Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
2. szám - Karkus Pál: Gazdaságossági döntés a vízszállító táv- vagy gerincvezetékek bővítési módjai között
93 Gazdaságossági döntés a vízszállító táv- vagy gerincvezetékek bővítési módjai között Karkus Pál 1118 Budapest, Sümegvár köz 6. Kivonat: A cikk hosszúlejáratú kölcsönből megvalósuló vízvezeték bővítés megoldási lehetőségei közti döntésre mutat be két eljárást infláció nélküli feltétellel. A kérdés az, hogy ha egy vezeték vízszállító képességét kétszeresére kell növelni, akkorameglévő vezeték mellé épüljön még egy, vagy pedig a meglévő vezeték szűnjön meg és a kétszeres vízszállításra valósuljon meg egyeljen nagyobb vezeték. Az egyik összehasonlítási módszer a változatok évi költségvetéseinek összehasonlítása, beleértve a törlesztési kötelezeuséget is. A másik módszerben a bővítés üzembehelyezési időpontjára kell diszkontálni minden aktuális és várható kiadást A számítások 5, 10 és 20 % kamatlábakra készültek, a törlesztési idő 20, 15, 10 év. A diszkontálás 50, illetve 30 évre terjed ki. Az áramdíj 2 és 6 Ft/kWh. A számítások 1 km vezetékhosszra vonatkoznak 2 db 175 mm átmérőjű vezetékre, ill. egy 250 mm-esre. A kétféle számítási eljárás eredménye egy kivétellel azonos. Az alacsony kamatláb a régi berendezés elbontására és új megoldás megvalósítására ösztönöz, a 20 %-os pedig a meglévő megtartására, az elmaradás konzerválására szorít. Kulcsszavak: víz távvezeték, bővítés, gazdasági döntés 1. Bevezetés A lakások komfortjának növelése, új vízszükségletek belépése vízvezetékek, vagy fővezeték bővítést tehet időszerűvé. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi előnyösebb: - a régi vezeték mellé a bővítésnek megfelelő új vezeték építése, vagy - az összesített vízszükségleteknek megfelelő, egyetlen új vezeték építése és a régi megszüntetése. A kérdések megválaszolására az eddigi követett gyakorlat nem használható, mert az állam kivonul minden olyan területről, ahol a piac hatása érvényesül, vagy legalábbis a tevékenység terméke mérhető és díja a fogyasztóra hárítható. Az ivóvízellátásban ezért önfinanszírozás várható, ha a települések tényleges autonómiája kifejlődik és a lakosság teherbíró képessége is javul. Ennek megfelelően a szükséges bővítések, fejlesztések nem „ingyenes", felülről osztott központi hitelkeretből fognak megvalósulni, hanem a vízművet működtető vállalat saját eszközein felül bankhitelt vesz fel, és azt hosszúlejáratú kölcsönként fizeti vissza kamatos kamataival együtt évi egyenlő részletekben (annuitás). A kamat és a törlesztés fedezete a vízdíj lesz. Mellesleg megjegyezve, olyan hitelszerződés kötésére célszerű törekedni, mely igazodik a beruházás alatti kiadások, majd a vízszolgáltatás felfutásával arányos bevételek időbeli alakulásához. Példáinkban kétféle eljárást mutatunk be. Az első az évi költségek összehasonlításán alapszik, a másik az építés és működés kiadásainak és ugyanannyi működési idő alatt kiszolgáltatott vízmennyiségnek az üzem behelyezés kezdeti időpontjára diszkontált értékeit használja összehasonlításul. A vezetékek optimalizált méreteit, költségadatait egy nemrég megjelent korábbi cikkünkből vesszük át, árszintjük 1978. évi, indoklása ugyanott található. Az árak burkolatlan terepet tételeznek fel, ha burkolat is van, annak bontása és helyreállítása is költségelendő. 2. Döntés az évi költség alapján Legyen a bankhitel kamatlába 5 %, visszafizetése 20 év alatt kamatos kamattal évi egyenlő részletekben, infláció nincs. Az annuitás ilyen esetben a beruházásnak kereken évi 8 %-a, és az egyszerűség kedvéért a fenntartás, központi igazgatási, stb. legyen évi 2 %, így az állandó költség a visszafizetés 20 éve alatt évi 10 %. Ehhez hozzá kell számítani még az áramköltséget Számításaink fajlagosak, 1 km vezetékhosszra vonatkoznak, ezáltal nem kötjük magunkat konkrét vízmű konkrét vezetékéhez. 2.1. A meglévő, még le nem törleszett 175 mm átmérőjű vezetékhez kell még egy új 175 mm-es vezeték: ezer Ft/km - évi állandó költség 10 %, 2x188 = 376 - árainköltség 2x4,9 ekWh/km x 2 Ft/kWh= 20 Összesen: 396 Ha egyetlen új 250 mm-es vezeték épül, mely az előbbi kenővel azonos vízhozamot képes szállítani akkor: - évi állandó költség 10 % = 232 - az elbontandó 5,4 ekWh/km, x 2 Ft/kWh = 11 - az elbontandó régi vezeték még fizetendő annuitása 8 % = 150 Összesen: 393 A kétféle megoldás évi költsége praktikusan azonos, de műszakilag egyetlen nagyobb új vezeték működtetése egyszerűbb, mint két kisebbé, melyből az egyik már használt is. Megjegyezzük, hogy meglévő vezeték bontási költségét a visszanyert anyag értékével fedezettnek vettük és ezért figyelmen kívül hagytuk. 2.2. Tételezzük fel, hogy a régi vezeték törlesztése