Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Tolnai Béla: Programrendszerek együttműködése a Fővárosi Vízműveknél

166 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM segítő, általános, grafikus outputtal rendelkező programról van tehát szó. - A HÁLIR (Hálózati Információs Rendszer) a FŐTÉR irányából érkező alaptérképen a szakági tartalmat hivatott ábrázolni. Létrehozását a követ­kezők indokolják: - hídverés a már számítógépen működő, más auto­nóm programrendszerek között. Az elemzések so­rán kiderült, hogy a "közös nevező" szerepét a térbeli azonosítás játszhatja leginkább, - a térképi információk hozzáférési sebességének növelése - az eddig nehézkesen és "kézzel" végzett elemzé­sek lényeges kibővítése. Elsősorban nyilvántartási feladatokat lát el, jellegét te­kintve ez egy nagyméretű adatbázissal összekötött, bo­nyolultnak is mondható grafikus rendszer. - A vízdíjak számlázására a VIFO (Vízfogyasztási Rendszer) programcsomag hivatott. A kezelt fo­gyasztói adatbázis rekordjainak száma rendkívül nagy, mintegy 200 000 tétel található benne. Szá­mítástechnikai értelemben ez a feladat döntő mér­tékben az adatbázis kezelés körébe tartozik (4). - A közterületi hálózati hibajavítások nyomon kö­vetésére készült a HFNYR (Hibafelvevő- és Nyil­vántartó Rendszer). Segítségével elemezhető töb­bek között a sérülések gyakorisága, oka. Minden­kor megállapítható az adott közterületi munka ál­lásának pillanatnyi helyzete. A HFNYR, mint fo­lyamat valósidejű sajátságokkal is rendelkezik, de ehelyütt is lényegében adatbáziskezelésről van szó. - A technológiai folyamat felügyeletét a FER (Fo­lyamatellenőrző Rendszer) látja el. A vízelosztás irányítását URH-s mérésadatgyűjtő rendszer vég­zi. Magába foglalja a klasszikus folyamatirányítás minden sajátságát, amelyre tipikusan real-time működésmód jellemző. Itt készül a vízmérleg. A víztermelés területileg szétosztottan az északi, ill. a déli víztermelő rendszerekből áll. - A SZR (Szakértői Rendszer) modul a HALIR és a FER közé ékelődött, amely a hálózat hidraulikai modellezését, a statikus üzemállapot szimulációját fogja elvégezni. Itt készül majd valamely optima­lizációs eljárással a menetrend is és ennek a mo­dulnak lesz a feladata a prognózisgyártás is. A folyamatok már jelzett laza kapcsolatára lássunk néhány példát. 3. Néhány alkalmazási példa bemutatása munkafolyamatokon keresztül Munkafolyamatokról beszélni csak annyiban helyénva­ló, amennyiben összefüggő cselekvéssorozatról vagy egy technológiai elem többféle funkciójáról beszélünk. 3.1. Azonosítás a postai cím segítségével A Hibafelvevő- és Nyilvántartó Rendszer, valamint a VIFO működésében nagy szerepet játszik az azonosításban a postai cím. A fővárosban nagyságrendben 8000 különböző elneve­1— 1—; 1—; r,—: n—: n — januar február március április május junius o leolvasott fogyasztás • becsült fogyasztás 3. ábra: Fogyasztásbecslés a vízmérleg céljára zésű közterület található. Ez a szám elegendően nagy ahhoz, hogy az utcák elnevezésének, kódjának, valamint térképi he­lyének naprakészségének biztosítása bonyolult feladat legyen. A FOTER egyik feladata éppen ez. A HALIR számára ezeket az információkat az ún. alaptérkép testesíti meg, amely há­rom file-ból áll. A rajzolat, a közterületgráf, és az utcák tulajdonságait leíró szöveges adatbázis együttese képezi azt a digitalizált állományt, amely definiálja a HALIR-ban a sza­kági nyilvántartás térbeli kordinátáit. A különböző felhaszná­lói igények szükségessé teszik a közterület adatbázis kiegé­szítését. Vízműves sajátsága az utcának, hogy területén mely nyomás övezeti zóna van jelen (zónaszám), hogy melyik há­lózati kirendeltségre tartozik a javítás (szervezeti egység kód), hogy mely térképi szelvényen (szelvényszám) található az utca stb. Ez konverziós program segítségével hajtódik végre. Az így előálló kibővített dBase tábla a HFNYR, ill. a VIFO oldalon a fogalom meghatározásokat pontosítják. 3.2. Fogyasztásadatok feldolgozása A fogyasztásadatokat az alábbi területek használják: — zónánkénti vízmérleg — hálózatszámítás: csomóponti súlytényezők — szakaszterhelések A vízmérleg termelési és fogyasztásadatok összevetését je­lenti. A korrekt kiértékelésre érdemes összehasonlítás időbeli össztartozást is feltételez. A FER-nél képződő termelési szá­moknak a naptárhoz kötött ciklusa pontos. A fogyasztói oldal leolvasási gyakorisága kategóriánként változó és a nagy mé­rőszámból fakadóan a ciklusidő sem állandó. A fogyasztók leolvasása nem egy adott hóvégi időponthoz rendelt tevé­kenység, hanem egy időtartammal bíró folyamat. A FER felől diktált merev ciklust a VIFO oldalon egyfajta kiegyenlítéssel követhetjük. Ennek magyarázatára szolgáljon a 3. ábra. A VIFO-ban a hónap végén lefut a függvénykiértékelő eljárás, azaz meghatározásra kerül minden fogyasztó "mérés alapján becsült" fogyasztása. Különösebb magyarázat nékül is megérthető az alapgondolat. A pontban hóvégére vonat­koztatott értékek kerülnek át a HALIR-ba, ahol a zónánkénti összegzéseket végezzük el. A vízmérleget, mint nyomtatott táblázatot a FER-ben találjuk. A zónák fogyasztási adatainak átadása szintén gépi (lásd 1. táblázatot). A hálózatszámítás inputadatainak meghatározásánál kulcs­fontosságú szerepet játszik a csomóponti fogyasztások meg­határozása. Miután közvetlen mérésre lehetőség nincs, ezért különböző meggondolásokra hagyatkozhatunk. A mért betáp­lálási és továbbemelési adatok különbsége adja a zóna teljes fogyasztását. Hogy az egyes csomópontokra ebből mekkora

Next

/
Oldalképek
Tartalom