Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Darabos Péter–Arató Csongor: Folyamatirányítás, szimuláció és térinformatika – fejlesztés és eredmények a Pécsi Vízműnél

236 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM - a továbbiakban már elégséges a modellt vizsgálni, az abban kialakuló folyamatokat ismerni és pl. ennek alapján a megfelelő irányítástechnikai megoldást kiválasztani. A pécsi rendszeren végzett identifikációs vizsgálatainkból a következő megállapításokat tehetjük: - A hálózat állapotáról nem mindenhol rendelkeztünk kellő pontosságú információkkal. Ez különösen az üzemszerűen alkalmazott fojtásokra érvényes. - Amikor az áramlási sebességek nagyok voltak a gerincvezetékben, a mért és számított értékek eltérése kisebbnek adódott. 5. Információs rendszerek kialakítása, az alapok lerakása Az utóbbi időben megnőtt a gyors és pontos döntések jelentősége. Ezzel együtt nőtt az igény megbízható, naprakész információk iránt, melyek nélkül a megalapozott döntéshozatal lehetetlen. Ezért felértékelődtek azok a rendszerek, melyek hatékonyan támogatják a döntési folyamatot az adatnyeréstől az információk előállításán át a beavatkozásig. Ha az információs rendszer magába foglalja a döntéshozót is, akkor a szervezettség legmagasabb foka valósul meg. Egyszerűbb esetekben, amikor a feltételállapot egyértelmű beavatkozást kíván, a döntés is algoritmizálható és az információs rendszer működése automatikussá válik. Bonyolultabb rendszereknél inaga az alternatíva kidolgozása is tapasztalatot, ismeretet, tudást igényel. így a döntéselőkészítő láncban jól érzékelhető minőségi lépcső keletkezik az információ előállítása és az alternatíva kidolgozása között. Ezt a problémát a hagyományos rendszereknél az ember hidalja át. A fejlett országokban működő közmű-szakági információs rendszerek egyúttal tervező rendszerek is. A térképek (akár alap- akár szakági, közmű térképek) minden nehézség nélkül „digitalizálhatók". A közműtérképek azonban nemcsak a napi üzemirányításhoz szükségesek, hanem a különböző számítások. általánosan fogalmazva a rendszervizsgálatok elvégzéséhez is. A matematikai modellen végzett problémamegoldás algoritmizálható lépései alkotják a számítástechnikai modellt. Az elmondottak alapján tehát nemcsak a valóságos hálózat digitális megjelenítését kell biztosítanunk, hanem a számítási modelleket is. 6. A térinformatikai rendszer adatbázisának létrehozása A Pécsi Vízmű Tervezési Osztályán 1989 végén kezdték meg az M 1:500-as léptékű közműtérképek digitalizálását. A digitalizálást az AutoCAD R 10 rajzszerkesztő' programmal. Al-es digitalizáló táblákkal, 1990 óta, két grafikus munkahelyen végzik. 1992 decemberéig 140 db szelvényről készült el a vízellátó és 80 db szelvényről a szennyvízcsatorna-hálózat digitalizált térképe. Időközben elkészítették a város területét lefedő 17 db M=l:4000 es léptékű térképszelvény digitalizált állományát is. Ezen állomány egyelőre az utcahálózatot tartalmazza, de folyamatban van a vízellátó hálózat (gerinc- és ellátóvezetékek) felvitele is. Pécs városában három éve merült fel a közművállalatok és az Önkormányzat részvételével egy egységes városi térinformatikai rendszer megteremtésének a lehetősége. Ez tartalmazná a közművezetékek nyomvonalát és a szükséges információkat. Nem titkolt célja a rendszer fejlesztőinek az az elképzelés, hogy a rendszer feltöltése és használata egyben az adatok folyamatos helyesbítését és végül egy viszonylag pontos adatbázis létrehozását jelenti majd. 7. Összefoglalás Az Információs Rendszerek (IR) megvalósítása iránti igény ma már több, kisebb-nagyobb vízmű vállalatnál jelentkezett. A megvalósításhoz azonban sok szellemi és anyagi ráfordítás szükséges. Az IR előkészítése érdekében véleményünk szerint az alábbi feladatok megoldására van szükség (víz- és csatornarendszereknél egyaránt): - rendszeranalízis (módszer, algoritmusok ismertek) - a modellek identifikációja (a módszerek ismertek), - mérő, adatgyűjtő rendszer felállítása (gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezünk), - számítógépes nyilvántartás elkészítése, - az informáló rendszerek elkészítése, - döntéstámogató és szakértő rendszerek kifejlesztése. A megvalósítás költségei - látva a feladatokat igen magasak. A költségek közül az előkészítés, a szervezés a leginkább költségigényes. Figyelembe kell azonban venni, hogy egyes költségek, ráfordítások időben elhúzhatok, így a lehetőségek és igények összhangjának megteremtése nem lehetetlen. Az IR megvalósítását, illetve az előkészítő munkákat már több vízmű vállalat elkezdte. A külföldi tapasztalatok jobbára ismertek, a megvalósításhoz szükséges hardver és szoftverek jórésze hozzáférhető, a honosítás azonban igen sok tapasztalatot, helyismeretet kíván. IRODALOM Bozóky-Szeszich K. - Darabos P.: Vízellátó hálózatokban lejátszódó üzemi folyamatok modellezése kvázi-permanens áramlási viszonyok feltételezésével. MHT. 2. Országos Vándorgyűlés, 1981. Bozóky-Szeszich K. - Dávidné Deli Matild - Darabos P.: Vízellátó rendszerek ellenó'rzése és tervezése üzemszimulációval MHT. 6. Országos Vándorgyűlés, 1983. Dávidné Deli Matild - Darabos P.: Szakértő Rendszer vízellátó rendszerek optimalizálására. Előkészítő Tanulmány, BME VCST-Veszprém Megyei VCSV., 1991. Dávidné Deli M. el al: Víz- és csatornahálózatok Információs Rendszere Tanulmány, BME VCST-Pécsi Vízmű, 1992. Darabos Péter et al.: Szakértő Rendszer vízellátó rendszerek optimalizálására. Globális rendszerterv, BME VCST-OMFB, 1992. Darabos Péter et al.: Térinformatika és víz-csatornamű üzemeltetés. Tanulmány. HYDROCONSULT Kft. - Víz, csatornamű és Fürdő Vállalatok országos Szakmai Szövetsége, 1992.