Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Darabos Péter–Arató Csongor: Folyamatirányítás, szimuláció és térinformatika – fejlesztés és eredmények a Pécsi Vízműnél

220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM Folyamatirányítás, szimuláció és térinformatika - fejlesztés és eredmények a Pécsi Vízműnél Darabos Péter BME Vízellátási-Csatornázási Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. UV. ép. Arató Csongor Pécsi Vízmű 7634 Pécs, Nyugati Ipari út 8. Kivonat: A megfelelő ellátási színvonalat biztosító vízmű korszerű, gazdaságos üzemeltetése akkor lehet maradéktalan, ha adatokkal, hozzájuk tartozó számítási módszerekkel, korszerű algoritmusokkal rendelkezünk, melyek a helyes , operatív üzemirányítási és a hosszútávú rekonstrukciós és fejlesztési, döntések meghozatalában segítenek. A fejlesztés első lépése a hálózati információs rendszer megteremtése. A dolgozat a Pécsi Vízmű fejlesztési munkái kapcsán szerzett tapasztalatokat ismerteti, és ennek kapcsán hasznos információkat adhat a hasonló feladatokkal küzdő vállalatok számára. Kulcsszavak: Vízellátás, vízelosztás, folyamatirányítás, információs rendszer, térinformatika 1. Bevezetés A Pécsi Vízművek már majd egy évtizede felismerte, hogy a vízellátó rendszer üzemeltetési és rekonstrukciós munkáinál igen nagy segítség, ha olyan eljárást tud alkalmazni, ami a rendszerben végbemenő változásokat időben is követni tudja. E feladat megoldására már rendelkezésre álltak a megfelelő módszerek és a számítási algoritmusok is. A BME Vízellátás-Csatomázás Tanszékén Bozóky-Szeszich Károly vezetésével kifejlesztett programcsomag lehetőséget adott az ún. szimulációs vizsgálatok elvégzésére (Bozóky-Szeszich K. Darabos P., 1981) A rendszer vizsgálata (hálózatanalízis) során, melyet a tanszék munkatársai a vízmű szakembereivel közösen végeztek, sok, szerteágazó feladatot kellett megoldani: - a fogyasztási és a topológiai modell elkészítése, - mérések a rendszer jellemző pontjain (betáplálási pontok, tározók vízállása és vízforgalma, egyes pontokon a nyomások stb.), - a hidraulikai számítások (üzemszimuláció), - a modellen elvégzett számítások és a mérési eredmények alapján a modell identifikációja. E feladatok megoldása után a kapott eredményeket sikeresen hasznosították a rendszer átalakítása során: - a számítások (az identifikált modellen), és a mérések eredményei alapján lehetővé vált az operatív üzemirányítás bevezetése; - megalapozták a hálózati térinformatikai rendszer bevezetését. A következőkben röviden beszámolunk a Pécsi Vízműveknél végzett és az előzőekben felsorolt fejlesztési munkákról, illetve az elért eredményekről. 2. A pécsi vízellátó rendszer rövid ismertetése Hazánk egyik nagy városának vízellátó rendszere bonyolult; több betáplálással, tározóval és nyomászónával rendelkezik (7. ábra). Részletesen az I. nyomásövezetet (alapzóna) vizsgáltuk meg. Megvizsgálva a város vízfogyasztásának alakulását 1969 és 1988 között, megállapítható volt, hogy a kezdeti jelentős növekedés a 80-as évek elején megállt, sőt némi csökkenés is tapasztalható mind az átlagos, mind a maximális vízigények vonatkozásában. Az utóbbi években itt is további csökkenés volt elsősorban a vízdíjak komoly emelése következtében, akárcsak az ország többi vízművénél. 3. A rendszer modellezése Az alapzóna részletes matematikai modelljét több lépcsőben állítottuk elő. Elsőként a hálózat vezetékeinek modellezését végeztük el. Ezután, illetve ezzel párhuzamosan került sor az egyes tározók, a betáplálási és az átemelési pontok modelljeinek előállítására. Harmadik lépésként a vízfogyasztás modellezését kellett megoldanunk. A vízfogyasztás területi és időbeli megoszlásának modellezése bonyolult feladat olyan kiteijedésű település esetén, mint Pécs városa. Alapadatként rendelkezésünkre álltak a vízműnél nyilvántartott vízmérővel ellátott fogyasztók 1988. évi vízfogyasztási adatai, utcánként összesítve. Az így megadott utcánkénti éves, átlagos fogyasztásokat kellett az alapzónai hálózati modell csomópontjaira lebontanunk. A feladat megoldása során szerzett tapasztalataink szerint, célszerűnek tűnik a fogyasztói nyilvántartás és a hálózati modell (a későbbiekben a hálózatnyilvántartás) közötti egyértelmű kapcsolatteremtés, a következő feltételek alapján: — Minden egyes vízmérő óra valamely, a részletes hálózati modellben szereplő vezetékhez kell legyen rendelve. — Minden egyes vízmérő óráról, illetve bekötésről tudni kell, hogy hány lakás ellátását szolgálja. Az így kapcsolatba hozott hálózati modell és a fo-