Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Bukovszky András–Franczia Tamás–Lengyel János: Víztisztítás és vízkezelés a Fővárosi Vízműveknél

BUKOVSZKY A. - FRANCIA T. - LENGYEL J.: Víztisztítás és vízkezelés 143 IVIV \Jegfogő

h ^ Ül ^ Ví/kiveteli-mu Pince túlfolyás . jj. /5Í

0,, l. ábra.A Fővárosi Vízművek Víztisztítóművének technológiai folyamatábrája A könnyen lebontható íz- és szagrontó anyagok részleges vagy teljes oxidálására 1964 óta alkalmazzuk az üzemben a káliumpermanganátot, amelyet kezdetben 0,2 g/m

3, míg az utóbbi években pedig 0,5-1,0 g/m

3 mennyiségben adagoltunk a nyersvízhez. A por alakú aktivszenet szintén az íz- és szagrontó anyagok megkötésére alkalmaztuk 1965-től. A felhasznált mennyiség a kezdeti időszakban 2-5 g/m

3, később 10-70 g/m

3 között volt. A téli időszak alacsony hőmérsékletű (t<5°C) nyersvizének a jobb hatásfokú derítésére 1964 óta a kritikus hónapokban vas/III/kloridot is adagolunk a nyersvízhez. A Duna-víz pH-jának fokozatos emelkedése miatt a derítéshez szükséges optimális pH érték beállításához 1968 óta, abban az időszakban, amikor szükséges, kénsavat is adagolunk a nyersvízhez. A derítési hatásfok további növeléséhez 1971-től segédderítőszerként polielektrolitot is használunk 0,05-0,50 g/m

? mennyiségben. 2.3. Műszaki fejlesztések 1985 előtt 2.3.1. Szűrőszabályozás üzemi fejlesztésben A Víztisztítómű gyorsszűrőinek üzemeltetése során, sok probléma volt a Mélyépterv tervezésű mechanikus vízszintérzékelőkkel a klórtartalmú légtérben bekövetkező korróziójuk miatt. Ezeknek az érzékelőknek a kiváltására saját erőből kifejlesztettünk egy szondás érzékelő rendszert, amely különösebb karbantartást nem igényelt és az üzembe helyezés óta eltelt 17 év alatt kitűnően működött. Olaja jellegű /99» ívek 1973 2. ábra.A Víztisztítómű vízkivételi művénél, a Dunán jelentkező szennyezéshullámok g/m

3<\ 0,750,500,25VI XII. Hónap 3. ábra.Duna-víz ammónium-ion koncentrációjának havi átlaga 1987-1991. között ponti diszpécserbe beépített kijelző műszereken jelentettük meg és regisztráltuk. Az ipari vízminőség ellenőrző műszerek mért értékeit Optima adatgyűjtő rendszerrel rögzítettük, majd a lyukszalagra vitt értékeket a vállalati Számítóközpontban dolgoztattuk fel. Ezt az adatgyűjtő rendszert később továbbfejlesztettük személyi számítógép alkalmazásával. 2.3.2. Ipari vízminőségellenőrző és adatgyűjtő rendszer 2.3.3. Törésponti klórozás A nyersvíz, az üzemi derített és a szűrt víz néhány minőségi jellemzőjének a folyamatos mérésére és regisztrálására 1975től fokozatosan kifejlesztettünk egy mérőrendszert. A mérőműszerek és az érzékelők a nyers- és a tisztított víznél a mérési hely közelében kiépített mérőállomáson nyertek elhelyezést, míg a derített víz minőségét mérő műszerek a műtárgyak közötti térben. A mérőrendszert 1975 óta fokozatosan fejlesztettük ki. Ennek keretében mindkét ütemnél hazai gyártmányú Oiltest típusú olajtartalom, Nephelon típusú zavarosság- és Radelkis gyártmányú pH mérők, valamint külföldi gyártmányú (Advance) szabadklór és Sigrist zavarosságmérők kerültek beépítésre. A mért értékeket az üzemi közA Duna-víznek a téli időszakban jelentkező viszonylag magas 0,5-2,5 g/m

3 ammóniatartalma idején az 1978-ig alkalmazott 2,0-3,0 g/m

3 előklór adagolásnál az ammónia eltávolítási hatásfok 10 %-nál kisebb volt, ezért az üzemi tisztított víz ammónia tartalma szinte minden ellenőrző méréskor meghaladta a Magyar Ivóvíz Minősítési Szabvány kifogásolási határértékét (0,5 g/m

3). Ennek következtében az 1975-79 közötti évek téli hónapjaiban a minták 83,9 %-a volt kifogásolt, amely évente átlagosan 9,1 millió m

3 vizet érintett. Ennek a jelentős ivóvízmennyiségnek a minőségjavítását a törésponti klórozás bevezetésével valósítottuk meg. A Technológiai Laboratóriumban 1979. előtt lefolytatott kísérletek eredménye -