Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - Darabos Péter–Arató Csongor: Folyamatirányítás, szimuláció és térinformatika – fejlesztés és eredmények a Pécsi Vízműnél
DARABOS P. - ARATÓ CS.: Folyamatirányítása, szimuláció és térinformatika - fejlesztés és eredmények a Pécsi Vízműnél 221 1. ábra. Pécs vízellátó rendszere - Működési séma gyasztási adatok alapján becslést lehet adni nagyobb időintervallumra vonatkozó (havi, ...éves) átlagos fogyasztás területi megoszlására. 4. A rendszermodell identifikációja A város vízellátó rendszerének felülvizsgálatánál el kellett készítenünk a teljes rendszer (illetőleg első lépésben az I. nyomásövezet) modelljét. A modellezés során természetesen közelítésekkel éltünk. A további munkáknál - pl. a hidraulikai vizsgálatoknál, az üzemmenet tervezésénél - olyan valós paraméterek ismerete szükséges, melyek az alkalmazott üzemrendre, illetve üzemi állapotokra jellemzőek. Az esetek nagy részében a pillanatnyi fogyasztás megállapítása jelenti a legnagyobb problémát, hiszen ennek közvetlen mérésére általában nincs lehetőségünk. Tekintettel arra, hogy a mérések ideje alatt a rendszer ellátó funkcióját fenn kellett tartani, célszerűnek tűnt a méréseket az éjszakai, kis fogyasztású időszakra ütemezni. 4.1. A mérések előkészítése Mérnünk, illetve számítanunk kellett a fogyasztást, a tározók vízforgalmát, a szivattyúk vízszállítását (és, ha lehetett, emelőmagasságát), a hálózat néhány érzékeny pontján nyomásokat. 4.2. Az alapzóna fogyasztásának meghatározása A zóna konkrét vízfogyasztásának meghatározása közvetett úton, viszonylag egyszerűen megoldható, úgy, hogy a zónából a felső övezetekbe történő kivételeket leállítjuk, a zónába történő betáplálásokat és a tározók vízállásváltozását megméijük. Az így meghatározott adatok alapján felállított mérlegegyenlet: ahol Q T — a tározók előjelhelyes vízforgalma, öie - a betáplálások vízhozama, Q/ogy - a fogyasztás. A mérés során a mintavételezés 15 percenként történt, tehát a mért integrális mennyiségekből számított adatok ezen időszakra vonatkozó átlagok. A rendszer identifikációjához a fentieken túlmenően igen fontos információkat ad a hálózat megfelelő pontjain mért nyomások értéke. 4.3. A mérések lebonyolítása A méréseket 1989. okt. 31 - nov. 1. között, az éjszakai órákban végeztük el. Folyamatosan, indukciós vízhozammérővel mértük a két fő vízbetáplálási ponton (Üszögi medence, Pellérdi gépház) a beadott vízmennyiséget, amivel egyidőben a tározó vízállásváltozását is megállapítottuk. A hálózat 9 érzékeny pontján nyomásmagasságokat is mértünk. Itt a mérési eredmények folyamatosan, lefutószalagos nyomásregisztrálón kerültek rögzítésre. 4.4. A mért és számított adatok összevetése, az alapzóna modelljének identifikációja A méréseket, illetve az identifikációt sikeresnek kell mondanunk, még akkor is, ha némely területen nehézségeink voltak. Két alapvető eredmény született: - az identifikáció mindenképpen hasznos, hiszen a rendszer megismerését segíti, mert a modell és a valóság eltérése felhívja figyelmet a hiányosságokra.
