Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - V. Kevei Judit: Szombathely vízellátó rendszerének mikológiai vizsgálata

243 Szombathely vízellátó rendszerének mikológiái vizsgálata V. Kevei Judit Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Központi laboratóriuma 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 19. v

o A szerző ivóvizek mikroszkopikus biológiai vizsgálatának tapasztalatai alapján módszert dolgozott ki a vízben élő gombák tenyésztéssel való kimutatására. Több éves mérési eredmények birtokában határértéket javasol az ivóvizek mindeddig hiányzó mikológiái minősítéséhez. Részletes jellemzést ad Szombathely térségének vízellátó hálózatáról. A vízminőség javítására eredményes laboratóriumi, illetve üzemi módszert dolgozott ki. Kulcsszavak: ivóvízvizsgálat, mikológia, bakteriológia, fertőtlenítés 1. Bevezetés Vas megyében több éve folyik az ivóvíztermeló' rendszerek és elosztóhálózat rendszeres biológiai ellenőrzése. A vizsgálatok nemcsak a termelt és vezetett vízből, hanem a műtárgyak üledékéből és azok falára tapadt bevonatokból történtek. A mikroszkópos vizsgálat több helyen gombafonalak és spórák jelenlétét mutatta ki. Ekkor kezdtem el foglalkozni a gombák táptalajon történő tenyésztésével. Választ kerestem arra, hogy jelenlétük tenyésztéssel is kimutatható-e, és előfordulásuk az ivóvíztermelő- és elosztórendszerben mennyire kiteijedt, valamint arra, hogy a gombafertőzött állapot megszüntetése milyen módon lehetséges. A megfelelő módszer és a táptalajok kiválasztása után kezdtem meg 1989-ben az ivóvízminták feldolgozását mikológiái szempontból - párhuzamosan a bakteriológiai vizsgálatokkal. Kezdetben csak a biológiai és bakteriológiai eredmények alapján kifogásolt mintákat dolgoztam fel, 1991 júniusától minden bakteriológiai elemzésre behozott mintából rutinszerűen mikológiái vizsgálat is történt. 1992 végéig így több mint 2000 mintát dolgoztam fel. A minták származási helyüket tekintve széles skálán mozognak: különböző típusú víznyerőhelyek (talajvízdúsítás, mélyfúrású-, talajvizes kút), vastalanító berendezések, ivóvíztároló medencék, víztornyok és elosztóhálózat. A kísérleti eredményeket olyan térség példáján mutatom be, ahol mindhárom típusú víznyerőhely előfordul és vízminőség szempontjából is jó modellje az egész megyének. 2. Szombathely és térségének mikológiái vizsgálata Az üzemmérnökség területén 77 kút található. Ebből 73 mélyfúrású kút, amelyek vize a felsőpannónia i 100300 m mélységű homokrétegből származik. 2 sekélymélységű, talajvizes kút és 2 kút vize pedig a Gyöngyös patak felszíni vizével dúsított kavicsrétegből származik. A kutak víztermelése 1992-ben 10 millió 639 ezer m

3 volt. A megyeszékhely ivóvízhálózatának hossza 319 769 m, a környező településeké 526 405 m. Az ivóvízzel ellátott háztartások száma 18 797. Az 1992-es évben az üzemmérnökség területéről 313 mintát szállítottak be laboratóriumunkba. A mintákbői bakteriológiai és mikológiái vizsgálat párhuzamosan történt. A minták igen nagy, 92,7%-ából tenyészett ki gomba. Ez a szám várakozáson felüli volt, hiszen a megye adottságai vízminőség szempontjából igen jók: 1992-ben a bakteriológiai minősítés alapján a minták csupán 5,9%-a nem felelt meg a szabvány előírásainak. A tenyésztési eredmények számszerű megoszlását az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat Gombaelemszám/100 ml 0 0-10 10-50 50 Mintaszám 23 130 118 42 %-os megoszlás 7,3 41,5 37,7 13,5 A kutakat 3 csoportba soroltuk: talajvizes, talajvízdúsításos és mélyfúrású. A háromféle kút szolgáltatott vizének minősége között mikológiái szempontból nem találtam lényeges különbséget. A mélyfúrású kutakban ugyanúgy megtalálható a gomba, mint a talajvizes kutakban. Példaképpen néhány mérési eredményt a 2. táblázat tartalmazza. Míg a talajvízdúsítással működő és talajvizes kutak esetében a gombaszám egyszer sem haladta meg az 50 g.e./lOO ml-ot, addig a mélyfúrású kutaknál előfordult esetenként 300 g.e./lOO ml érték is. Ez utóbbi véleményem szerint már jelentős, ami figyelmet érdemel. Ennek magyarázata a következő lehet: míg a talajvizes és dúsított-vizes kutak folyamatosan üzemelnek, addig egyes mélyfúrású kutakat szakaszosan üzemeltetnek, a fogyasztás emelkedése, illetve csökkenése függvényében. A gombák a leállás időszakában a csőben és kútfejben elszaporodhatnak, ami a kút újraindításakor belekerülhet a hálózatba, tárolókba, vagy a vastalanítókba, ahol a szűrőkavicson tovább szaporodhatnak. Erre az utóbbira utal az az adat is, hogy a vastalanítók