Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Tolnai Béla: Programrendszerek együttműködése a Fővárosi Vízműveknél
166 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM segítő, általános, grafikus outputtal rendelkező programról van tehát szó. - A HÁLIR (Hálózati Információs Rendszer) a FŐTÉR irányából érkező alaptérképen a szakági tartalmat hivatott ábrázolni. Létrehozását a következők indokolják: - hídverés a már számítógépen működő, más autonóm programrendszerek között. Az elemzések során kiderült, hogy a "közös nevező" szerepét a térbeli azonosítás játszhatja leginkább, - a térképi információk hozzáférési sebességének növelése - az eddig nehézkesen és "kézzel" végzett elemzések lényeges kibővítése. Elsősorban nyilvántartási feladatokat lát el, jellegét tekintve ez egy nagyméretű adatbázissal összekötött, bonyolultnak is mondható grafikus rendszer. - A vízdíjak számlázására a VIFO (Vízfogyasztási Rendszer) programcsomag hivatott. A kezelt fogyasztói adatbázis rekordjainak száma rendkívül nagy, mintegy 200 000 tétel található benne. Számítástechnikai értelemben ez a feladat döntő mértékben az adatbázis kezelés körébe tartozik (4). - A közterületi hálózati hibajavítások nyomon követésére készült a HFNYR (Hibafelvevő- és Nyilvántartó Rendszer). Segítségével elemezhető többek között a sérülések gyakorisága, oka. Mindenkor megállapítható az adott közterületi munka állásának pillanatnyi helyzete. A HFNYR, mint folyamat valósidejű sajátságokkal is rendelkezik, de ehelyütt is lényegében adatbáziskezelésről van szó. - A technológiai folyamat felügyeletét a FER (Folyamatellenőrző Rendszer) látja el. A vízelosztás irányítását URH-s mérésadatgyűjtő rendszer végzi. Magába foglalja a klasszikus folyamatirányítás minden sajátságát, amelyre tipikusan real-time működésmód jellemző. Itt készül a vízmérleg. A víztermelés területileg szétosztottan az északi, ill. a déli víztermelő rendszerekből áll. - A SZR (Szakértői Rendszer) modul a HALIR és a FER közé ékelődött, amely a hálózat hidraulikai modellezését, a statikus üzemállapot szimulációját fogja elvégezni. Itt készül majd valamely optimalizációs eljárással a menetrend is és ennek a modulnak lesz a feladata a prognózisgyártás is. A folyamatok már jelzett laza kapcsolatára lássunk néhány példát. 3. Néhány alkalmazási példa bemutatása munkafolyamatokon keresztül Munkafolyamatokról beszélni csak annyiban helyénvaló, amennyiben összefüggő cselekvéssorozatról vagy egy technológiai elem többféle funkciójáról beszélünk. 3.1. Azonosítás a postai cím segítségével A Hibafelvevő- és Nyilvántartó Rendszer, valamint a VIFO működésében nagy szerepet játszik az azonosításban a postai cím. A fővárosban nagyságrendben 8000 különböző elneve1— 1—; 1—; r,—: n—: n — januar február március április május junius o leolvasott fogyasztás • becsült fogyasztás 3. ábra: Fogyasztásbecslés a vízmérleg céljára zésű közterület található. Ez a szám elegendően nagy ahhoz, hogy az utcák elnevezésének, kódjának, valamint térképi helyének naprakészségének biztosítása bonyolult feladat legyen. A FOTER egyik feladata éppen ez. A HALIR számára ezeket az információkat az ún. alaptérkép testesíti meg, amely három file-ból áll. A rajzolat, a közterületgráf, és az utcák tulajdonságait leíró szöveges adatbázis együttese képezi azt a digitalizált állományt, amely definiálja a HALIR-ban a szakági nyilvántartás térbeli kordinátáit. A különböző felhasználói igények szükségessé teszik a közterület adatbázis kiegészítését. Vízműves sajátsága az utcának, hogy területén mely nyomás övezeti zóna van jelen (zónaszám), hogy melyik hálózati kirendeltségre tartozik a javítás (szervezeti egység kód), hogy mely térképi szelvényen (szelvényszám) található az utca stb. Ez konverziós program segítségével hajtódik végre. Az így előálló kibővített dBase tábla a HFNYR, ill. a VIFO oldalon a fogalom meghatározásokat pontosítják. 3.2. Fogyasztásadatok feldolgozása A fogyasztásadatokat az alábbi területek használják: — zónánkénti vízmérleg — hálózatszámítás: csomóponti súlytényezők — szakaszterhelések A vízmérleg termelési és fogyasztásadatok összevetését jelenti. A korrekt kiértékelésre érdemes összehasonlítás időbeli össztartozást is feltételez. A FER-nél képződő termelési számoknak a naptárhoz kötött ciklusa pontos. A fogyasztói oldal leolvasási gyakorisága kategóriánként változó és a nagy mérőszámból fakadóan a ciklusidő sem állandó. A fogyasztók leolvasása nem egy adott hóvégi időponthoz rendelt tevékenység, hanem egy időtartammal bíró folyamat. A FER felől diktált merev ciklust a VIFO oldalon egyfajta kiegyenlítéssel követhetjük. Ennek magyarázatára szolgáljon a 3. ábra. A VIFO-ban a hónap végén lefut a függvénykiértékelő eljárás, azaz meghatározásra kerül minden fogyasztó "mérés alapján becsült" fogyasztása. Különösebb magyarázat nékül is megérthető az alapgondolat. A pontban hóvégére vonatkoztatott értékek kerülnek át a HALIR-ba, ahol a zónánkénti összegzéseket végezzük el. A vízmérleget, mint nyomtatott táblázatot a FER-ben találjuk. A zónák fogyasztási adatainak átadása szintén gépi (lásd 1. táblázatot). A hálózatszámítás inputadatainak meghatározásánál kulcsfontosságú szerepet játszik a csomóponti fogyasztások meghatározása. Miután közvetlen mérésre lehetőség nincs, ezért különböző meggondolásokra hagyatkozhatunk. A mért betáplálási és továbbemelési adatok különbsége adja a zóna teljes fogyasztását. Hogy az egyes csomópontokra ebből mekkora