín alatti - elsősorban mélységi - vizekből. Vízháztartási viszonyokat elemző tanulmányát szerzője üzemmérnöki diplomadolgozatként állította össze, a Hidrológiai Közlöny ennek rövidített változatát adja közre az alábbiakban. vízháztartás, rehabilitáció, környezetvédelem, vízpótlás. 1. Történeti áttekintés, és a mocsár természeti értékeinek ismertetése A Merzse-mocsár Budapest XVII. kerületében, a Ferihegyi Repülőtér szomszédságában található. (7. ábra) Elnevezésének első nyomai 1710 óta ismeretesek. A mocsár területe és vízbősége a hozzá kapcsolódó Gyolcs-réttel együtt egészen a legutóbbi évtizedekig nagyobb volt a mainál, míg 1992 szeptemberében időlegesen ki nem száradt. Hajdani vízben való gazdagságát bizonyítja, hogy a II. világháború idején még vizéből elégítették ki a repülőtér szükségleteit. A pusztulásnak induló mocsár élővilágának védelmére a Merzsét és közvetlen környékét 1979-ben a Fővárosi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította. A védett terület 27,3 ha kiteijedésű, s ebből 22,1 ha-t a nádas felület, illetve a mára jórészt kiszáradt tavacska alkot. Budapesten ez az egyetlen hely, ahol a vízi-mocsári növényzet és a hozzá a parton csatlakozó nagy fajgazdagságú sásréti és lápréti vegetáció háborítatlanul megtalálható. A terület természeti értékét növeli a mocsár részét alkotó úszóláp, amely azonban a vízmélység fokozatos csökkenésével, sajnálatos módon, mind nagyobb terjedelemben ül le a tó fenekére és veszíti el úszó álszárazföld jellegét. A mocsár és környékének állatvilága is meglehetősen gazdag. A vízben régebben ritka halakat - kárászt, réti csíkot, lápi pócot - figyeltek meg. Az itt élő madarak többsége védett, a főváros fölött átvonuló madarak számára pedig a terület nagy kiteijedésű zöld, sásos foltja az egyetlen természetes megpihenési lehetőséget kínálja. Az elmondottak indokolják ezen elveszőfélben lévő természeti érték megmentésének időszerűségét. Az elvégzendő rehabilitáció első lépcsőjét szükségszerűen a vízháztartási viszonyok helyreállítása jelenti. 1. ábra. A Merzse-mocsár helyszínrajza 2. A helyszín, a domborzati viszonyok és a környezet bemutatása A Merzse-mocsár egy enyhe oldallejtésű, tál alakú völgyben, helyi mélyponton alakult ki. A területet DNY felől a Ferihegyi Repülőtér kifutópályái, ÉK-en a Budapest-Újszász vasútvonal, ÉNY-on Rákosliget lakóterülete, DK felől a főváros határa övezi. A mélyvonulat csupán dél felé nyitott A jellemzően 133-135 m B.f. helyzetű völgytalptól távolodva a legközelebbi vízválasztókig a terep felszíne 150-230 m B.f. magasságig emelkedik. E vidék két földrajzi tájegység, a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik. A Dunától addig egyenletesen emelkedő térszín Rákoskertnél már RAKOSCSABA RÁKOS: X, KOVSZTUfl / / RAKOSK0 y/zfr/z/A gyolcs-* RCT hírzsí> e> MOCSÁR /ECSEfl TCfíiHCcr n.
