Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
1. szám - Kovács Gábor: A hidrológiai viszonyok változásának hatása a Nyírség erdeire
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM A hidrológiai viszonyok változásának hatása a Nyírség erdeire Kovács Gábor Erdőfelügyeleti Osztály, Nyíregyháza Kivonat: Az utóbbi két évszázad vízszabályozási munkáia Ny írség erdőire is lényeges hatást gyakoroltak. A vízvisszatartás Szeifert Gyula által kezdeményezett tározásos megoldásai az erdőgazdálkodást is előnyösebb helyzetbe hozták. További feladatokat adhat, ha a közeli jövőben a felmelegedésre és csapadék csökkenésre számítunk. Az erdészet feladata a mezőgazdaság által feladandó területek beerdősítése, vagy a meglévő erdők állományának a természetszerű típusokhoz történő közelítése. A nyírségi erdőknek ma és a jövőben több vízre van szüksége, amelyet a lehulló csapadék jobb hasznosítása szolgálhat Kulcsszavak: Erdő, vízgazdálkodás Illés Nándor 1878-ban állapította meg ,,A Nyírség erdei" c. tanulmányában: „Az erdőt képező fanemek: a tölgy, nyír és nyár. /A tölgy/... ezen fanemek elegyében mintegy 0,6-0,8et foglal el. Tisztán, elegyetlenül csak egyes kisebb csoportokban találhatni egyiket vagy másikat. A nyír fehér törzsével mindenütt kirí; a láposok többnyire vagy tiszta nyíresek vagy tiszta nyárasak; bár a tölgy is díszlik ezen a talajon és igen szép erős példányokká fejlődik... A dombokon és kissé emelkedettebb helyeken majdnem kivétel nélkül a tölgy uralkodik. ...Ezen fanemeken kívül szórványosan találhatók a kőris, gyertyán, cseresznye... Előfordul helyenként hárs, szintúgy kivételképpen szil is... A Nyírségen, jó gazdálkodás mellett, igen szép tölgyerdőt lehet nevelni, s voltaképpen a tölgy az, amelyre a fő súly fektetendő." Napjainkra a tölgy aránya 20% alá esett vissza, aminek okait sokan a gazdaság faéhségében, mások a helytelen erdőművelési eljárásokban, ismét mások a közben végrehajtott vízrendezések hatásában, vagyis a természetszerű tölgytermesztésre alkalmas termőhelyek területi öszszeszűkülésében vélik felfedezni. Igaz lehet-e az, hogy egy évszázad alatt a Nyírség termőhelyi viszonyaiban olyan mélyreható változások mentek végbe, amelyek következtében a természetes felújítás lehetetlenné vált, sőt legjobb törekvéseink ellenére is csak viszonylag kevés igazán jó tölgyest sikerült felnevelnünk? A klimatikus tényezőkben bekövetkezett változások újszerűek-e, vagy korábban is voltak hasonló drámai változások? A kérdések megválaszolása kapcsán érdemes figyelnünk a virágpollenbe zárt információkra (1. táblázat). Ezek szerint a legutóbbi eljegesedést követő mintegy 15 ezer évben a Nyírségben - mint az egész Kárpát-medencében - drámai és kevésbé drámai klimatikus változások sorozata ment végbe, aminek köszönhetően az 5500 km 2-nyi hordalékkúpon a hideg füves pusztától a zárt fenyő-nyír erdőig, majd a futóhomokos meleg homokpusztától a tölgyes sztyeppén át a zárt tölgyerdőig nagyon sokféle növénytársulás előfordult. A történelmi idők hajnalán a pleisztocén kor ÉD és ÉK-DNY irányú folyóvölgyek már feldarabolódtak, futóhomokkal áttöltődtek, sőt az előbbiek lejtés iránya is - tektonikus mozgások következtében ellenkezőjére változott. A lefolyástalan folyóvölgyek elmocsarasodtak, itt lápok és láperdők alakultak ki, a magasabb térszínen nyírrel és egyéb kemény lomb fákkal elegyes egyre zártabb erdők jöttek létre. Az emberi beavatkozás kezdetét a pollendiagramokban a mind tömegesebben megjelenő pázsitfűfélék jelzik. Ezek termesztését minden valószínűség szerint erdőírtás előzte meg. 1. táblázat A holocén (negyedidőszak) klíma- és vegetáció változásai a NYÍRSÉG-ben Holocén Éghajlat Pollen korIdőa maihoz Növényzet zóna beosztás határok viszonyítva I. Idősebb dryas n. Ali erőd IV. Preborealis V. Boreális vm. Szubborealis IX-X. Szubatlantikus fenyő-nyír I. fenyő-nyír n. ra. Fiatalabb dryas fenyő-nyír m. í.e. 13000-10000 í.e. 10000-8800 í.e. 8800-8200 fenyő-nyír IV. mogyoró vi-vn. Atlantikus tölgy bükk I. bükk II. í.e. 8200-7000 í.e. 7000-5500 í.e. 5500-3000 í.e. 3000-500 i.e. 500i.sz. 1850 sokkal hidegebb szárazabb kissé hidegebb maihoz hasonló csap. mennyiség sokkal hidegebb, kissé nedvesebb Hideg, száraz homok-puszta, kisebb erdőkkel Pinus, kevés Betula és Salix Fenyő nyír ligeterdők, nyírlápok, kevés Alnus, Quercus, Salix. Erdős puszta, döntően Pinusfélékkel. kevés Betula. fokozatos Majdnem zárt felmelegePinus, 10-15% dés, csökkeBetula, 2-3% nő csapadék Alnus, (átmeneti klíma) Quercus, Salix. sokkal meleErdőtlen füves gebb, szárapuszta, futóhozabb mok, a lápok kiszáradtak. kissé meleErdős puszta: gebb, csapaegyre több dékosabb elegyfával (de száraz fával tölgyeperiódusokkal) sek, láposodás hidegebb, Elegyes zárt csapadékotölgyesek,a sabb mélyebb részeken dús lápi vegetáció. hidegebb, Csökken a zárt alig csapaerdő, kevedékosabb sebb a láp (ember okozta változások)
