Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Bukovszky András–Franczia Tamás–Lengyel János: Víztisztítás és vízkezelés a Fővárosi Vízműveknél

144 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 4. ábra .Különböző ammónimm-icm tartalmú Duna-víz klóremésztési görbéi hasonlóan a hazai és nemzetközi irodalmi adagokhoz - azt mutatta, hogy a Duna-víz 0,25 mg/l feletti ammónia tartalma esetén a maradék klór mennyisége (lásd 4. ábra) a beadagolt klór függvényében un. törésponti görbe.szerint változik. Ha a töréspont utáni szakaszban klórozunk, akkor teljes mértékben meg tudjuk valósítani az ammóniumion koncentrációjának a kifogásolási határérték alá történő leszorítását, ezenkívül az itt jelenlevő' maradék klór nagyobb aktivitása miatt jobb fertó'tlenítési és oldott szervesanyag eltávolítási (Bukovszky, 1981.) hatásfokot tudunk elérni, mint kisebb fajlagos adagolásnál. Mivel a töréspont helye közel egyenes arányban változik a víz ammóniumion koncentrációjának függvényében (Bukovszky, 1981.), ezért, amint azt a 4. ábra is jól szemlélteti az 1,50 g/m

3-nél nagyobb ammónia tartalmú nyersvíznél a jó hatásfokú ammónia eltávolításához igen magas, 14,0 g/m -nél nagyobb előklór adagolással kell dolgozni. Ennek a megvalósításához és a technológia nagy biztonságú kézbentartásához a precíz laboratóriumi méréseken kívül, megbízható klóradagoló berendezésekre és vízhozammérésre van szükség. (Vi 20L

i—i ri l I I I I I I | | | | 1977 ^ mu igQ1 Eve

k 5. ábra_A 100.000 m ld-nél nagyobb víztermelésű napok évenkénti relatív aránya a II. ütemnél 1977-1991. 2.3.4. A Claricarb eljárás A Víztisztítóműben a vízminőség további javításához, a fajlagos aktív szén felhasználása csökkentéséhez és az időszakosan jelentkező' kapacitáson felüli víztermelési igények kielégítésére, az 1980-82-ig lefolytatott üzemi kísérletek kedvező eredménye után, 1983-tól alkalmazzuk a Víztisztítómű II. üteménél a Claricarb víztisztítási eljárást (Licskó és munkatársai, 1988.), amely a VITUKI és a Fővárosi Vízművek szolgálati szabadalma. Ennek alkalmazásával, amely lényege a por alakú aktiv szén teljes adszorpciós kapacitásának kihasználása a szenet tartalmazó iszap részleges recirkul ál tatásával, víztermelés növelést, fajlagos aktívszén-felhasználás csökkentést értünk el vízminőségromlás nélkül. Mivel az alkalmazás feltételei csak a II. ütemnél voltak meg, ezért az eljárás csak ott került bevezetésre. A víztermelési kapacitás növelést jól szemlélteti az 5. ábra, amelyen leolvasható, hogy a túlterheléses napok relatív aránya 1977-től 1982-ig 0,3-2,9 %, míg 1983 után 10,1-40,7 % között mozgott. Az eljárás alkalmazásával az 1983-1991-ig terjedő időszakban átlagosan 995.103 m

3/év többletvíztermelést és 173 t/év aktívszén-megtakarítást értünk el.A túlterheléses üzemeltetési időszakban, ha a Claricarb eljárást alkalmaztuk (1983-92.), akkor a vízminőségi jellemzők 833 ánál jobb eredményt kaptunk, mint néküle 1977-82 között. 2.4. Műszaki fejlesztések 1985 után 2.4.1. Az I. ütem rekonstrukciója keretében megvalósult fejlesztések A Víztisztítómű I. ütemének rekonstrukciójára (Franczia és Szilágyi 1992.) 23 évi üzemeltetés után 1985 és 1992 között került sor. A felújítás célja az üzem épületei és műtárgyai állagának a megóvása, a gépészeti berendezések felújítása és a Duna vízminőségének változásához igazodó technológiai módosítások végrehajtása volt olyan formában, hogy az üzem kapacitása 1,5-2,0-szeresére növekedjék, anélkül, hogy az üzemi tisztított víz minősége a korábbi időszakhoz képest romlana. 2.4.1.1. Vízkivételi szivattyúk kapacitásának bővítése, az üzemeltetési viszonyok korszerűsítése A vízkivételi műben az eredetileg beépített, helyi, manuális vezérlésű TO 500 típusú, 1350 m

3 kapacitású, függőleges tengelyű GANZ MÁVAG gyártmányú szivattyúkat mindkét ütemnél kicserélték MLB 500 típusú 2400 m

3 kapacitású, fordulatszámszabályozós, távműködtetésű, 16 m.v.o. emelőmagasságú GANZ MÁVAG szivattyúkra. A fordulatszám-szabályozású üzemmód lehetővé teszi az egyes szivattyúknál a vízhozam 15002400 m

3/h közötti energiatakarékos szabályozását. 2.4.1.2. Derítők intenzifikálása A rekonstrukció elején megvizsgálták a műtárgyak és a gépészeti berendezések állapotát, azután hozzákezdtek az átalakításhoz. Kicserélték a fém vezetékeket, a kotrószerkezeteket, a Qokkulátorszivattyúkat, a régi radiális deritettvíz-elvezető vályúkat. A beépített három új körkörös vízgyűjtő vályú egyenletesebb vízelvételt biztosít a korábbinál. A derítők vasbeton és fém alkatrészeit korrózióálló UREX műanyag bevonattal látták