Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Szesztay Károly: Gondolatok az Alföld fenntartható fejlesztéséről

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM gazdasági intézmény szerepének forradalmi átalakulása az oka: a piacból „Piac" lett. Az évezredek óta létezett kisbetűs piacon csak a kész termékek váltak áruvá; a 18. század végétől előbb lassan, majd egyre gyorsabban teret hódító nagybetűs Piacon maga a termelési tevékenység vált áruvá, beleértve a bővített újratermelés minden informatikai, intézményi és tárgyi előfeltételét (a módszeres műszaki kutatást, a tőkét, a munkaerőt és a szaktudást, a földet, a hírközlő és szállítási hálózatokat stb.). Ezzel a változással a piacmechanizmus korábban elképzelhetetlen hatékonyságú szabályozójává és hajtóerejévé vált a termelés és a fogyasztás összehangolásának és bővítésének. Az emberi és társadalmi élet anyagi feltételeinek javításában és kiterjesztésében elért gyors és következetes sikerek alapján sokáig joggal úgy tűnt, hogy a gazdasági dimenzió lendületbe hozásának a kulturális (közösségi) és ökológiai (környezeti) dimenzióban jelentkező következményeit a fejlődés egészének sikerét érdemben nem csorbító járulékos, külső hatásnak, „externalitásnak" lehet tekinteni. Ma már épp az iparosodásban és a modern világgazdaság irányításában legelőbbre jutott országok és régiók tudják legjobban, hogy a kulturális és ökológiai externalitások nem mellékesként kezelhető, elszigetelt tünetek, hanem a fejlődés egészének értelmét és folytathatóságát megkérdőjelező és magában a gazdasági dimenzióban is érzékelhető létkérdések. Gazdasági termelés és a fenntartható anyagi jólét A gazdasági, kulturális és ökológiai dimenzió egészséges arányának és összhangjának biztosításához döntő fontosságú, hogy a piacmechanizmus által szolgáltatott termelési értéket világosan és következetesen megkülönböztessük az adott területen élő emberek tényleges anyagi jólététől, továbbá, hogy figyelembe vegyük a fejlődés hosszabb távlatú fenntarthatóságát meghatározó főbb tényezők alakulását is. Ilyen szemlélettel vizsgálta meg a közelmúltban egy közgazdász és teológus szerzőpár (akiket az ökológia és a környezetvédelem iránti érdeklődés hozott össze) az USA gazdaságának közelmúltbani fejlődését és jövő kilátásait {Daly és Cobb 1989). Tág körű elméleti meggondolások és történeti elemzések alapján azt vizsgálják, hogyan lehetne apiacmechanizmust - a termelés és a fogyasztás hatékony összehangolásában betöltött nélkülözhetetlenül fontos szerepének megtartásával - olyan gazdaságpolitikai szabályozás kereteibe illeszteni, ami a közösségi (kulturális, életminőségi) és az ökológiai (környezetvédelmi) értékeknek és érdekeknek is biztosítja az őket megillető helyet és szerepet. A gazdaságpolitika tudományos alapjairól és gyakorlati kérdéseiről kialakult nézeteket saját véleményükkel és javaslataikkal együttesen taglaló húsz fejezetnyi elvi és módszertani vizsgálódás vezérfonalaként és ellenőrzéseként a szerzők a könyv mintegy 50 oldalas függelékében statisztikai adatokra, valamintközelítő számításokra és tárgyszerűsített becslésekre támaszkodva számszerűen is vizsgálják a gazdasági termelés és a fenntartható anyagi jólét közötti különbség alakulását, amelynek végeredményeit a csatolt 1. ábráról olvashatjuk le. 8,000 . | 7,000 -i 6,000-s pj 5,0000 3 4,000 01 « o C 3,000-5 2 2,000 '50 '53 '56 '59 '62 15 '66 71 '74 '77 '80 '83 '86 • Nemzeti ösntermék GNP o A fenntartható jólét részleges indexe ISEW'/21 és 22 nélkül • A fenntartható jólét becsült indexe, ISEW 1. ábra. Jó/tó í^í!