Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Tolnai Béla: Programrendszerek együttműködése a Fővárosi Vízműveknél

TOLNAI B.: Programrendszerek együttműködése 167 1. táblázat 2. táblázat Adatáramlási irányok Adatcsere FŐTÉR »»> HALIR Digitalizált alaptérkép, közterületi jegyzék HALIR »»> FŐTÉR Szakági adatok a központi közmű nyilvántartáshoz HALIR »»> HFNYR Közterületek és más adattáblák HALIR »>» FER Zónafogyasztások a vízmérleghez HALIR »»> VIFO Közterületek és más adattáblák HFNYR »»> HALIR Csőtörési események FER »»> HALIR Medencék, kutak, gépházak stb. leíró adatai VIFO »»> HALIR Havi fogyasztásadatok bekötésenként HFNYR »»> FER Önfelhasználás, csőtöréskor elfolyt víz FER »»> SZR Mérési adatok, idősorok, medence, kút, gépház, jellemzők HALIR »»> SZR Hálózatszámítási vázlat SZR »»> FER Optimalizált szivattyúzási menetrend SZR »>» HALIR Hálózatszámítás eredmények a grafikus ábrázoláshoz Zónaszintű vízmérleg 1993 hó hányad esik, ezt közvetve súlyfaktorok segítségével számítjuk ki. Ezt a csomóponti tényezó't a csomópont környékére eső' és a zónában található összes fogyasztó fogyasztásának aránya adja. A HALIR-ban a kombinált lekérdezéseknél találjuk a vezetékszakasz terhelése funkciót. Ennek az eszköznek a használata elosztóvezetékekre értelmes. A nyomvonal kijelölése után elindul egy számoló algoritmus, amely a szakaszról lecsatlakozó bekötések fogyasztásait összegzi. A fogyasztásadatok eredete a VIFO. Z Ob Qt Qo Qc F E 01 Oh P A K Kf 1 2 n ahol Jel Mezőnév Dim. Képzi Z Zónaszám/megnevezés Qb Betáplált víz [m

3] FER Qt Továbbemelt víz [m

3] FER Qo Önfogyasztás (becsült) Ki HFNYR Qe Elfolyt víz (becsült) [m

3] HFNYR F Fogyasztás [m

3] VIFO/HALIR E Értékesítési különbség [m

3] :=Qb - F Ql 1 lakosra eső faji. fogy. [m

3 /lak] :=F/lakásszám (HALIR) Qh 1 km vezetékre eső veszt. (m

3/km) :=F/vezetékhossz (HALIR) P Villamos energia [kWh] FER A Faji. energia felhaszn. [kWh/m

3] :=P/Qb K Külsőségek [Ft] UK(utókaIkulációs folyamat) Kf Fajlagos költségek [Ft/m

3] :=K/Qb 3.3. Hálózatszámítás és menetrend készítés A hálózatszámítás elvéről és gyakorlatáról részletes leírást találunk. Ebben a fejezetben a hálózatszámítást mint alkalmazandó eljárást, mint rendszeresen végrehajtandó folyamatot tekintjük. A hálózatszámítás az input adatok előállításával kezdődik. A bemenetet a csomóponti és az ágadatok képezik. A topológiai törvényszerűségeket és a leíró jellemzőket praktikusan két adatfájlban fogadja a szimulációs eljárás. Egy méretesebb hálózat esetén az input adatok egy változatának előállítása is heteket vesz igénybe. A HALIR ebben a fáradságos munkában segít. Adatbázisából adott szűrőfeltételek mellett programozott leválogatás történik. A HALIR ezen interaktív eljárásának outputja két fájl (lásd rendszeres adatcsere táblázatot), amely egyben az SZR inputja. Az üzemtani hálózatszámításhoz szükséges mérési információkat a FER szolgáltatja. A hidraulikai szimuláció eredménye hagyományosan nyomtatott lista és eredmény fájl. Miután az SZR környezetben grafikus eszközök nincsenek, ezért az eredmény filé struktúrája és tartalma megegyezik a HALIR-ban a nyomásfelület és a hálózati gráfon szemléltetett sebességtartományok megjelenítési követelményeivel. A szimuláció hálózati egysége a nyomásövezeti zóna, azaz a HALIR-ban egy csomóponti és csőszakasz fájl páros egy zónára vonatkozik. Ettől eltérő modellezést az SZR oldalon, az ottani eszközkészlettel valósíthatunk meg. Ilyen lehet pl. két határos zóna együttes kezelése. Ehhez csak egyetlen megszorításnak kell eleget tenni: az egymástól szigorúan különböző azonosítás r L_ VIFO y fogyasztásadatak HALIR FER \modelgráf leíró adatok mérési adatok Hálózatszámítás nz meres Összevetés Előkészítés menet f rend trajektária Optimalizálás 4. ábra. Üzemirányítási séma költségminimumot célzó optimalizálással biztosítása, amelyet az 5 karakteres csomóponti sorszámozás garantál. Az első két karakter a zónaszám, a maradék három pedig a zónán belüli sorszám. így a zónák összekapcsolásakor nem lesz két azonos csomóponti sorszám. A hálózatszámítás felhasználásával a nagyobb zónák üzemirányítása előre tervezhető is. Ehhez egy költségminimumot oélző optimalizálási feladatot kell megoldani. Ezt az előkészítő, az operatív és az utólagos kiértékelő fázisokat egyaránt érintő tevékenységet az SZR környezet vállalja ma-