Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Szesztay Károly: Gondolatok az Alföld fenntartható fejlesztéséről

SZESZTAY K.: Gondolatok az Alföld fejlesztéséről 59 vékonyodása), a közösségi és kulturális tényezőket illetően az országok közötti és az országokon belüli jóléti különbségek növekedésében, a gazdaságpolitikai tényezők tekintetében pedig a monopóliumok felerősödésében és a piacmechanizmust éltető és hatékonyságát biztosító szabad verseny beszűkülésében jelölik meg. Az Alföld távlatilag fenntartható fejlesztésének főbb irányai Mit is lehet mondani az Alföld jelenéről és jövőjéről Daly és Cobb könyvének fejtegetései és fentebb igen vázlatosan összefoglalt végeredményei tükrében? Hogy erre válaszolhassunk, tekintsük át előbb évszázados léptékű madártávlatban hogyan is alakult ki az Alföld mai helyzete (Orlóci, 199 l.b.). A honfoglalást követő mintegy nyolc évszázadon át az Alföld az ország egyik dinamikusan fejlődő, halbőségéről Európaszerte ismert tája, amelynek terméséből (különösen vágómarhából és tenyészállatból) a szomszédos tájak és országok felé kivitelre is jutott. A táj ökológiai arculatába beavatkozó ember egyik fontos tevékenysége az erdőkitermelés már ebben a korban is jelentős. A 19. század első felében kibontakozó reformkornak az ország felemelkedését saját ügyüknek tekintő vezetői - élükön Széchenyivel - felismerik, hogy a polgári jólétet adó iparosodás és városiasodás, valamint az ezzel együttjáró lélekszám-növekedés és a Nyugattal való lépéstartás elengedhetelen előfeltétele az ország síkvidékeinek mintegy 30-40%-át behálózó mocsaras és vizenyős területek lecsapolása és ármentesítése. Ennek nyomán (de már Széchenyi háromdimenziós gazdasági-politikai irányítása nélkül) a 19. század második felében megtörténik a második jelentős emberi beavatkozás az Alföld ökológiai arculatába, a Tiszavölgy nagyszabású vízrendezése. Az Alföld ökológiai viszony ait jelentősen módosító harmadik nagyszabású emberi beavatkozás, az igen nagy külső energiák (gépek, műtrágyák, vegyszerek, talajművelési módozatok stb. alakjában történő) bevitelén alapuló intenzív növénytermesztés és állattartás ugyancsak a nyugati országokban már korábban megvalósult iparszerű területhasználat átvételeként - már a legutóbbi néhány évtized eseménye. Az Alföld mába vezető múltját és távlati jövőjének kilátásait Daly és Cobb diagnózisának tükrébe helyezve, azt hiszem, a könyvnek abból a felismeréséből célszerű kiindulni, hogy amennyiben nem sikerül rövid időn beliil a mainál sokkalta olcsóbb és környezetkímélőbb energiaforrást találni (aminek esélyei - a fúziós nukleáris energiára és más szóba jöhető forrásokra vonatkozó kutatások mai állása szerint - korántsem biztatóak), akkor a 21. század előttünk álló évtizedeiben fokozatosan fel fognak értékelődni a megújuló természeti erőforrásokon alapuló területhasználatok és technológiák. Az Alföld távlati jövője szempontjából ez mindenekelőtt a talaj természetes termőképessége további romlásának megakadályozását és lehető fokozatos visszaállítását, illetve növekedését teszi sorsdöntő feladattá. Ebből a feladatból következnek majd valószínűleg az Alföld nagytérségi vízháztartásához és biogeokémiai ciklusaihoz kapcsolódó főbb vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási feladatok, és ez ad különleges időszerűséget az erdő és a víz kapcsolatát tág ökológiai keretek között vizsgáló mai tanácskozásnak (iOrlóci, 199 l.b.). Irodalom Dalyil.E. és Cobb, J.B. 1989 - For the common good: Redirecting the economy toward community, the environment and a sustainable future, Beacon Press, Boston, USA, 482 p. Orlóci István, 1991.a - Széchenyi programtervezői munkálkodása és a vízgazdálkodás tervezése, Vízügyi Közlemények, 1991. évi 3-4 füzet Orlóci István, 1991 .b - Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén, Hidrológiai Közlöny, 1991. évi 4. szám Rakoncai János (szerk) 1991 - Az Alföld jelene és jövője, Tisza-klub füzetei, 1. szám, Békéscsaba 70 p. Keflections on sustainable development in the Plains Szesztay, K. Abstract: Humán interferences during the recent decades raise questions as to the long-term sustainability of the present trends of econmic development The fundamental issue is to fit the markét mechanism - while retaining its coordinating role in production and consumption - into the framework of an economic policy which makes due allowance alsó for the public and ecological values and interests. Land uses and technologies based on renewable natural resources will assume growing importance in the future of the Plains. Arresting deterioration of the natural fertility of soils and the water- and forest management functions related thereto will play the key roles. Keywords: Forests, water management SZESZTAY KAROLY mérnök, a műszaki tudomány doktora, címz. műszaki egyetemi tanár, ny. nemzetközi szakértő.