Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
2. szám - Szlabóczky Pál–Hegedűs Ferenc–Czakó László: Új vízföldtani–barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán
SZLABÓCZKY P. et al.: Új feltárások Miskolc-Tapolcán 91 10 m 5. ábra. Az Olaszkúl - lermálakna lérségi víz alatti üregek metszete (3. ábra) A megtervezett fürdőhelyiségek a bejárat felől haladva: hidegvizes medence (1) szauna (2) pihenő-planetárium(3) csigalépcső (4) a külszíni csúzdához (5) geológiai bemutatóhelyek (6-7) melegvizes medence (8) szolárium (9) gyógyászati termek (10-11) feljárat a Gyógyszállóba (12) a hidegvizes vágattal külszínig feltárt forrásjáraton keresztül. A fürdőkomplexum külső részén a Ny-i bejáratnál lugas és szökőkút (13), valamint a hegyoldali csúszda érkező medencéje épülne (14). Külön felhívjuk a figyelmet „a barlang-szauna" megoldásra (4. ábra). A szaunához tartozó pihenő helyiség attraktív megoldású. A sziklában mesterségesen kialakított gömb formájú tér jött létre, melynek funkciója kettős. Itt pihennek a szaunát használó látogatók. Hanyatt fekve a kupola felületen planetárium vetítést élvezhetnek. A középpontban kis csobogó szökőkút működik. (Megjegyezzük, hogy a tervek a barlangfeltárással párhuzamosan készültek és ebből adódóan a helyiségek átrendezésére került sor.) A fürdőbővítés egyik feltétele, hogy az 1984-ben befejezett melegvizes barlang búvárfeltárása alapján kijelölt ponton lemélyüljön, ill. befejeződjön az új termálakna (5. ábra). Ezzel megszűnne az időszakos hidegvíz bekeveredés, talajvíz-fertőzés veszélye és biztosíthatók a szárazidőszaki medencefeltöltési hozamcsúcs igények. 4. Új víztermelő aknák A vízkészletek ismeretében szükségessé vált az 1913ban létesült 8 m mély ivóvíztermelő Olaszkút bővítése is, amit szintén a búvármunkával feltárt víz alatti üregrendszer részbeni bővítése, kitisztítása tett lehetővé. A régebbi és újabb hidegvíz-termelési tapasztalatok alapján szükséges lehet az új akna további bővítése, sőt esetleg az 1978-as OFKFV-s tervben a hegyoldal alatt javasolt több 1000 m 3-es előülepítő rendszer kialakítása az ott feltételezett víz alatti üregrendszer feltárásával, a vízkutató vágat megkezdett E-i irányú, kb. 80-100 m-es továbbhajtásával. Természetesen az ivóvíztermelési, fürdőbővítési és felszíni gyógyászati, szállodai létesítményeket higiéniás szempontból is össze kell hangolni. Irodalom Delneki M.: Miskolci fürdők. Vizeink 1979/32 sz. Ember K.. - Kiss F.: A Miskolc-tapolcai Vízmű „olasz" kútjának rekonstrukciója. Műszaki Tervezés 23. k 1983/5 sz. Hegedűs F. - Sylabóczky P.: A Miskolc-tapolcai Barlangfürdő geológiai felmérése. Karszt és Barlang 1979 I-II. Márkus Gy. - Zsuffa A.: A Miskolc-tapolcai Termálfürdő rekonstrukciója. Hidrológiai Tájékoztató 1971. Szlabóczky P.: Geológiai értékek veszendőben. Búvár 1983/11. Szlabóczky P.: A Miskolci Vízművek kezelésében lévő hideg és meleg karsztvíz források hidrológiai albuma. MÉYLÉPTERV Tsz: 6196-1. 1990. Zsuffa A.: A Miskolc-tapolcai Barlangfürdő bővítése. Tanulmánvterv MÉLYÉPTERV Tsz 84.1001^11,1985 Zsuffa A.: Hungary. The thermal bath at Miskolc-Tapolca. Archív des Badewesens. 41 k. 1988/7 sz. A kézirat beérkezett: 1990. március 21. A végleges átdolgozás beérkezett: 1992. aug. 12. Közlésre elfogadva: 1992. december 31.
