Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - Papp Zoltánné–Farkasné Gáspár Éva–Meggyesi József–Lakos István: Klórdioxid alkalmazása a vízkezelésben
242 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 2. táblázat Tisztítási hatásfok változása Oxidálószer Eltávolítás hatásfoka % Maradék CIO2 CIO2 mg/dm Fe As Mn mg/dm 1,45 91,4 47,8 93,2 1,22 1,09 93,1 34,5 4,5 0,77 0,91 93,0 33,3 0 0,51 0,91+lev. 86,7 28,9 18,2 0,65 Az arzén-eltávolítás hatásfoka az általunk legnagyobb mennyiségben adagolt klórdioxid esetén volt azonos a klóroxidációval azonos körülmények között elért eredménnyel. Ez a dózis a 3. táblázatban látható adatok szerint meghaladta a víz klórdioxid fogyasztását. A klórdioxid mennyiségének növelésére nem volt lehetőségünk, mert a redukciós folyamatban keletkező klorit-ionra 0,8 mg/dm 3 határértéket kaptunk. Az oxidálószer mennyiségének csökkentésével az arzén eltávolítás hatásfoka is lecsökkent. 3. táblázat Klórdioxid mennyiségek b) A hálózati vízben mért klorit-ion tartalom a szűrt vizével azonos. A kezelt víz pH-értéke 0,1-0,2-del csökkent, amit az erősen savas közegben előállított klórdioxid eredményezett. A kísérlet ideje alatt a kezelt vízben nitrit-nitrát képződést nem tapasztaltunk. c) Az alkalmazott klórdioxid adagolással nem tudtuk a szűrt és a hálózati víz tartósan jó bakteriológiai állapotát biztosítani. Megjegyezzük, a technológia a kísérletet megelőzően 3 évig levegőbevitellel üzemelt. A szűrt és hálózati víz minősége bakteriológiai szempontból változó volt. Nitrit képződést rendszeresen észleltünk. A klórdioxidos kísérletet a szűrőtöltet és elosztóhálózat klóros fertőtlenítése előzte meg, mechanikai tisztításra nem került sor. d) A szűrt víz és hálózati víz toxikológiai vizsgálatát is elvégeztük. Az 1,09 és 0,91 g/dm 3 klórdioxiddal kezelt vizek alga és csiranövénytesztje negatív, a Daphnia teszté pedig pozitív, annak ellenére, hogy a kiindulási víz minden esetben negatív volt. Az 1,09 g/dm 3-es klórdioxiddal kezelt víznél készítettünk hal-tesztet is, aminek eredménye negatív volt. e) A mikroszkopikus biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a klórdioxid hatására a kezelt vízben a biológiai szervezetek száma lecsökkent, de az alkalmazott adagolás mellett teljes elpusztításuk nem következett be. CIO2 mg/dm A víz klórdioxid fo- Szervetlen ionok oxidágyasztásán feliili - %- dójához a sztöchiometriban kus mennyiségen felüli - %-ban 1,45 1,09 0,91 + 20 - 9 - 24 + 70 + 28 + 7 Az általunk vizsgált szervetlen komponensek eltávolítására csak bizonyos vízminőség mellett alkalmazható eredményesen. Kísérleti eredményeink alapján ezt a vízminőségi korlátot a kezelendő víz klórdioxid fogyasztásában jelöljük meg. Irodalom Öllős G.: K + F Vízellátás 1987. JATE: Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének Vízgazdálkodással, környezetvédelemmel kapcsolatos jelentése 1991. VITUKI: A kiskunhalasi termálfürdő vizének klórdioxidos fertrőtlenítése című jelentés 1990. Ben Amor, H., De Laat, J., Doré, M.: „Oxidation of an isolated aqualic humic add by chlorin dioxidé". Rev. Sci. de l'Eau 3, 83-105 (1990). Abstract: Keywords: PAPP ZOLTÁNNÉ FARKASNE GASPAR ÉVA LAKOS ISTVÁN MEGGYESI JÓZSEF Chlorine dioxidé in water treatment Ms.Papp, Z Chlorine is the element used almost exclusively in Hungary as the oxidizing and disinfecting agent in water treatment. Although highly effective, the reaction products detrimental to health (the THM compounds) warrant its replacement. Trials were therefore undertaken at the South-Bacs-Kiskun County Water Utility Company with chlorine dioxidé. Thechlorite ion developing as a reaction productof the chlorine dioxidé is toxic and limit values have therefore been set on its concentration by the public-health authorities. From the experimentál results it was concluded that the replacement of chlorine with chlorine dioxidé by observing the limit value prescribed for the chlorite ion is possible above a certain quality level of the raw water, the latter depending on the chlorine-dioxide consumption of the latter. Chlorine dioxidé, chlorite ion, disinfection, irón and arsenic removal, bath water treatment Vegyészmérnök. Oklevelét a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerezte. 1981 óta dolgozik a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatnál, ahol a Központi Laboratóriumban vízkémiai vizsgálatokat végzett. 1985 óta laboratórium vezetői, majd 1990 óta Üzemeltetési Osztályvezetői feladatkört lát el. 1978-ban szerzett diplomát a debreceni KLTE vegyész szakán. A Borsod-Abaúj-Zemjilén megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás TVG laboratóriumában, majd a Szolnoki Szakszolgálati Állomás laboratóriumában dolgozott műszeres analitikusként. A DBKM Vízmű Vállalat Központi Laboratóriumában 1987 óta dolgozik, amelynek a vezetője. 1989-ben szerzen diplomát a szegedi JATE vegyész szakán. A kiskunhalasi ÁG Tajói Borkombinátjának laboratóriumában kezdett dolgozni laboratóriumi vegyészként. 1V91 óta a DBKM Vízmű Vállalat laboratóriumában műszeres analitikai vizsgálatokat végez. Gépészmérnök. Oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mg. Gépészmérnöki Karán szerezte. 1981-ben kezdett dolgozni a DBKM Vízmű Vállalatnál művezetőként, majd műhelyvezetőként. 1983-tól a Dél-Alföldi Pincegazdaság gépesítési ágazatvezetője volt. 1987-től újra a DBKM Vízmű Vájlalatnál dolgozik az ivóvíz-technológiák szakelőadójaként.
