Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése

114 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM Javasod Frluint repedések a csúszásét ~ ' el felifi eyaiqkitó I terület fe suvorgi Javasolt | Megcsúszott terület/$ Rétegvíz mezometrckus szintje Csúszás elótti állapot , Magit filiiinj<iala/<itai / f Sv

a i fS gig / c. 1 I L 'Él a'í

1 Ajka-Kolontar j| 5 árok közút 4. ábra. Részletes talajszehény a suvadás helyéről meghatározza a szükséges beavatkozások módját. Minden egyéb beavatkozás feleslegesen növeli a költségeket. 3.2.3. Téli időszakra a kivitelezési munkát le kellett állítani. 1986-87. év telén kemény, hideg időjárás volt, számottevő munkavégzésre nem is volt lehetőség. A téli szünet alatt a munkaterületet teljes hosszában, folyamatosan ellenőriztük a kialakított földművet, különösen a nagy bevágásokat, figyelve, hol és mi jelenik meg, milyen károkra kell felkészülni. A 26+200-26+700 km szelvényeket kivéve, számottevő, különösebb figyelmet érdemlő talajmozgások nem jöttek létre. Kisebb, 2-5 m

3-t kitevő suvadás kéthárom helyen kialakult, de ezek a durva földmű, kedvezőtlen rézsű kialakítására visszavezethető földmozgások voltak. Ezek a jelentéktelen változások a nem szabályos földmunkavégzés következményeire vezethetők vissza. (A durva földmunkával esetenként meredek 1:1-hez közeli rézsűk alakultak ki.) A közel 5 km hosszú, közút mellett lévő munkateriilet rendezetlen képet nyújtó földművei, anyaglerakó helyei sokak figyelmét keltették fel, aminek az eredménye számos be- és feljelentés volt. Különböző szervezetek indítottak ez ügyben vizsgálatot. Téli időszak alatt folytak a kiegészítő talajmechanikai vizsgálatok. 4. Részletes talajmechanikai feltárás 4.1. A talajmechanikai feltárás megállapításai A részletes talajmechanikai feltárás során, 50-50 mként a patakmeder és a vasútvonal tengelyére merőleges szelvényfeltárások készültek, 15-18 m mélységig lenyúló fúrási szelvényekkel. (A vizsgálatokat a MÉLYÉPTERV végezte.) A 26+500 km szelvényben észlelt talajszelvényt a 4. ábra mutatja be. Megállapítást nyert, hogy a legjobban mozgó szakaszon nincs törmelékes alapkőzet, az első feltárás során kavicsban akadhatott el a fúró. A réteg feltárása, agyag és kavicsos, homokos rétegek váltakozását jelezte. Az agyagrétegek kövér agyag kategóriába tartoznak. A kavicsos, homokos rétegek vastagsága 0,7-1,8 m között változik. Az eredeti terepszint alatt 6-8 m, a megbontott terepszint alatt 5-6 m mélységben, homokos kavicsban viszonylag vékony, max. 1,0 m-es nyomás alatti vízvezető réteg van. A nyomás jelentős, hiszen a rétegvíz piezometrikus szintje a megbontott talajfelszín fölött alakult ki. A talajmozgások, a nyomás alatti víz és az új meder felé lejtő kövér agyagréteg és az egyensúlyt biztosító földréteg megbontásának együttes hatására következtek be. A talajmechanikai vizsgálatok alapján megállapították, hogy a 28+375-29+000 km szelvények közötti mederszakaszon is található nyomás alatti vizet tartalmazó réteg, amely megcsapolása ill. a nyomás csökkentése a kiépítendő meder biztonsága miatt szükségszerű. A második talajmechanikai feltárás és szakvélemény alapján meghatározhatók voltak az új meder kialakításához szükséges munkák, kiépítendő művek. Ezek: - az új meder fenékszintjét kb. 2,0 méterrel meg kell emelni a veszélyeztetett szakaszon, - a patakmeder módosítása magával hozza a vasútvonal magassági vonalvezetésének korrekcióját is, - a vasútvonal nyomvonalát az eredeti vonaltól északi irányba mintegy 5-8 m-rel át kell helyezni, - a patak bal parti területein a terepet 1:10 rézsűhajlással kell kialakítani, - a 26+300-27+000 km szelvények között a bal parton a medertől kb. 30 m-re, kb 5,0 m mélységben talaj, ill. rétegvízeket megcsapoló és felfogó drén rendszert kell kialakítani, - az új meder bal partján a nyomott vizet tartalmazó rétegbe 10-10 méterenként nyomáscsökkentő kutakat kell telepíteni, - a 28+375-29+000 km szelvények között a mederfenékszinten a rétegvizeket megcsapoló „kutakat" kell kialakítani, - a 26+200-26+600 km szelvények közötti súlyosan megrongálódott mederszakaszon a medret „kőágyra" kell elhelyezni. 5. A módosított meder kiépítése A mederkiépítés feladatait ezek ismeretében folytattuk. A folytatásban a részletes talajmechanikai ismeretek birtokában a munkák befejezését már semmi sem gá-