_yez(f<r:/l/Személyi fogyasztás;/2/Megoszlási egyenlőtlenség; /3/ Súlyozott személyi fogyasztás; /4/ Háztartásban végzett munka /+/; /5/ Tartós fogyasztási cikkek használata /+/; /6/ Utcák és közutak/-*-/; /7/ Egészségügyi és közoktatási szolgáltatások/+/; /8/ Tartós fogyasztási cikkek vásárlása/-/; 191 Egészségügyi és oktatási kiadások/-/; /10/ Színvonal tartó hirdetések/-/; /11/ Ingázási költségek /-/; /12/ Városi telekártöbblet /-/; /13/ Autóbalesetek költsége /-/; /14/ Tőkefelhalmozás vagy -apadás /+-/; /15/ Külföldi tőkekihelyezés, vagy beáramlás/+-/; Környezeti tényezők: /16/ Vízszennyeződés miatti költségek/-/; /17/ Levegőszennyeződés miatti költségek/-/;/18/ Zajártalmak miatti költségek /-/; /19/Vizi termőhelyek elvesztése/-/; /20/ Termőföldek elvesztése /-/; /21/ Utánpőtlódás nélküli természeti készletek elvesztésének becsült költsége /-/; /22/ Hosszú távú környezeti károsodások becsült költsége/-/ Daly, H.E. és Cobb, J.B.1989 - For the common good: Redirecting the economy toward community, the environment and a sustainable future, Beacon Press, Boston,USA,482 p. Az 1. ábra felső görbéje a piacmechanizmus nyilvántartásai szerinti 1 főre vonatkoztatott évenkénti nemzeti össztermék (a „Gross National Product" GNP) alakulását szemlélteti, amiben a vizsgált időszak egészét tekintve határozott és jelentős (az 1950-86 évek átlagában 2,0%) emelkedő irányzat mutatható ki. A két alsó görbe a társadalom egyedeire és egészére valóságosan jellemző és a mai megítélés szerint a jövőben is tartósan fenntarthatónak látszó tényleges anyagi jólét mutatószámának (per capita Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW) évenkénti változásaitjellemzi. Ezta mutatószámota Szerzőka felsorolt, összesen 22 jóléti és környezeti tényező alapján számították. A legalsó görbe a valamennyi tényező figyelembevételével kapott végeredményt, míg a közbenső görbe a két utolsó környezeti tényező (a többitől ma még csak jóval nagyobb bizonytalansággal becsülhető) értékének elhagyásával számított részleges mutatószám alakulását mutatja. A könyvben felhasznált főbb alapadatok és részletszámítások tucatnyi statisztikai táblázata is megtalálható és a számítások részleteiről több mint 50 nyomtatott oldalnyi leírás és értékelés készült A legtöbb tényező esetében felmerülő bizonytalanságok elbírálása során a szerzők igyekeztek mindig az óvatosabb (kedvezőbb képet adó) határok közelében maradni, vagyis a GNP és az ISEW közötti tényleges különbségek minden valószínűség szerint még számottevően nagyobbak az ábrán láthatónál. Bár a Szerzők gyakorta hangsúlyozzák az elvégzettnél részletesebb vizsgálatok és a mainál jóval teljesebb statisztikai nyilvántartások szükségét, annyi mindenesetre az ábra adataiból is kitűnik, hogy az utóbbi évtized folyamán a mai modem világgazdaság legfejlettebb országában a lakosság tényleges életkörülményeire és az életminőségre jellemző jóléti mutatószám csak mintegy fele-harmada a GNP értékének és - ami még elgondolkoztatóbb - az 1980-as évek elejétől ez a mutatószám már nem emelkedik, hanem határozott (évente átlagosan mintegy 1%-nyi) visszaesést jelez. Ennek okát a szerzők a műszaki és gazdasági tényezők síkján a főbb energiahordozók (olaj, földgáz, szén és a hasadó anyagok) árának a kedvezőbb kitermelési lehetőségek fokozatos kimerülését követő kényszerű emelkedésében, az ökológiai és környezetvédelmi tényezők vonatkozásában a légköri szennyezések nagytérségi és globális hatásaiban (savas esők, az üvegházhatást követő gyors éghajlatváltozás, az ózonpajzs