Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
6. szám - Kaliczka Csilla: A hulladékok kezelésének és elhelyezésének egyes tapasztalatai Németországban
KAUCZKA CS.: A hulladékkezelés és elhelyezés Németországban 361 védőréteg p(. finom hulladék drénrendszer műanyagfótia 1 I 1 I I » « » I I ~I~~I~T agyagréteg I- ' ; agyagreteg -II. \ r védőréteg tükörw N 2. ábra. Kombinált szigetelés Ketzendorf-ll gázkilépés hulladék kovicszúrt yiggtel^s akkor, ha a szigetelőréteg építése során folyamatosan ellenőrzés biztosítja, hogy a beépített anyagok paraméterei megfeleljenek a kiviteli tervben előírtaknak. 4. Kivitelezési hibák Gondokat okozhatnak a kivitelezési hibák vagy a terepadottságok helytelen felmérése. 4.1. Ketzendorfi tapasztalatok Kivitelezési gond játszott közre a következő probléma kialakulásában: Ketzendorf település hulladéklerakóhelyét egy kavicsbányában alakították ki. Talajmechanikailag a homok különböző frakcióit, valamint kavicsot és iszapot tartalmaz az altalaj. Az alapszigetelés csak sovány agyagrétegből áll, fóliát nem alkalmaztak. A kavicsbánya területén történő lerakóhely kialakítás miatt szükség volt a bányagödör rézsűjének szigetelésére is. A lerakóhely meredek rézsűhajlása megnehezítette a szigetelési munkát. A rézsűben ezért nem lett egyenletes az agyagréteg vastagsága. Ez a tény, valamint a gázelvezető rendszer hiánya eredményezte a depóniától kb. 50 m-re a talajból való gázkilépést, ami ott fokozott tűz- és robbanásveszélyt jelent. (3. ábra.) 4.2. Wischhafeni tapasztalatok Egy más jellegű probléma a természeti adottságok helytelen felmérésből adódott. 3. ábra. Ketzendorf település hulladéklerakóhelyének vázlatos felépítése Wisehhafen északnémet település, 40 km-re fekszik az Elba torkolatától. A talajmechanikai, geológiai vizsgálatok megállapították, hogy a meglévő agyagos-homokos iszap megfelel a szigetelőréteggel szemben támasztott követelményeknek. Ezért külön szigetelést ez a hulladéklerakóhely nem kapott. A kedvezőnek tekintett talajmechanikai adatok mellett sajnos a tervezők nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az Elba vízállásának ingadozása a talajvízszintet is befolyásolja. Egy-egy magasabb vízállásnál az iszapréteg kedvezőtlenebb helyein a talajvíz beszivároghat a depóniatestbe. (A talajmechanikai vizsgálatoknál nem ertékelték a változó vastagságú iszaprétegből várható beszivárgás lehetőségeit.) A nem körültekintő értékelés nyomán megnőtt a valószínűsége annak, hogy a káros anyagokkal teli csurgalékvíz szennyezi a talajvizet. 4.3. Megoldási lehetőség Az utólagosan megállapított zavarokra jórészt megtalálták azt a megoldást, amivel csökkenteni lehetett a hibákból adódó környezeti károkat. Ilyen megoldások, véleményem szerint, hazánkban is alkalmazhatóak lennének a jobbára korszerűtlen hulladéklerakóhelyek környezetszennyezéseinek csökkentésére. A fő cél természetesen a hibák helyrehozása mellett korszerű hulladéklerakóhelyek vagy hulladékfeldolgozó üzemek építése lenne. Sajnos a környezetünk állapotát tekintve már nem elég, hogy beszéljünk a témáról, hanem tennünk is kellene valamit. Irodalom Bilitewsky, B. - Hardtle, G. - Marék, K.: Abfallwirtschaft. Berlin, Springer Verlag, 1990. Barótfi 1. (szerk): Környezettechnikai Kézikönyv, Bp., 1989. Koch, C. Th. - Seeberger, J. - Petrik, H.: Okologische Müllverwertung. Verlag C. F. Muller, Karlsruhe, 1986. A depóniaépítés német irányelvei. Kaliczka Cs.: Abfallwirtschaft in Deuschland. Diplomabreitt. Kézirat. 1992. A kézirat beérkezett: 1993. május 21. Közlésre elfogadva: 1993. július 26.
