Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
6. szám - Kaliczka Csilla: A hulladékok kezelésének és elhelyezésének egyes tapasztalatai Németországban
360 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM Ahhoz, hogy a rendezett hulladékelhelyezés valóban hatékony, környezetbarát megoldást jelentsen, megfelelő geológiai környezet szükséges. Ez elsősorban a talajvíz és a mélységi vizek védelme miatt fontos, mert ezek ivóvizünk egyik fő forrását jelentik. Nem tanácsos hulladéklerakóhelyet létesíteni: — karsztvidéken — vízvédelmi területeken — folyók árterén — olyan területeken, ahonnan a csurgalékvíz gravitációs elvezetése nem biztosított. Fontos, hogy a felsorolt helyeken kívül is csak a megfelelő biztonsági intézkedések mellett képzelhető el a korszerű depóniaépítés. 3.5. Depóniák kialakítása •iQpsxjptMn Mioaekretegek 1. ábra. A hulladéklerakóhely „kapszulázásának" elve 1. táblázat A csurgalékvíz összetétele Paraméter Ipari és különleges hulladék Kommunális hulladék 3.5.1. pH 7,7 7,5 A kerítéssel és a 15-20 m széles védő erdősávval szeBOIs mgOí/L 2754 1500 gélyezett telepre csak gondos ellenőrzés mellett lehet KOI mg02/L 5746 5000 belépni. A fogadóépületnél a belépési engedélyek ela mg/L 13257 2000 lenőrzése után mérlegelik a beérkező gépkocsikat és so 4 mg/L 2458 300 szúrópróbaszerűen mintát vesznek a rakományból, hogy NH4 mg/L 921 500 tiltott anyag ne kerülhessen beépítésre. Ellenőrzés után N02 mg/L 7,3 0,5 következhet a lerakás, amikor is külön deponálják az N03 mg/L 606 3 építési-, a zöld- és az egyéb hulladékokat As g/L 51 20 A távozó járművek kerekét nagynyomású vízsugárPb g/L 155 50 ral tisztítják. A hulladék szél általi széthordását 20-40 Cd g/L 144 5 m magas védőrács mérsékeli. Zn g/L 2936 1000 3.5.2. A kialakított depóniákban keletkező csurgalékvizet és gázt a kezelőépületekbe vezetik és tisztítás után hasznosítják. 3.6. Hulladék-depóniák szigetelése 3.6.1. Magának a depóniatestnek a keresztmetszetét az 1. ábrán láthatjuk. Felépítése az ún. kapszulázás elveit követi, azaz mind az alap-, mind pedig a fedőszigetelés a csurgalékvíz mennyiségét hivatott csökkenteni. Hogy hozzávetőlegesen milyen szennyezőanyagokra számíthatunk a csurgalékvízben, azt az 1. táblázat mutatja: Ezeknek az adatoknak az ismeretében beláthatjuk, hogy mennyire lényeges megakadályozni a káros anyagok csurgalék - és talajvíz általi szétteijedését. 3.6.2. A szigetelésnél felhasznált anyagoknak, amelyeket az alapszigeteléshez felhasználhatunk, ki kell elégíteniük a: — a víz- és gázzáróság, — a kémiai és mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenállóság, — a gazdaságos beépíthetőség, ellenőrizhetőség és javíthatóság feltételeit (Kaliczka Cs., 1992.) Két olyan anyag van, amely a felsorolt követelményeknek eleget téve a leggyakrabban használatos: Összehasonlítás kommunális szennyvízzel Paraméter Savas fázis metánképződés szennyvíz pH 5,5 8,5 8,6 KOI 38100 4340 600 BOI 5 30426 383 500 Ca mg/L 2480 575 95 Mg mg/L 1130 534 6 Zn mg/L 68,4 3,78 5 SO4 mg/L 1745 884 600 — a műanyag, általában a minimálisan 2 mm vastag KPE fólia, - az agyagásványréteg, általában k - 10" 8 m/s áteresztőképességgel. Ezeket az anyagokat a talajszerkezettől függően lehet egyedi megoldásokkal vagy különféle variációkban együtt is alkalmazni, esetleg a szigetelést előregyártott elemekből alápincézéssel megoldani. 3.6.3. Leggyakoribb megoldás az agyagásványréteg és a fólia kombinált szigetelésként történő alkalmazása (2. ábra.) Ennek a variációnak a vitathatatlan előnye az, hogy megfelelő kivitelezés esetén, az esetlegesen károsodó fólián átszivárgó csurgalékvizet, a fólia és az agyagréteg között kialakuló „kötés" nem engedi továbbteljedni, lokalizálja azt a kár helyén. Megfelelő a kivitelezés
