Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
6. szám - Somló Lajos: A Zala folyó hossz-szelvényében végzett kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok 1981–1990 között
SOMLÓL .: A Zala folyó hossz-szelvényéi vizsgálata 345 tüntettük fel. A szennyeződési csúcs itt is megfigyelhető, a maradék töménység az "eredetűtek" durván a kétszerese. A 6. ábrán a fajlagos elektromos vezetőképesség értékei láthatók. A görbe egyértelműen azt szemlélteti, hogy a folyó sókoncentrációja mintegy kétszeresére növekszik, és ez a szint a torkolatig gyakorlatilag változatlan marad. A pH növekedését 7. ábrán követhetjük nyomon. Az előző komponensekre vonatkozó görbék lefutása alapján a pH tekintetében jóval nagyobb szórás lenne várható. Annak, hogy a görbe viszonylag mégis kevésbé ingadozik, valószínűleg az az oka, hogy a felhalmozódó szennyezés a víz pufferkapacitását megnöveli. Négy mikrobiológiai vizsgálatsorozat eredményeit ábrázolja 8. 9. ábra. A 20 és 37 C°-on tenyésző baktériumok száma a mikrobiológiai szennyezettség mutatójának tekinthető. A felszíni vizek ilyen szempontból való minősítésére ugyan jelenleg nincs hatályos rendelkezésünk vagy szabványunk, a tapasztalati alapon végzett értékelés (OKI Módszertani levél, EüM. 53.592/1984.) szerint azonban a Zala a Zalaegerszeg alatti szakaszon 28 km hosszúságban "erősen szennyezett", majd további 50 km-en "szennyezett" kategóriába sorolható. A kommunális szennyezés indikátorául szolgáló coliform és fekál-coliform baktériumok száma is hasonló besorolás alá esik. Összefoglalás Az OKI vízhigiénés osztálya több, mint egy évtizede végez rendszeresen hossz-szelvényvizsgálatokat a Zala folyó mentén a forrástól a torkolatig. A lehetőségek korlátozott volta miatt a laboratóriumi vizsgálatok eléggé szűk körre, összesen 11 kémiai és mikrobiológiai komponensre terjedtek ki. A kapott adatok azt bizonyítják, hogy - bár a Zala vízgyűjtőterülete nem iparosított vidék - a folyóba jutó szennyezőanyagok az öntisztulási képességet igen nagy mértékben igénybe veszik. A vizsgált esetben a mikrobiológiai paraméterek arra engednek következtetni, hogy ebben az esetben nem toxikus gátlásról van szó. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország felszíni vizeinek 95 %-a külföldről, ellenőrizhetetlen minőségű és biológiailag ismeretlen hatású anyagokkal terhelten érkezik, egyértelművé válik, hogy öntisztulóképességgük a szennyvíztisztítás tervezésénél csak megengedhetetlenül nagy kockázattal vehető számításba. A tisztítás hatásosságának ilyen alapon - költségtakarékosság címén - való korlátozása önmagában is folyóvizeink jóvátehetetlen elszennyeződésének veszélyét rejti. Az említett elvek alapján tervezett szennyvíztisztítók óhatatlanul bekövetkező túlterhelése ezt a veszélyt a bizonyosságig fokozza. Irodalom Strell, M.: Wasser und Abwasser München, 1955 Csanády M.: Vízhigiénie Budapest, 1989 Wolf, H. ].: Stand der nationalen und internationalen Gewássergüte Wasser, Luft u. Betrieb 19 11 (1975) Madsen, S.: Einfluss der Oberfláchenwasserbeschaffenheit auf die Trinkwasserqualitát Vom Wasser 45 (1975) Herodek, S et al.: A fitoplankton termelése és a Balaton eutrofizálódása Hidrológiai Közlöny 1978/9. 384. o. OKI Módszertani Levél EüM 53.592/1984. A kézirat beérkezett: 1991. augusztus 15. Az átdolgozás beérkezett: 1993. február 3. Közlésre elfogadva: 1993. július 15. Chemical and microbiological studies along the River Zala between 1981 and 1990 Somló, L. Abstract: The pollutants discharged into the River Zala exhaust to a high extent the assimilation capacity of the river. Whilst the Zala catchment is entirely on Hungárián territory, round 95% of the flow in our rivers originate abroad. Consequently in designing wastewater treatment facilities in Hungary, any allowance for the assimilation capacity of our streams would introduce an unacceptably high risk. Keywords: Wastewater treatment, water quality, assimilation, aloowabe pollutant load SOMLÓ LAJOS Szakmai működésének összefoglalását a Hidrológiai Közlöny 1992. évi 5-6. számának 289. oldalán közöltük.