Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Tolnai Béla: Programrendszerek együttműködése a Fővárosi Vízműveknél
168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 5. ábra. Modell a csőhálózati munka szervezéséhez gára. Jelen cikkben tételes kifejtésre nincs mód, további részleteket az irodalom tartalmaz. A követett gondolatmenet, az összefüggések azonban megérthetők a 4. ábra segítségével: A VIFO felől érkező fogyasztásadatok a csomóponti terhelések becslését segítik. A modellgráf definiálását a HAL1R végzi egy interaktív leválogató programmal. Némi előkészítés után a hálózatszimulációs algoritmus egy statikus állapot modellezésére képes. A számítási eredmények megjelenítése grafikus környezetben történik (nyomásfelület). A modellezés egy másik outputja érzékenységi mátrixokat állít elő, amelyek bemenetéül szolgálnak a nagyobb zónák üzemrendjét meghatározó optimalizációs eljárásnak. A mérési adatok felhasználásával prognózis készül, amely szintén befolyásolja a menetrend alakulását. A számított és az ennek alapján valóban kialakuló üzemmenetet folyamatosan összevetve esetleges korrekciókat kell végrehajtani. 3.4. A hálózati munka szervezése A HALIR-nak noha igyekszik a teljes technológiai folyamatot visszatükrözni, mégis javarészt a csőhálózat nyilvántartása a feladata. Hogyan képzelhető el egy olyan, a napi tevékenységet támogató működési modell, amelyben a statikus tulajdonságot felmutató HALIR-nak is operatív szerepe lehet? Tekintsük az 5. ábrát. A Diszpécser Szolgálat feladata a fogyasztói bejelentések fogadása, a panaszok kivizsgálása, a technológiai folyamat felügyelete, felel a vízellátás biztonságáért. A szolgálatot teljesítő diszpécserek (3 fő) munkáját a FER, a HFNYR és a HALIR segíti. A programrendszerek munkaállomásai és a hírközlési eszközök (telefon, URH) egy helyen a diszpécser helyiségben találhatók. A két csőhálózati főépítésvezetőségen ugyancsak folyamatos munkarendben a főművezető dolgozik. A Diszpécser Szolgálat előzetes minősítése alapján rangsorolja az elvégzendő feladatok sorrendjét. Ő rendelkezik az erőforrások (létszám, munkagépek, stb.) felett, kiadja és megköveteli a minőségi munkát. Számon kéri a HFNYR munkalap kitöltésének korrektségét. Az információ kontrollja, a hiányzó felírások pótlása e fázisban végezhető el a legkönnyebben. A főművezető a rendelkezésre álló hírközlő eszközök útján a közterületi munkavégzést operatív módon is nyomon követi. A HFNYR információk visszaírása a kirendeltségeken történik. A munkalapokon található HALIR adatokat azonban csak a főépítésvezetőségeken van mód bevinni. A munkalapokat - amelyek adathordozóul szolgálnak a munkagödör és a számítógépi terminál között - ezért a kirendeltségekről a főépítésvezetőségekre szállítani kell. Az operátor a főművezetői kontrollt követően végezheti csak el az adatrögzítést. A főművezető a munkavégzésre vonatkozó instrukcióit rajzos formában is közölheti a helyszínen dolgozó munkacsoporttal. A lézer nyomtatón lehívott térképi részlet a munkalaphoz csatolható. A kirendeltségek grafikus információval való kiszolgálására a rajzkönyvön kívül a telefaxon kiküldött hard copy lehet alkalmas. A röviden vázolt szervezési modell jelenleg még csak nyomokban működik. 3.5. A működés elemzése vízmérleg útján Az elvégezendő elemzéseknek akkor van igazán értelme, ha a kimunkálásra kerülő mutatók idősorként állnak rendelkezésre. Ez az előállításukban rendszerességet feltételez. Az üzem esetleges rendellenességének megállapítása önmagában nem elegendő. Visszacsatolással korrigálni kell a folyamatot a racionális, gazdaságos működés irányába. Beavatkozni azonban csak akkor lehet, ha - a real-time rendszerekhez képest ugyan lassú - processzusról is megfelelő sűrűségű mintavétel áll rendelkezésre. A gazdasági mutatók előállításánál a féléves, éves ciklus a szokásos. Hatékonyabbá tehető a komplex műszaki-gazdasági analízis, ha a feldolgozási periódus leszorítható 1 hónapra. Hogy milyen mutatók rendszeres számítására kerüljön sor, azt nagyjából a zónaszemlélet felkínálja. Vegyük számba a lehetséges fajlagos mutatókat, az ún. zónaszintű vízmérleg alapján. A vízmérleg a műszaki/gazdasági folyamatok közös végterméke, amely a működés jóságának megítélésében az egyik eszköz. A Fővárosi Vízműveknél a 2. táblázat szerinti elemző táblázat készül, mégpedig a programrendszerek együttműködésének eredményeként: A vízmérleg abszolút és fajlagos jellemzőket is tartalmaz. Az egyes oszlopokat a fenti programrendszerek valamelyike állítja elő. A gyakorlatban ezt értjük a programrendszerek laza kapcsolatán. Irodalom Tolnai B.: Hálózati Információs Rendszer (HALIR) Fővárosi Vízmüvek Műszaki Közleményei, 1992./III. Tolnai B.: Folyamatirányítás a Fővárosi Vízműveknél Fővárosi Vízművek Műszaki Közleményei, 1991/11. Tolnai B.: A hibafelvevő- és nyilvántartó rendszer (HFNYR) Fővárosi Vízművek Műszaki Közleményei, 1991/11. Tolnai B.: A VIFO és környezete Fővárosi Vízművek belső használatú tanulmány, 1992. Máttyus S.: Vízellátás I-III. Fővárosi Vízművek belső használatú tananyag, 1989. Tolnai B.: Vízművek optimális irányítása (ajánlás) kidolgozás alatt, 1993.
