Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése
KALICZKA L .: A Veszprém megyei Torna pata k áthelyezése 115 TEREPSZINT: 193,62 mBf. RÉTEGSOR KÚTKlÉpirÉs terepszint 10.0 m iszapos finom homok aprlkavlcsos mm homah homokos aprókavicsos agyag mcsiM agyag -2,0 m -í.Orn -5,0 m $ agyagolós me nete s zá rasapka betongat/ér 203/192 mm-es vedocso kavicsolos í 180 mm-es PVC csö 4 160 mm-es PVC szú rocsó 40/50-es huzalszövet borítással fenekl ezaras 5. ábra. Nyomáscsökkentő kút vázlata tolta. Ebből levonható következtetés: ily nagymértékű beavatkozás a természetes viszonyokba, csak gondos előkészítés után lehetséges. 5.1. A módosított kivitelezés ütemezése A munkákat a következő sorrendben hajtottuk végre: - a meder áttervezése, - a 26+300 -27+000 km szelvények között az 1:10 rézsű-kialakítása, - a mélydrén (3-5,0 m) kiépítése, - a nyomáscsökkentő kutak kiépítése, - a meder kialakítása. 5.1.1. A drén építése során bal parti terület rétegszerkezetéről még a következők voltak megállapíthatók: A felszínről a leásás mélységéig (kb. 5,0 m) meszes csomókkal rendelkező kövér agyag található. Ezt az agyagréteget, délről észak felé lejtő 1-2 m szélességű vápák harántolták. A vápákban változó vastagságú kavics lerakódás volt E kavicsos vápák közel párhuzamosan egymástól 5-10 m távolságra helyezkedtek el. A vápák egy részében kismennyiségű vizet találtunk. A drén fektetés mélységéig harántolt rétegekben kisebb, vékony vízvezető rétegek voltak. A beépített drén 0 10 cm műanyag dréncsőből épült meg, 50x50 cm méretű bazalt-zúzalék ágyazatba helyezve. 5.2. Nyomáscsökkentő kutak 5.2.1. Néhány gondolatot a meder bal partjára telepített nyomáscsökkentő kutakról: A MÉLYÉPTERV-től származó javaslat a meder mellé telepítendő, rétegvíznyomást csökkentő kutak telepítése számunkra új megoldást jelentett. A kiépített meder balparti rőzsüjétől 1-2 m távolságra, 10-10 méterenként alakítottuk ki ezeket a műveket. A nyomáscsökkentő kutak 7-10 m mélységre nyúlnak a talajba. A kutak 0 160 mm belső méretű PVC anyagból készültek, amelyek 4-8 m közötti szakasza szűrőzött A kutak körül kavicsolás készül. A kutak a túlnyomásos réteg vizeit, a Torna patak burkolatának kavicságyazatán át a mederbe vezetik (5. ábra). A nyomáscsökkentő kutak működése eredményeként a megépítés előtti nyugalmi nyomás két év alatt 2-3 m-rel csökkent 5.2.2 A másik mederszakaszon a 28+375 - 29+000 km szelvények között a mederfenék buzgár feltöréseinek megakadályozására kotrógéppel a talajt kiemeltük és kaviccsal töltöttük ki. E kavicsszűrőn át a nyomott vizek kivezetése megtörténhetett, a talajtörés lehetőségét megszüntettük. (Ereded elgondolás szerint ezeket a mederbe 0 80 cm méretű kútgyűrűk lesüllyesztésével és kaviccsal való feltöltésével kellett volna kiépíteni. E megoldás több technikai problémát okozott volna. Pl. kutak elhelyezése, süllyesztés, stb.) 5.3. A mederkialakítás következő lépése az erősen rongálódott földmű terméskővel történő feltöltése volt, hogy a megemelt fenékszintnek megfelelően történhessen a mederszelvény kialakítása. Folyóméterenként 3035 m 3 követ kellett a súlyosan sérült talajra építeni. A megrongált szakaszon csak így volt biztosítható maradandó mederkeresztmetszet létrehozása. A kialakított mederszelvény rézsűit alkotó kőrakat mederszelvényt kialakító felső részét cementhabarcs hézagolással láttuk el. A burkolatba 5-5 méterenként 0 15 cm méretű dréncsövek kerültek beépítésre. A kőművek felszínének hézagolását, a kövek rögzítését az tette szükségessé, hogy a beépített kövekből illetéktelenek mederelzáró kőművet ne építhessenek, erre sajnos számos példa található területünkön, de az is előfordult, hogy a medrekből jelentős mennyiségű kő „tűnt" el. 5.4. A mederfenékszint megemeléséből származó szintkülönbséget a 25+974-26+950 km szelvények között részben az eredetileg tervezett fenékesés növeléssel, részben két surrantó beiktatásával tudtuk áthidalni. A fenékesés növelése nem jelentett gondot, hiszen a kóagyba helyezett mederben a sebességnövekedés már nem okozhatott rongálódást. 6. Összefoglalás 6.1. A munkák előkészítésével és végrehajtásával néhány, a jövőben megfontolandó tapasztalatra tettünk szert Ezek nagy vonalakban a következők: - A feladatok műszaki tervezésére megfelelő időt szükséges biztosítani. A tervező általában csak a tervezett létesítmény kárára vállalhat a feladat végrehajtásához irreálisan rövid határidőt. - A megrendelő által szolgáltatott alapadatokat csak körültekintő vizsgálat és minősítés után szabad elfogadni. Téves alapadatokért a felelősséget az adatszolgáltatónak kell vállalnia. Erre vonatkozólag a szerződésben kell megállapítást tenni. - A talajmechanikai feltárásoknál nem szabad kritika nélkül elfogadni „a fúró elakadt" megjegyzéseket. Véleményünk szerint ha az első fúrás elakad és nem isméüik meg a fúrást ellenőrzésként, akkor a vizsgálatot végző felületes, hanyag munkát végzett, ezért minden felelősség a talajmechanikai vizsgálatot végzőt terheli.
